Itt a görög csőd – Mit jelent ez a magyar hitelesek és megtakarítók számára?

Gyakorlatilag csődbe jutott Görögország azzal, hogy a hitelezőikkel folytatott tárgyalások megszakadtak, kedden pedig nem tudják kifizetni esedékes hiteltörlesztésüket az IMF felé. Ennek hatása azonban optimális esetben nem lesz nagyobb egy néhány hétig tartó piaci felbolydulásnál. Ugyan a forint 3-4%-ot gyengülhet (már ma is járt 315 felett ez euró árfolyama), és a megtakarításokon is nyomot hagyhat (valószínűleg csak időlegesen). Viszont a hiteleseknek nincs miért aggódniuk, ők várhatóan meg sem érzik az egészet! Azt is eláruljuk, miért gondoljuk ezt így!

Szombaton zátonyra futottak a görögök és hitelezőik tárgyalásaik, az ország pedig várhatóan nem tudja miből visszafizetni a holnap esedékes 1,6 milliárd eurós IMF-törlesztést. Görögország ezzel gyakorlatilag csődbe ment. A nagy kérdés viszont, hogy mit jelent mindez a magyar megtakarítók és hitelesek számára? Bekövetkezhet a havi törlesztők drasztikus megugrása, netán elszenvedhetnek nagyobb veszteségeket a megtakarítók?

A lényegi kérdés, hogy a válság elszigetelt tud-e maradni, vagy átterjed más országokra is. Amennyiben határokon belül tudják tartani – és ez a valószínűbb kimenetel -, hatása nem lesz nagyobb, mint egy néhány hétig tartó piaci fellángolás. Ennél jóval komolyabb a helyzet, ha mégis tovább tudna terjedni. Itt elsősorban az un. periféria országok vannak veszélyben (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Írország), és főként a spanyol „náthától” tarthatunk, hiszen az – Görögországgal szemben – már egy európai mércével is fontos gazdaság.

Aggódjanak a megtakarítók?

Azokat a megtakarítókat, akik kockázatmentes formában (pl. bankbetétben) tarják pénzüket, nem fogja közvetlenül érinteni a jelenlegi helyzet. Akik tehát befektetésre szánt pénzüknek most keresnek megfelelő helyet, és nem kedvelik a kockázatot, a bankbetétek jelenthetnek jó megoldást.

Ezzel szemben azok, akik olyan eszközöket tartanak, amelyek árfolyama a piaci helyzettől függően változhat (befektetési alapok, részvények, kötvények stb.), akár hevesebb árfolyamkilengést is tapasztalhatnak majd a közeljövőben. A legszélésebb kört a kötvényhozamok emelkedése érintheti, főként a magyar megtakarítók között is igen elterjedt kötvényalapokon keresztül.

A hosszú kötvényhozamok további emelkedésére lehet ugyanis számítani, hiszen a jelenlegihez hasonló bizonytalan időkben a befektetők magasabb hozamelvárásokat támasztanak a kockázatosabb országok hosszú lejáratú állampapírjaival szemben. (A kötvények árfolyama ellenétesen mozog a hozamokkal, tehát a hozamok emelkedése az árfolyamok esését eredményezi.) Ez látszik abban is, hogy a görög 10 éves államkötvények hozamai például több mint 3%pontot ugrottak a tárgyalások megszakadása óta, a legbiztonságosabbnak tartott német és amerikai hozamok ezzel szemben csökkentek ez idő alatt. (Ráadásul ez a 3%pontos hozamemelkedés hosszú papírok esetén akár 30%-os árfolyamcsökkenést is eredményezhetett!)

Ha a válság továbbterjed, nagy az esélye, hogy a hosszú kötvényhozamok huzamosabb ideig magasabb szinteket ütnek meg. Ezzel szemben, ha nem lépi át a görög határokat, nagy valószínűséggel egy néhány hetes emelkedés után a kötvényhozamok is visszatérnek a korábbi szintekhez.

Ami pedig a fizetőeszközünket illeti, a forint 3-4%-os gyengülése várható. Fontos szem előtt tartani, hogy több tízmillió forintos megtakarítások és hasonló mértékű árfolyammozgások esetén már érdemes lehet elgondolkodni a pénz devizális megosztásán. Ennek eredményeként jelentősen csökkenthetjük az árfolyam-ingadozások által keltett kockázat, és esetleges veszteség mértékét. (A forint gyengülésének emellett fontos szerepe lehet a külföldi nyaralásoknál, amikor a pénzváltás megfelelő időzítésével is sokat nyerhetünk.)

Nagyobb ugrásokra azonban semmiképpen sem kell számítani, hiszen az esetleges görög csőd beárazódása már hónapok óta folyik. A piac tehát folyamatosan készült a jelenlegi helyzetre.

Mire számíthatnak a hitelesek?

A görög helyzet a hosszú kamatokat érinti első sorban, a hitelesek tehát fellélegezhetnek. A hitelkamatokat leggyakrabban a 3 hónapos BUBOR-hoz (vagyis Budapesti bankközi hitel kamatlábhoz) igazítják, ezen pedig a görög helyzet nyoma sem látszik. A hitel törlesztők tehát valószínűleg nem fognak megemelkedni, de, ha esetleg a negatívabb forgatókönyv valósul meg és tova terjed a görög kór, akkor azt minden bizonnyal a magyar hitelfelvevők és megtakarítók is megérzik majd. De egyelőre ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége csekély.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.