Kiosztották hétfő este a legjobb magyarországi banki termékeket elismerő Bankmonitor-díjakat, a győzteseket 40 bank és befektetési szolgáltató mintegy 4000 pénzügyi terméke közül választották ki. Az elismerést 15 lakossági és vállalati kategóriában adták át, a banki termékeket objektíven, az év egésze során alkalmazott árazások alapján vizsgálták és rangsorolták a Bankmonitor.hu szakemberei. Kiegyenlített volt a mezőny, amit az is mutat, hogy a 15 díjon 12 szereplő osztozott, a legtöbb elismerést – két-két díjat – az OTP, az Erste és a CIB kapta. A díjátadó rendezvény egyben szakmai workshop is volt, amelyen a bankolás jövőjéről, a digitális pénzügyi innovációról cseréltek eszmét a téma elismert szakértői.
Lehullt a lepel az év legjobb banki termékeiről
A Bankmonitor.hu a november 7-én hétfőn megrendezett gáláján idén először kiosztotta a Bankmonitor-díjakat. Az elismerést 15 lakossági és vállalati kategóriában adták át, a banki termékeket objektíven, az év egésze során alkalmazott árazások alapján vizsgálták és rangsorolták a Bankmonitor.hu szakemberei. „A megmérettetés során összesen 40 bank és befektetési szolgáltató mintegy 4000 pénzügyi termékét vizsgáltuk meg. Minden termékkategóriában azt vizsgáltuk, hogy az átlagos ügyfél érdeklődését, keresletét – azaz az évente több tízezer, esetenként százezer igényt – mely bank mely terméke tudja a pénzügyi racionalitást figyelembe véve legjobban kiszolgálni” – mondta Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója.
A több száz pénzügyi termék részletes vizsgálata során újfent kiderült, hogy jelentős eltérések lehetnek az egyes bankok konstrukciói között, így kellő odafigyeléssel, tudatos döntéssel komoly összegeket lehet megspórolni. A lakossági bankszámlák költségei között például évi 10-20 ezer forint is lehet a differencia, míg a rövid kamatperiódusú lakáshiteleknél átlagos hitelösszeg 8 millió forint esetén havi szinten akár 14 ezer forint, éves szinten 170 ezer forint, teljes futamidő alatt (15 év) pedig akár 2,5 millió forint is lehet. „Azzal a céllal jött létre 2012-ben a Bankmonitor.hu, hogy a hazai piacon elérhető pénzügyi termékeket közérthető formában és objektív módon hasonlítsa össze a lakosság és a kisvállalati ügyfelek számára. Az idén bevezetett Bankmonitor-díjjal is a különböző banki termékek közti eligazodást, a konzisztensen, január és szeptember között tartósan a legkedvezőbb konstrukciók megtalálását igyekszünk segíteni” – jegyezte meg Sándorfi Balázs.
A mezőny nagyon kiegyenlített volt, amit az is mutat, hogy a 15 kiosztott Bankmonitor-díjon mintegy 12 szereplő osztozott. A legtöbb elismerést – két-két díjat – az OTP, az Erste és a CIB kapta. Ami a részleteket illeti, a legjobb bankszámla például az Erste Bank privilégium bankszámlája lett, a legjobb lakáshitel díját a K&H bank Üzleti feltételű lakáshitele kapta, a legjobb személyi kölcsön elismerésben a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne részesült, míg a legjobb egy éves bankbetét díját a BNP Paribas A jövő betétei terméke kapta. A legjobb netbank az OTP netbankja lett, a legjobb mobilbanki applikáció díját pedig a MagNet Bank nyerte.
Hirdetés
Hirdetés
Terítékre került a digitális pénzügyi innováció
A díjátadó rendezvény szerves része volt egy pénzügyi digitalizációs workshop is, amely túllépett az általánosságokon és a banki digitalizáció gyakorlati megvalósulását vizsgálta, valamint középpontba helyezte a bankfiók nélküli, 100 százalékban online számlanyitás nemzetközi és hazai szabályozói trendjeit. Jánoskuti Levente, a McKinsey irodavezető partnerének előadásából kiderült, hogy nem elsősorban a fintech cégek a fő kihívói a bankoknak, hanem azok a nem-banki nagyvállalatok, például technológiai cégek, illetve azok a pénzügyi intézmények, amelyek a digitalizációhoz korán alkalmazkodnak. Bodnár Béla, a W.UP ügyvezetője kiemelte, hogy a bankok sokat tanulhatnak az e-kereskedelemben járatos cégektől, így például ma már nem terméket kell értékesíteniük, hanem adott élethelyzetre komplex megoldásokat.
Nemescsói András, a DLA Piper partnere és Gabler Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójának előadása a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről szólt. A jogszabályok Magyarországon ma még nem teszik lehetővé, hogy teljes egészében online módon nyithassunk számlát, a személyes azonosításnak meg kell történnie. Az európai trendek azonban egyértelműek; az online számlanyitás ma már egyre több országban elérhető. És mivel az internetet nem lehet megállítani az országhatároknál, ezért a szabályozás és a felügyelet tekintetében is nemzetközi megoldásra van szükség.
