A Bankmonitor számításai szerint a másodpiacon a kincstári árfolyamjegyzéshez képest akár 7%-kal magasabb áron is el lehet most adni a meglévő inflációkövető állampapírokat. Ezzel a művelettel mind az eladó, mind a vevő komoly többletnyereségre tehet szert.
Fénykorát éli a Prémium Magyar Állampapír: a korábban vásárolt inflációkövető kötvények 18-19% kamatot is termelnek az idén kezdődő kamatperiódusukban. Mivel mostanra a piaci hozamszintek nagyot csökkentek, így a magas kamatozású állampapírok másodpiaci értéke sokkal magasabbra nőtt annál, mint amit az Államkincstár adna értük visszavásárlás esetén. Aki kénytelen most kiszállni egy ilyen befektetésből, ő komoly nyereségtől eshet el – hacsak nem talál valakit, aki hajlandó busás áron megvenni tőle az állampapírokat!
A lényeg röviden: a Bankmonitor példaszámításai szerint a 2031/I állampapírokat március 11-én akár a bruttó árfolyamnál 7%-kal drágábban is megéri megvenniük az állampapír-vásárlóknak. Emiatt egy 10 milliós meglévő kötvényportfólióval rendelkező befektető összességében akár 700 ezer forinttal jobban járhat, ha kiszálláskor nem a kincstárnak adja el a papírjait, hanem megegyezik egy potenciális vevővel a másodpiaci adásvételről. A vevőnek is megéri a csere, ugyanis a jelentős felár kifizetése ellenére is jobb hozamot (10 millió forintra vetítve 400 ezer forint körüli többletnyereséget) érhet el az inflációkövető papírral, mint a kincstártól aktuálisan megvásárolható, 7,9%-os éves kamatot kínáló 2032/J sorozattal.
Akit ennél mélyebben is érdekel a téma, ő az alábbiakban végigolvashatja a számítás pontos menetét.
Hirdetés
Hirdetés
Alapesetben 1% veszteséggel jár az állampapírok eladása
Habár a Prémium Magyar Állampapírok a legtöbb lakossági állampapírhoz hasonlóan lejárat előtt nem visszaválthatók, a Magyar Államkincstár által régóta alkalmazott gyakorlatnak köszönhetően mégis van lehetőség nagyon kedvező kondíciókkal megszabadulni a meglévő állampapíroktól. A kincstár ugyanis a különféle papírokra napi visszavásárlási árfolyamot jegyez, amely a legtöbb esetben a névérték 99%-a. Ez azt jelenti, hogy kiszálláskor a befektetőnek csak 1% tőkeveszteséget kell elszenvednie, miközben az időarányosan megtermelt kamatokat zsebre teheti.
Nézzünk egy konkrét példát a kincstári visszavételre! A tavaly nyáron vásárolható „2031/I” sorozatszámú Prémium Magyar Állampapír bruttó árfolyama 2024. március 11-én kb. 112%, amiből következik, hogy a névértékhez viszonyítva kb. 111%-os árfolyamon veszi vissza az Államkincstár. Ha valakinek most pontosan 10 millió forintja van ebben a papírban, és eladná a kincstárnak az egész csomagot, ő a névértékből (8,93 millió forintból) 1%-ot elveszítene (kb. 89 ezer forintot), de az idáig felhalmozódott kamatrészt (1,07 millió forintot) megkapná, tehát mindösszesen 9,91 millió forintot vihetne haza, adómentesen.
Mennyi kamatot veszítene ilyenkor az eladó?
A mostani időpontban történő kiszállás meglehetősen szerencsétlen dolog lenne, hiszen a szóban forgó inflációkövető állampapír a jelenlegi hozamkörnyezethez képest kiemelkedően magas, évi 15,5%-os kamatot termel 2024. május 21-ig. De ez még „semmi”, a 2024. május 21-től kezdődő 1 évben ennél is magasabb hozamra lehet számítani: a 2023-as átlagos infláció felett 1 százalékpontnyi prémiumot fizető papír éves kamata 18,6%-ra fog emelkedni!
