Ügyvédi díj, tulajdoni lap lekérdezése, közjegyzői díj, átutalási díj, biztosítási díj, földhivatali eljárási díj. Ezek mind-mind olyan, a lakásvásárláshoz és a hitelfelvételhez kapcsolható kiadási tételek, amelyekkel egy átlagember viszonylag ritkán találkozik. Egy ingatlan megvásárlásakor azonban a vagyonszerzési illetékről sem szabad megfeledkezni. Az alábbiakban bemutatjuk ez utóbbinak a részleteit néhány olyan trükkel és tippel együtt, amikkel sok százezer forintot spórolhatunk.
Nem árt felkészülni egy ekkora kiadásra
Az elmúlt egy-másfél évtizedben lakást vásárlók közül sokan gondolhatják úgy, hogy az illeték tekintetében sem érheti őket különösebb meglepetés egy új ingatlanügylet során, pedig nem nehéz melléfogni. A visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályok gyakran változtak az elmúlt években. Ezért fontos a változások folyamatos követése és ezért bírnak kiemelt jelentőséggel a naprakész információk.
A fő szabály szerint az illeték általános mértéke 4%
Az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon (pl.: lakóingatlan) terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után négy százalék. A vásárlást követően a vevő fizeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kirótt illetéket, ami nem összetévesztendő az eladót esetlegesen terhelő személyi jövedelemadóval. Ennek megfelelően az általános szabályok szerint egy tízmilliós ingatlan után 400 ezer forint, egy tizenötmilliós után 600 ezer forint, egy húszmilliós után pedig 800 ezer forint az illeték (és így tovább, lásd a lenti táblázatban).
Több vevő esetén a résztulajdon arányában kell megfizetni az illetéket. Egyenlő mértékű tulajdoni hányad (például házaspárok) esetén fele-fele arányban terheli a férjet és a feleséget az illeték. Ha eltérő mértékű a vagyonszerzés (10% + 90% vagy 30% + 70%), akkor a szerződésben meghatározott tulajdoni hányadok arányában kell az illetéket is megfizetni.
Ha Te is lakást szeretnél vásárolni, válaszd ki a legkedvezőbb lakáshitelt a Bankmonitor.hu kalkulátorával:
Hirdetés
Hirdetés
Az újépítésű lakások 15 millióig illetékmentesek
Bár a jelenlegi kínálat elmarad az ingatlanpiac fellendülésével együtt jelentkező kereslettől, azért kijelenthető, hogy egyre több új projekt indul hazánkban. A vevők számára fontos tudnivaló, hogy az újépítésű lakások 15 millió forintos értékhatárig illetékmentesek. Amennyiben ettől drágább – de 30 millió forint alatti – lakást vásárolnak, akkor „csak” a 15 millió forint feletti részre kell a 4%-os illetéket megfizetni.
Ez alapján megállapítható, hogy 15 millió és 30 millió forint között egy újépítésű lakás után 600 ezer forinttal kevesebb illetéket rónak ki a vevőre, mint amennyit egy ugyanolyan értékű használt lakás után kellene megfizetni. Résztulajdon szerzése esetén új lakásoknál is a tulajdoni hányad arányában kell az illetéket megfizetni.
A 35 év alatti első lakásvásárlókat kedvezmény illeti
Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött vevő az első lakástulajdonának megszerzése esetén az általános szabályok szerint fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, amennyiben a lakástulajdon értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
Akinek a fele összegű illeték megfizetése is gondot okoz, az 12 havi részletfizetési kedvezményt kérhet. A pótlékmentes részletfizetés engedélyezése esetén ügyelni kell a fizetési határidők betartására, mert késedelmes teljesítés esetén a teljes összeg esedékessé válik. Ráadásul a tartozás fennmaradó részére késedelmi pótlékot is felszámítanak.
Adtam is el lakást! Akkor csak a különbözet után kell fizetni?
A szakirodalom cserepótló vételnek nevezi azt az esetet, amikor eladunk egy ingatlant és előtte vagy utána egy éven belül vásárolunk is helyette egy másikat. Amennyiben a vásárlás megelőzi a meglévő lakás értékesítését, akkor az eladási szándékot jelezve kérhetjük a NAV-tól az illetékfizetési folyamat felfüggesztését. Azzal viszont számolni kell, hogy ha nem sikerül határidőre megszabadulni az ingatlantól, akkor még pótilletéket is kivethetnek ránk.
A cserepótló vételhez kapcsolódó kedvezmény lényege, hogy ilyen esetben csak a két lakás vételár-különbözete után kell az illetéket megfizetni. Amennyiben olcsóbb lakást veszünk, mint amennyiért a meglévő ingatlanunktól megváltunk, akkor nem terhel minket illetékfizetési kötelezettség. Korábban volt egy olyan (bugyuta) szabály, hogy a negatív különbözetre is illetéket számoltak, ezt szerencsére megszüntették.
Illetékmentes lett a házassági vagyonközösség megszüntetése
Az új jogszabály szerint illetékmentes lett a házastársak közötti adásvétel, ha például a férj értékesít a feleség számára egy ingatlant vagy annak egy bizonyos tulajdoni hányadát. Illetékmentessé tették a házassági vagyonközösség megszüntetésével együtt járó vagyonszerzést, valamint az egyenes ági rokonok közötti ingatlanvásárlásokat.
Mikor illetékmentes a telekvásárlás?
Amikor valaki építési telket vásárol, akkor számolnia kell azzal, hogy az illetékmentesség nem automatikusan érvényesíthető. A mentesség legfontosabb feltétele, hogy az ingatlanon négy éven belül lakóházat kell építeni, amit használatbavételi engedéllyel kell igazolni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az illetéken felül még késedelmi pótlékot is kell fizetni az adóhatóság felé.
Tudj meg mindent a fogyasztóbarát lakáshitelekről!
