Ma már mindenkinek egyértelmű, hogy ha lakáscélú megtakarítás, akkor lakástakarék a megoldás. A legtöbbeknek azonban igen kemény fejtörést okoz, hogy 4, 5, 6, 8, vagy esetleg 10 éves szerződést kössenek… Problémát jelent a hosszú távú elköteleződés 10 évre? Vagy rövid szerződést kötöttünk, de 4 évnél még inkább folytatnánk a megtakarítást? Megmutatjuk, hogyan lehet jó döntést hozni!
A lakástakarék megkötésekor van egy tervünk arra vonatkozóan, hogy mikor szeretnénk felhasználni a benne lévő pénzt (4-10 év). A terv egy ideig sokszor csak elképzelés marad, amennyiben nem lakáshitel előtörlesztés a célunk. Kevesen tudják, hogy a vásárlás és a felújítás időpontja elég bizonytalan, ezért igazán pontosan előre tervezni csak a meglévő lakáshitelünk előtörlesztésére lehet, minden más esetben nagy valószínűséggel hosszabbítani, vagy rövidíteni fogjuk a szerződésünket.
Hirdetés
Hirdetés
Mi alapján döntünk: állami támogatás, vagy hozam?
Rövidebb futamidő esetén magasabb éves hozamra számíthatunk (pusztán abból adódóan, hogy az adott év befizetésére eső 30%-os állami támogatás nagyobb hatással van a teljes befizetett összeg éves hozamára – ez az EBKM). Hosszabb futamidő alatt pedig több pénz gyűlik össze.
Egyszerűsítsük le a kérdést:
- ha kötünk egy 4 éves lakástakarék szerződést és lejáratkor felhasználjuk a pénzt azonnal, majd rögtön indítunk egy új 4 éves megtakarítást, és ezzel is azonos módon járunk el, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy mindkét szerződés esetén az EBKM (éves hozam) 10% felett lesz
- ha kötünk egy 8 éves lakástakarék szerződést, akkor hozzávetőlegesen 5-6% lesz az EBKM
- amiben viszont nincs különbség: a felhasználható pénz összege szinte ugyanakkora lesz, mert az állami támogatás fillérre megegyezik mindkét esetben (az első esetben 288 ezer Ft-ot kapok kétszer az államtól, a másodikban pedig 576 ezer Ft-ot egy összegben)
- a két eset közötti különbséget a lakástakarék által fizetett kamat jelentheti, de a jelenlegi alacsony kamatszintek mellett ez nem lesz perdöntő…
Ha lakáshitelünk van
Nagyon kevés kivételtől eltekintve 4 év után érdemes a lakástakarékot a lakáshitelünkbe törlesztenünk. Fontos arra is figyelnünk, hogy létezik olyan lakáshitel is, amelyiknél kamatfordulókor olcsóbb az előtörlesztés (kivéve a fogyasztóbarát minősítésűeket) annál, mint amennyi a futamidő bármely más pontján. A betörlesztéssel lakáshitelünk kamatán sokat spórolhatunk, ezáltal a bankunk csökkenti a hitelünk futamidejét vagy a törlesztőrészletünket.
A fenti két megállapításból következik, hogy meglévő lakáshitelünk esetén lakástakarékunkat vagy 4 év után, vagy pedig a hitelünk kamatfordulójakor érdemes felhasználnunk. Speciális eset, amikor a hitelünkből kevesebb, mint 9 év van hátra. Vegyünk példának hátralévő 6-7 évet, ekkor kiszámolhatjuk, hogy a végtörlesztéshez meddig érdemes a lakástakarékunkat fizetnünk (pl. 4-5 év), majd a hitelbe betörlesztenünk.
Ha menet közben meggondoljuk magunkat: a futamidő változtatása
Sokan nem tudják, hogy nemcsak a 4 éves, hanem az annál hosszabb futamidejű (5-10 éves) lakástakarékok is 4 év után már felhasználhatók. Azonban szerződéskötéskor kedvezményes számlanyitási díjért cserébe aláírhattunk hűségnyilatkozatot is, és ha ez megtörtént, akkor ilyen esetben utólag megfizettethetik az akkor elengedett díjat.
Bármilyen okból előfordulhat, hogy a szerződésünk lejártakor nem tudjuk lakáscélra felhasználni a lakástakarékot. Ekkor két szóba jöhető lehetőségünk van:
- szerződésmódosítás nélkül fizetjük tovább a lakástakarékot, ezzel csökkentve a felvehető hitelösszeget (a szerződéses összeg változatlan marad, így ha nő a megtakarítás, a potenciálisan felvehető hitelösszeg csökken), mindezt újabb költség nélkül
- szerződésmódosítás után fizetjük tovább a lakástakarékot, mellyel növeljük a felvehető hitelösszeget is, ekkor viszont meg kell fizetnünk a szerződésmódosítási díjat és a ránk érvényes számlanyitási díjkülönbözetet is (hiszen a szerződéses összeg is változik a módosítással. Utóbbit egy példával szemléltetve: ha például akció keretében 0 volt a számlanyitási díjunk, akkor most is 0 különbözetünk lesz).
Ha esetleg csökkenne az állami támogatás
Fontos tudni, hogy az itthoni 30%-os állami támogatás kiemelkedő európai összehasonlításban. Ezért is vetődik fel a kérdés: az állam meddig tartja fenn ezt a fajta bőkezű támogatást. A jövőben az sem elképzelhetetlen, hogy csökken az állami támogatás mértéke, bár kétségtelen, hogy az erről szóló pletykák régóta közbeszéd tárgyát képezik. Ha megtörténne az állami támogatás csökkentése, akkor a hosszú futamidejű szerződésekkel járhatunk jobban.
Megtakarítás gyermekszámára: egyértelműen hosszú futamidő a nyerő
Még egy speciális eset szokott lenni. Gyerekeink számára lehet érdekes nyitni hosszú futamidejű lakástakarékot, ugyanis ők 18 éves koruk betöltése után tudják azt felhasználni (ez esetben már saját céljukra is, nem a miénkre).
Már van szerződésünk, de kötünk még egyet: a futamidő harmonizálása
Ha a családon belül már van lakástakarék szerződés, és szeretnénk másikat is kötni, akkor jellemzően egy időpontban használnánk fel őket. Ekkor az első lakástakarékot addig érdemes fizetnünk, ameddig az új LTP-ből legalább 4 év el nem telik. Ha szükségünk van a lakáscélhoz még több pénzre, akkor célszerű lehet mindkettőt tovább is fizetni, amíg lakáscélunkat meg nem tudjuk valósítani.
JAVASLATAINK:
- El kell döntenünk, mi a fontosabb számunkra: az éves hozam vagy a nagyobb összeg (az állami támogatás összege nem lesz eltérő)
- Keressük a lakástakarék nyitási akciókat
- Ha van lakáshitelünk, annak megfelelően, lehetőleg 4 év után törlesszük be a lakástakarékot, ha pedig hitelünkből legalább 5 év van hátra, akkor kössünk újabb 4 éves lakástakarékot, majd 4 év múlva törlesszük be azt is, megspórolva ezzel minél több hitelkamatot
- Egyszerre lehetőleg több lakástakarék legyen a családban
- Addig használjuk ki az előnyöket, amíg 30% az állami támogatás
- Nem minden esetben kell szerződést módosítanunk, ha eltérnénk a benne foglaltaktól
