A 14-18 éves fiatalok közül kifejezetten keveseket érdekelnek a pénzügyek, sokan úgy gondolják, bőven ráérnek még ezzel a későbbiekben foglalkozni – derül ki a K&H által végzett egyik friss felmérésből. Ennél is érdekesebb, hogy a családi asztalnál se nagyon kerül elő a téma, ami arra utal, hogy a szülők sem szívesen vonják be gyerekeiket a „piszkos anyagiakba”. Ha egy szülő úgy dönt, nem kezeli tabuként ezt a témát, akkor vajon mikor és hogyan vágjon bele a dologba?
A cikk felvezetőjében hivatkozott kutatás eredménye azért különös, mert a fiatalok többsége nap mint nap találkozik pénzügyekkel, hiszen amikor új cipőt, ruhát, üdítőt, csokit vagy éppen zsebpénzt szeretnének, akkor ezek anyagi vonatkozásától aligha lehet eltekinteni. Ezért például David Anderson, az amerikai Child Mind Institute klinikai pszichológusa szerint már akár alsó tagozatban el lehet kezdeni a pénzről beszélni, ám ehhez az kell, hogy a gyerekek tisztában legyenek az alapvető matematikai fogalmakkal, műveletekkel. A pénzügyi tudatosságra nevelést pedig már akár óvodás korú gyermekeinkkel is elkezdhetjük, csak egy kicsit más formában, játékos módon.
Hirdetés
Hirdetés
Legyen mindennapi beszédtéma a pénz
Fontos az is, hogy ez ne egyszeri, feszengős beszélgetés legyen, hanem inkább a mindennapi társalgás része. Itt roppant egyszerű és gyakorlatias dolgokra kell gondolni, mint például közösen átnézni egy áruház akciós katalógusát, majd átbeszélni, hogy mit, mennyivel olcsóbban lehet megkapni az adott időszakban.
Ráadásul az árakat nem is feltétlenül könnyű összehasonlítani hiszen valamikor a kedvezmény százalékos értékét tüntetik fel, míg máskor a megtakarítható összeg van kiemelve. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az egyes termékek csomagolása is rendkívül változatos, ami ugyancsak megnehezíti az összehasonlításukat. Ilyenkor hasznos az árcédulán lévő egységár, amit sokan nem is ismernek. (Mindenki találkozott már valószínűleg olyan, indokolatlanul nagy dobozban árult desszerttel, amiben csak néhány darab bonbon lapult.) Ügyes kommunikációval a gyerek ezt akár nyomozós játékként is felfoghatja, miközben gyakorolja kicsit a matematikát is.
Gyűjthetjük egy „családi alapba” a megtakarított pénzt
Motivációt jelenthet, hogy könnyen kiszámolható egy-egy döntés pénzügyi előnye. Ha pedig a megtakarított pénzt félretesszük egy „családi alapba”, akkor pár hónap alatt látványos összeg gyűlhet össze. Ezt az összeget költhetjük azután olyan élményekre, amelyeket az egész család élvezhet. Lehet ez például fürdőzés, mozi, bowling vagy akár egy étterem meglátogatása. De maguk a gyerekek is dönthetnek arról, hogy mi legyen az összegyűlt pénz sorsa. Bármelyik lehetőséget is válasszuk a lényeg az, hogy a tudatos pénzügyi döntésnek legyen kézzelfogható haszna, jutalma.
A tudatosság nem kizárólag spórolást jelent
Persze nem kizárólag a spórolásra, az akciókra kell kihegyezni a beszélgetéseket, érdemes lehet azt is megvitatni, hogy két hasonló termék ára vajon miért lehet nagyon különböző. Megnézhetjük a gyerekkel együtt az összetevőket, a kiszerelés nagyságát, de akár azt is meg lehet vitatni, hogy jobban ízlik-e nekünk a drágább változat. Amennyiben pedig a drágább terméket jobbnak találjuk, akkor nem ördögtől való azt megvenni, ám ennek is tudatos döntésnek kell lennie. Itt jön képbe az ár/érték arány fogalmának a tudatosítása.
Gyakorlati közgazdaságtan kicsiben
Amikor a gyerekkel egy üzletben az árakról beszélünk, akkor előkerül majd a kérdés, hogy minek, miért annyi az ára, amennyi. Itt lehet beszélni az üzlet működtetésével kapcsolatos kiadásokról, az ott dolgozók béréről, vagy éppen a termék előállításának költségeiről. Nem szükséges túlbonyolítani a dolgot, ha időt és energiát szánunk az ilyen beszélgetésekre, akkor a gyerekünk szép lassan tisztában lesz a munka értékével és azzal, hogy nem mindenkinek azonosak az anyagi lehetőségei.
Mi magunk vagyunk a minta
Amennyiben rendszeresen „shoppingolással” jutalmazzuk magunkat, esetleg a pénzkötés dob fel bennünket a rosszabb napokon, akkor a gyerek számára is ez lesz a követendő minta. Mint ahogy az is, ha hónap végére mindig lenullázuk a számlánkat, emiatt az utolsó napokon már a hitelkeretből költünk. Persze sokféleképpen lehet élni, de az biztosan nem fog menni, hogy mi magunk érzelmi alapon hozunk pénzügyi döntéseket, a gyerektől viszont tudatosságot várunk el.
Ha úgy véljük, hogy lenne mit javítani a pénzügyi tudatosságunkon, akkor erre jó apropó lehet akár a gyerekünk helyes irányba terelése is, hogy jó mintával szolgálhassunk. Az ehhez vezető első lépés az, hogy mindig bevásárlólistával megyünk vásárolni, és igyekszünk ragaszkodni ahhoz, hogy ezen kívül más ne nagyon kerüljön a kosárba. Persze lehet elcsábulni, ettől még nem dől össze a világ, hiszen valószínűleg még így is hatékonyabbá tehetjük a pénzügyeinket.
Adjunk önállóságot a gyereknek
Ha már a gyerek elég érett, akkor lehet zsebpénze, ami lehet bankszámlán vagy akár készpénzben. A számla és a hozzá tartozó bankkártya annyival talán jobb, hogy így bármikor hozzáférhet a pénzéhez, ha szükséges, a mobilalkalmazásban pedig utólag látható, hogy mire is ment el a pénz. A bankszámla a szülői kontrollt is segíti, hiszen a szülő a gyerek számlájára bármikor ráláthat, ha pedig szükséges, beavatkozhat. Ugyanakkor pszichológusok szerint az elektronikus pénzt az ember könnyebben költi, míg a készpénz megfogyatkozása sokkal érzékelhetőbb, „fájdalmasabb”.
Segít a pénzügyi rutin kialakulásában az is, ha a gyerek önmaga megy időnként vásárolni, ami számos döntéssel jár. Fontos, hogy hagyjuk a gyereket hibázni, mert így szerezhet csak rutint és magabiztosságot.
