Az emberek 99%-ának még nagy vonalakban sincs semmilyen ismerete arról, hogy mégis milyen kamatszint befolyásolja a pénzügyi életét. Abszolút és nagybetűs KAMAT, mely mindent meghatároz, nem létezik. Az alapkamatot el kellene felejteni! A gazdaságban több kamatszint létezik, és most megtudhatod, hogy melyik hat a bankbetéted és a hiteled kamatszintjére. Rövid és praktikus útmutató azoknak, akik tudni szeretnék, mi fán teremnek a kamatok!
A közhiedelemben fetisizált ALAPKAMATnak ma Magyarországon a minimálisnál is kisebb jelentősége van. Ennek bizonyítására álljon itt csupán annyi, hogy az alapkamat évek óta 0,9%-on áll, miközben a hitelek kamatszintjét érdemben befolyásoló BUBOR (később részletesen) 0,02% és 0,57% között mozog.
Milyen kamatszintek meghatározóak a gazdaságban?
Az alapkamat régebben azt a kamatszintet jelentette, melyet az MNB fizetett a bankoknak az általuk elhelyezett betét után. Az alapkamat azonban mára „kiüresedett”. Az alapkamat és a BUBOR kamatszintje szétvált, és ez utóbbi vált a meghatározó kamatszintté.
A BUBOR nem más, mint a Budapesti Bankközi Kamatláb. Ez az a kamatszint melyen a bankok egymásnak pénzt adnak kölcsön. Azaz, ha egy adott hitelt szeretne az ügyfelének nyújtani, akkor számára a kihelyezett pénz költsége a BUBOR lesz. A bank által megkereshető kamat mértéke a hitelen egyenlő a hitel kamata mínusz a BUBOR értéke. A BUBOR a változó kamatozással nyújtott hitelek meghatározó kamatszintje.
Az állampapír hozama az állam által felvett hitel költségét jelenti. Ez a hozamszint befolyásolja elsősorban a bankok hosszú futamidőre rögzített kamatozású hiteleit.
A lakossági állampapírok hozama és kamata a lakosság által az államnak nyújtott hitelek költsége. A 2008-as válság után – a stabilitás növelése érdekében – az államnak fontos lett, hogy külföldi finanszírozással szemben inkább a magyar lakosság adjon kölcsön az államnak. Ebből adódóan az állam magasabb kamatot fizet a lakosságnak, mint azt a piaci kamatszintek indokolnák. A lakossági állampapírok kamata és hozama nincs közvetlen hatással egyetlen hitelre sem.
Hirdetés
Hirdetés
És akkor a konkrétumok: mi mennyi, és mire hat?
Az alábbi táblázat összefoglalja az aktuális piaci kamatszinteket, és kiemeli azon tényezőket, melyek kulcsfontosságúak akár a hitel, akár a betéti kamatszint szempontjából.
Néhány kulcsfontosságú következtetés:
- A lakossági bankbetétek átlagos kamata a BUBOR alatt helyezkedik el, és ez normál gazdasági körülmények között nem is várható másként.
- A változó kamatozású lakáshitelek valamivel több mint 2%ponttal magasabb kamattal rendelkeznek, mint a BUBOR
- Az 5 és 10 éves kamatrögzítésű (kamatperiódusú) lakáshitelek kamata 0,8%-1,2%ponttal haladják meg az 5-10 éves futamidejű állampapírok hozamát (azaz a kamatkülönbözet itt kisebb, mint a változó kamatozás esetén, a kérdés komplexitása miatt az indoklásra nem térünk ki)
A személyi kölcsönök esetében a jellemző kamatszint 3-4%ponttal magasabb, mint a lakáshiteleknél (amit az indokol, hogy ezen hiteleknek nagyobb a kockázata, hiszen nincs mögöttük ingatlanfedezet). A fix kamatozású személyi kölcsönök esetében is (jellemzően) az 5 éves futamidejű állampapír hozama a meghatározó piaci kamatszint.
A számodra elérhető kamatszintekhez használd a Bankmonitor kalkulátorait:
Lakáshitel kalkulátor
Személyi kölcsön kalkulátor
Állampapír kalkulátor
Bankbetét kalkulátor
Mi történt idén? Emelkednek már a kamatok?
Igen. A hosszú távra rögzített kamatozással rendelkező hitelek esetében meghatározó 5 és 10 éves állampapírok hozamai idén 1,2-1,5%pontos kamatemelkedést mutatnak. Ez azonban eddig minimálisan jelent meg a lakossági hitelek kamatszintjében, mivel egyrészt nőtt a bankok közötti verseny az ügyfelekért, másrészt az MNB kedvezményes kamatozású forrásokat is biztosított a bankoknak.
A nemzetközi kamattrend azonban egyértelmű: lassan, de biztosan emelkedni fognak a kamatok, és ez alól Magyarország sem lehet kivétel. Az emelkedésnél azonban nem az alapkamatra érdemes fókuszálni, hanem a BUBOR-ra és az állampapírhozamokra.
