Minden évben több tízezer ember dönt úgy, hogy rálép az öngondoskodás útjára, és elindítja a saját nyugdíjmegtakarítását. A helyes döntéshozatalhoz elengedhetetlen a különböző lehetőségek alapos ismerete, ezért most körbejárjuk, milyen konstrukciók közül választhatnak 2024-ben a magyar megtakarítók.
A nyugdíj-előtakarékosság életünk egyik legfőbb pénzügyi feladata. A bérek és a nyugdíjak között óriási szakadék húzódik: 2023. októberben a kedvezmények figyelembevétele nélkül számolt nettó átlagkereset 375 ezer forint volt, míg az átlagos öregségi nyugdíj ennél jóval kevesebb, 211 ezer forint. A nyugdíjba vonulással gyakran együtt járó fájdalmas bevételcsökkenést segíthet kompenzálni, ha még aktív korunkban felhalmozunk egy kiegészítő jövedelemforrást.
Ma Magyarországon kb. 1,6 millió embernek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, de még többen vannak azok, akik még nem tették meg az első lépést. Motiváló lehet, hogy viszonylag kis összegek befizetésével is akár több tízmillió forintos nagyságrendű vagyont lehet felépíteni akkor, ha kellően korán kezdjük az öngondoskodást.
Hirdetés
Hirdetés
1. Önkéntes nyugdíjpénztár: a legnépszerűbb megtakarítás
2024-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP) tekinthetjük a legelterjedtebb nyugdíj-előtakarékossági formának, nagyságrendileg 1,1 milliós taglétszámmal. Előnyük, hogy igen könnyen kezelhető megtakarítások, kifejezetten kedvező költségekkel működnek, használatukhoz nem szükségesek befektetési ismeretek, és a minimálisan elvárt havi befizetés sok esetben 10 ezer forintnál is alacsonyabb.
A nyugdíjcélú megtakarítások közös jellemzője, hogy az éves befizetésekre 20% állami támogatás (személyi jövedelemadó-visszatérítés) vehető igénybe. Ha például egy megtakarító havonta 25 ezer forintot utal be a számlájára, akkor egy év alatt összesen 300 ezer forint befizetése keletkezik, így kereken 60 ezer forint SZJA-visszatérítésben részesülhet. Az ÖNYP esetében a maximálisan visszakapható SZJA évente 150 ezer forint, és ez a limit együttesen vonatkozik az egészségpénztárakra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra. Könnyedén kiszámítható tehát, hogy a pénztári számlákra kapható maximális állami támogatást évi 750 ezer forint befizetéssel lehet megszerezni.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok általában 3-6 portfólió közül választhatják ki, hogy hová szeretnék elhelyezni a befektetéseiket. A kínálatban megtalálhatók alacsony kockázatú és alacsony hozamú portfóliók is, amelyek túlnyomórészt magyar államkötvényeket tartalmaznak. De aki magasabb várható hozamot szeretne elérni, és nem riad vissza a magasabb kockázattól, ő is megtalálhatja a számításait, hiszen részvénytúlsúlyos portfóliók is választhatók. A Bankmonitor korábban itt gyűjtötte össze, hogy hosszú távra visszatekintve hogyan teljesítettek a különféle nyugdíjpénztári befektetések.
A nyugdíjcélú megtakarítások közös jellemzője, hogy a pénzek idő előtti felvételét általában erősen szankcionálják. Nincs ez másként az önkéntes nyugdíjpénztáraknál sem. A pénztártagok az első 10 év (az úgynevezett „várakozási idő” alatt) nem vehetnek fel pénzt a számlájukról, csak tagi kölcsön igénylésére van lehetőségük. Tíz év elteltével egyszer, majd 3 évente újabb 1-1 alkalommal a megtermelt hozamok adómentesen felvehetők. A tőke felvétele azonban adófizetési kötelezettséget von maga után. Adómentes nyugdíjszolgáltatásra akkor van lehetőség, ha a pénztártag megszerezte a nyugdíjjogosultságát (például betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt), valamint a pénztárba való belépés óta már legalább 10 év eltelt.
A nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a pénztártag több lehetőség közül választhatja ki, hogy miként használná fel a megtakarítását. Kérhető egyösszegű kifizetés vagy rendszeres (például fix összegű) járadékfizetés is. Sőt, nem is feltétlenül kell pénzt felvenni a számláról, hanem zavartalanul lehet tovább dolgoztatni a befektetést, ha épp nincs égető szükség a felhalmozott megtakarításra.
2. Nyugdíjbiztosítás: a legdinamikusabban növekvő megtakarítás
A nyugdíjbiztosítások a leggyorsabban terjedő nyugdíjcélú megtakarításnak tekinthetők: jelenlegi formájukban 2014 óta léteznek, és azóta közel 500 ezer megtakarítót sikerült bevonzaniuk. A 20%-os adójóváírás természetesen itt is elérhető, melynek maximuma évi 130 ezer forint; például havi 30 ezer forint befizetése esetén évente 72 ezer forint állami támogatás jár a számlára.
A minimálisan elvárt havidíj a nyugdíjbiztosítások piacán általában 12-15 ezer forint között alakul. A nyugdíjbiztosítások sajátossága, hogy elsődleges funkciójuk, a megtakarítás mellett magukban foglalnak egy, a biztosítottra szóló – jellemzően kisebb összegű – kockázati életbiztosítást is. Emiatt a befizetett összeg kisebb részben a kockázati biztosítás díját fedezi, nagyobb részben a megtakarítást gyarapítja.