A következő bő 1 évben két alkalommal is óriási kamatfizetés várható: 8,93 millió forintos névértékre vetítve 2024. május 21-én 1,34 millió forint, 2025. május 21-én pedig 1,66 millió forint ütné a markát a kötvénytulajdonosnak. Az első kamat újrabefektetésétől eltekintve tehát kereken 3 millió forint nominális kamatról beszélünk – de fentebb láthattuk, hogy ebből alig 1 millió forintot vihetne haza, ha kénytelen lenne most eladni a portfóliót a kincstárnak. (Ha pedig a 2024. májusban kapott kamat újrabefektetésével is számolunk, 6,5%-os éves hozam feltételezésével, akkor a „nem kiszálló” befektetőnek további 87 ezer forintja is lehetne 2025 májusában.)
Ebben az esetben tehát hátránnyá válik a – hozzáférhetőségi szempontból persze előnynek tekinthető – fix 99%-os visszavásárlási kondíció. A cikk későbbi részében látni fogjuk, hogy az adott állampapír által ténylegesen hordozott pénzügyi értéktartalomhoz képest kb. 10%-kal (kb. 1 millió forinttal) kedvezőtlenebb a kincstár ajánlata.
Miért hajlandó a kincstárnál többet ajánlani egy vevő?
Fontos tudni, hogy kiszállási szándék esetén nem csak a kincstárnak lehet eladni a meglévő állampapírokat. Az is megoldható, hogy egy eladó és egy vevő egymásra találása esetén létrejöjjön közöttük egy másodpiaci adásvétel. Márpedig a mostani körülmények között kifejezetten nagy lehet a kereslet a korábban kibocsátott, inflációkövető kamatozású papírokra, lévén az Államadósság Kezelő Központ több lépésben drasztikusan lecsökkentette a vevők által elérhető hozamokat. Ennek végeredménye, hogy az aktuálisan megvásárolható 2032/J sorozatszámú Prémium Magyar Állampapír az első kamatperiódusban nem követi az inflációt, hanem fix 7,9%-os éves kamatot termel.
Nézzük, mennyivel járhat jobban a vevő, ha ebben a helyzetben nem a fix kamatozású PMÁP-ot vásárolja a következő bő 1 évre, hanem sikerül elcsípnie egy inflációkövető 2031/I papírt!
A) Mekkora nyereséget hozna a fix kamatozású papír?
A fix kamatozású, 2032/J kötvény március 11-én kb. 100,7%-os árfolyamon vásárolható meg a kincstártól, azaz 10 millió forint befektetése esetén kb. 9,93 millió forint névértékű papírhoz jut hozzá a vevő. Ez az állampapír először 2025. április 22-én fizet kamatot, az időarányosság révén 9,5%-ot, amely a névértékre vetítve kb. 943 ezer forintot jelent. Az időhorizont összeegyeztetése céljából úgy számolunk, hogy a vevő 2025. május 21-én mindenképpen eladná a kötvényét, tehát a kapott kamatot kb. 1 hónapra még befektetheti. Csökkenő hozampályát feltételezünk, így azzal számolunk, hogy évi 5,5% lesz az elérhető rövid távú hozam, így a kapott 943 ezer forint kb. 948 ezer forintra hízik az időszak végéig.
A második kamat már a 2024-es átlagos inflációhoz fog igazodni, amelyet az MNB előrejelzésének középértéke alapján 4,75%-ra tehetünk. Efölött 0,5 százalékpont kamatprémiumot termel a kötvény, így a névértékre vetítve időarányosan kb. 37 ezer forint kamat halmozódik fel 2025. május 21-ig. A névértékből azonban visszatart 1%-ot a kincstár, vagyis 9,83 millió forintot tud kivenni a befektető. A három pénzösszegből együttesen az adódik, hogy bő 1 év elteltével 10,82 millió forintja lesz adómentesen, ami a teljes időszakra 6,8% körüli évesített hozamnak felel meg.
B) Mekkora nyereséget hozna az inflációkövető papír?
Ha ezzel szemben a vevőnek sikerülne szert tennie egy inflációkövető papírra, akkor élvezhetné a magasabb kamatokat. Tegyük fel, hogy talál valakit, akitől vásárolhat 10 millió forint értékű 2031/I állampapírt. Ennyi pénzért most kb. 112%-os bruttó árfolyammal számolva 8,93 millió forint névértékű kötvényt tudna megvásárolni, feltéve, hogy egyelőre eltekintünk az alkufolyamat végére kialakuló felártól.
