Az elmúlt év során félretett pénzünk mindössze 1,7%-ot veszített az értékéből, amivel jócskán az MNB 3%-os inflációs célja alatt teljesítettünk. A fogyasztói árak idei mérsékelt emelkedése a 2012-es 5,7%-hoz képest drasztikus javulást jelent. A rekord alacsony szintű éves pénzromlási ütem a többszöri rezsicsökkentésre vezethető vissza. Ennek köszönhetően a legjobb betéteken akár 5%-os infláción felüli hozamot, azaz reálkamatot is elérhettünk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által rendszeresen közzétett inflációs adatok megmutatják, hogy egy korábbi időponthoz viszonyítva mennyivel kell kevesebbet vagy éppen többet fizetnünk egy adott szolgáltatás igénybevételéért, vagy egy áru megvásárlásáért.
2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben, több mint 10%-kal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk. A termékek drágulását leginkább a háztartási energia (rezsi) árak 8,5%-os csökkenése ellensúlyozta.
Decemberben a pénzromlás üteme a novemberi adathoz képest megfeleződött és 0,4%-on állapodott meg. Ez azt jelenti, hogy pénzünk vásárlóértéke alig veszített értékéből az egy évvel korábbihoz képest. Ráadásul novemberhez viszonyítva, 1 hónap alatt a fogyasztói árak nemhogy nőttek, de egyenesen 0,5%-kal csökkentek!
Megtakarításom van, miért fontos nekem az infláció mértéke?
Ha megtakarítással rendelkezünk, akkor mielőtt befektetnénk általában azt az ajánlatot keressük, ahol:
- a legjobb hozamot tudjuk elérni,
- a legkisebb kockázat vállalása mellet,
- a nekünk leginkább megfelelő időtávon.
Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infláció változása óhatatlanul azonos irányba mozgatja a betéti kamatokat. A rezsicsökkentés újabb hulláma várhatóan elősegíti az alacsony inflációs- és kamatkörnyezet fenntartását. Továbbá fontos az infláció mértéke is, ugyanis ha 10% kamatot ígér egy befektetés, de az infláció ennél magasabb, akkor pénzünk vásárlóereje, reálértéke nemhogy nőne, de csökkenne a kétszámjegyű kamat ellenére is. Szerencsére itthon nem ez a helyzet.
Az egyik legbiztonságosabb és legnépszerűbb befektetési forma a bankbetét. A jegybanki alapkamat és az infláció mozgásával párhuzamosan a betéti kamatok is drasztikus csökkenésen mentek keresztül.
Míg 2013 év elején feltételmentesen átlagosan 4,43%-os, addig különböző feltételek (pl.: új forrás, jövedelem érkeztetés, aktív bankkapcsolat, stb.) teljesítése esetén 6,69%-os betéti kamatszinten köthettük le a pénzünket, addig ugyanezt az összeget az év végén már csak 2,13-3,15%-os szinten fialtathattuk. Az év elején a többletfeltételek teljesítése esetén több mint 2%ponttal magasabb kamatot érhettünk el, azonban ez a különbség az év végére 1%-ra apadt.
Mit mutat meg a reálkamatláb?
A reálkamat a megtakarításunk infláción felüli része. Azt mutatja meg, hogy a pénzromláson felül ténylegesen mennyivel nőtt a befektetésünk értéke. A tavalyi év során a legjobban kiválasztott betéteken akár 5%-ot is meghaladó reálkamatot érhettünk el, ami régiós szinten is kimagasló eredmény.
De ha mindez nem elég
Ennek ellenére sokan elégedetlenek az aktuális betéti kamatszinttel és olyan megtakarítási formát keresnek, ahol nominálisan (számszerűen) magasabb hozamot érhetnek el. Számukra az időtáv és/vagy a kockázati szint növelését javasoljuk. A megcélzott magasabb hozamszint eléréséhez viszont már legalább mérsékelt kockázatvállalás szükséges. Az utóbbi időben ehhez ideális megoldást kínál a lakosság körében növekvő népszerűségnek örvendő befektetési alapok garmadája.
A neked leginkább megfelelő befektetési alap kiválasztásához bátran használd kalkulátorunkat!
1Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