A papír igazi főnyeremény lenne a vevő számára: 2024. május 21-én kapna 14,99% (évi 15,5%) kamatot, azaz 1,34 millió forintot, egy év múlva pedig 18,6% kamat, vagyis 1,66 millió forint ütné a markát. Ha az első kamat újrabefektetésével is számolunk, a rövid távú kamatszintekből kiindulva 6,5%-os éves hozammal, akkor a kiszállásig már 1,43 millió forintra hízik az összeg. Ezekhez még hozzáadódik a névérték 99%-a, azaz 8,84 millió forint, így megkapjuk, hogy 2025 májusában mindösszesen 11,92 millió forintért tudná eladni a kincstárnak a teljes portfóliót, ami évesítve kb. 15,9%-os hozamot jelentene.
A két alternatíva között tehát igen nagy pénzügyi eltérés mutatkozik: a 6,8%-os és 15,9%-os évesített hozamok közti különbség 2025 májusi kiszállás esetén 1,1 millió forint előnyt eredményez az inflációkövető papír javára.
7%-ot nyerhet az eladó, 4%-ot a vevő!
A fenti számokból már egyértelműen kirajzolódik, hogy mind az eladó, mind a vevő jobban járhat, ha sikerül egymásra találniuk, és nyélbe ütniük a másodpiaci adásvételt. Az eladó jobb árat kaphat a meglévő papírjáért, hiszen a vevő még felárat is hajlandó fizetni a magas kamat megszerzéséért; a vevő pedig végeredményben még így is jobb hozamot érhet el bármelyik aktuálisan forgalmazott lakossági állampapírnál. Éppen ezért kézenfekvő ötlet, hogy az eladó ne a kincstárhoz forduljon, hanem találjon egy másik érdeklődőt a portfóliójára.
Felmerül a kérdés, hogy mekkora legyen a vevő által fizetendő felár. Ugyanis ez határozza meg, hogy az iménti példában 1,1 millió forintra rúgó többletnyereségen hogyan osztozik a vevő és az eladó. A felár mértéke mindkét irányból korlátos: a vevő nem hajlandó olyan sokat fizetni, hogy már rosszabbul járjon a 7,9%-os papírhoz képest, az eladó pedig nem hajlandó kevesebbért eladni a portfólióját, mint amennyit a kincstártól kapna érte.
A két elméleti határérték (kb. 0 Ft és 1,1 millió forint) között azonban mindenki jól jár az adásvétellel, úgyhogy ebben a tartományban kell megegyezniük a felárról. Az alábbi táblázatban megmutatjuk, hogy mekkora vevői hozam tud kialakulni a felár mértékétől függően, továbbá azt is kiszámítottuk, hogy a különböző felárak esetén mekkora többletnyereségre tesz szert a vevő és az eladó a kincstári alternatívákhoz képest.
Látható, hogy a felárat nagyságrendileg 100 ezer forintos lépésközzel növelve 1 százalékponttal változik a vevő által elérhető hozam. Például 9,9%-os hozam elérésének megcélzásakor a vevő 653 ezer forintos felárat fizethet a 10 millió forintos inflációkövető kötvényportfólióért, ami teljes egészében az eladó zsebében csapódik le. Ezenkívül az eladó a 89 ezer forintos visszavásárlási árfolyamveszteséget is megúszhatja, így összesen 742 ezer forint többletnyereségre tesz szert a kincstári eladáshoz képest.
A vevő ugyancsak jelentős összeget nyer: a 10,65 millió forintos kezdeti befektetése még így is 400 ezer forinttal nagyobb összegre hízik 2025 májusáig, mint amennyit a 2032/J állampapírból vehetne ki ugyanekkora kezdeti befektetéssel. Ebben az esetben az eladó a teljes többletnyereség kb. 65%-át tartja magánál, míg a vevő részesedése 35%. (Megjegyzendő, hogy az eladó a jelenben realizálja a 742 ezer forintos többletnyereséget, a vevő pedig majd 2025 májusában a 400 ezer forintot.)
Bármely piacelemzési tartalom a Bankmonitor szubjektív véleménye, amely nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek vagy bármilyen pénzügyi eszközre (pl. részvényre, állampapírra, befektetési jegyre) vonatkozó ajánlattételnek, kizárólag tájékoztatás és figyelemfelhívás céljával készült. Bármely bemutatott jövőbeni számítás alapjául szolgáló kondíciók változhatnak, amelyek alapvetően megváltoztathatják a példaszámításokat. A Bankmonitor nem garantál hozamot, a bemutatott tartalom alapján meghozott döntések kapcsán a Bankmonitorral szemben igény nem érvényesíthető, azokért a Bankmonitor felelősséget nem vállal.