Az elérhető befektetések terén a nyugdíjbiztosításoknál szélesebb a választék. Nem csupán néhány alapértelmezett megoldás közül választhatnak a megtakarítók, hanem akár 15-20 eszközalap is a rendelkezésükre áll, melyekből tetszőleges súlyozással állíthatják össze a saját portfóliójukat. Szinte a világ bármely pontjáról el lehet érni részvény- vagy kötvénybefektetéseket, sőt, gyakran ingatlanalapok és árupiaci alapok is előfordulnak a kínálatban. A portfóliót a szerződés elindításakor körültekintően kell megválasztani annak érdekében, hogy megfeleljen a megtakarító kockázattűrő képességének és hozamelvárásának.
Hozamaikat nézve a nyugdíjbiztosítások jól muzsikálnak, különösen akkor, ha a magasabb kockázatú, egyúttal magasabb várható hozamú eszközalapok teljesítményét vizsgáljuk. Az etikus életbiztosítási koncepció bevezetését követő 6,5 évben a globális részvényalapok gyakran 10% feletti éves hozamokat termeltek, miközben az infláció ennél számottevően alacsonyabb, kb. évi 7,2% volt. Ezáltal a nyugdíjbiztosításban utazó megtakarítók jelentős reálhozamot tehettek félre az évek során.
A futamidő vége előtt csak veszteség árán lehet pénzt kivenni egy nyugdíjbiztosításból. Ezt visszavásárlásnak nevezzük, és a visszavásárlási tábla határozza meg, hogy az adott évben legfeljebb mennyi pénzt kaphat vissza a megtakarító. Ilyenkor a korábban kapott állami támogatást 20%-os büntetőkamattal megnövelve kell visszafizetni, és ezen felül is keletkezhet adófizetési kötelezettség (SZJA és SZOCHÓ), a szerződés típusától és a szerződéskötés óta eltelt időtől függően.
Adómentes biztosítási szolgáltatásra 4 esetben van lehetőség:
- ha a biztosított elhalálozik (ilyenkor a kedvezményezetteknek szolgáltat a biztosító),
- ha a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenved el,
- ha a biztosított betölti a szerződéskötés idején érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt (idén 65 év),
- vagy ha a biztosított más módon megszerzi a saját jogú állami nyugdíjjogosultságát.
Utóbbi két esetben a szolgáltatásnak az is feltétele, hogy a szerződéskötéstől számítva legalább 10 év elteljen. Bizonyos esetekben azonban arra is van megoldás, hogy a szolgáltatás 10 évnél korábban megkezdődjön. A nyugdíjbiztosítások ügyfelei a szerződés lejártakor választhatnak egyösszegű kifizetés vagy járadékfizetés közül.
3. Nyugdíj-előtakarékossági számla: csak profiknak!
A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden NYESZ) a legszűkebb kör által használt nyugdíjmegtakarítás. Annyiban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a nyugdíjbiztosításhoz, hogy a számlára teljesített éves befizetések után 20% SZJA-visszatérítés vehető igénybe, melynek maximuma évi 100 ezer forint.
Nagy különbség azonban, hogy itt nincs szó előre elkészített, önjáró megtakarítási programról. A NYESZ valójában egy egyszerű értékpapírszámla, melyet a befektetőnek egyedül kell kezelnie, és semmilyen szakértői segítségnyújtás nem kapható a számla mellé. Éppen ezért a NYESZ használatához komoly pénzügyi jártasság szükséges. Nem is lepődhetünk meg azon, hogy 2023-ban kevesebb mint 100 ezer számlát tartottnak nyilván, azaz a magyar lakosság alig 1%-ának van ilyen megtakarítása.
A nyugdíj-előtakarékossági számla előnye, hogy ez a legkedvezőbb költségű megtakarítás, és a felhasználói rendkívül széles befektetési kínálatból választhatnak. A NYESZ-számlára magyar állampapírok, egyéb kötvények, részvények és befektetési jegyek, valamint ezeknek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban kibocsátott társaik is vásárolhatók.
A NYESZ esetében nincs kötelező rendszeres befizetés. Az egyetlen vonatkozó előírás úgy szól, hogy a számla megnyitásakor legalább 5 ezer forintot kell elhelyezni rajta. Ezt követően a megtakarító saját döntése, hogy milyen gyakran és mekkora összegeket szeretne befizetni a számlára. Természetesen a kevés befizetésből kevés nyugdíjkiegészítés keletkezne, ezért érdemes gondosan megalkotni a célravezető megtakarítási tervet, és az évek során mindvégig fegyelmezetten betartani azt.
Adómentes kifizetésre akkor van lehetőség, ha a megtakarító megszerzi az állami nyugdíjjogosultságát, és a számla megnyitása óta már legalább 10 év eltelt. Ilyenkor a teljes megtakarítást fel kell venni, és a számla megszűnik, tehát nincs lehetőség például járadékszolgáltatás igénybevételére. 10 évnél korábban, vagy a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt csak adóterhek megfizetése árán lehet pénzt kivenni a NYESZ-ről.
Érdemes tudni, hogy a NYESZ a jelenlegi szabályozás szerint tartós befektetési számlává (TBSZ) is átalakítható. A TBSZ-re nem jár állami támogatás, de sokkal kevesebb kötöttséget is hordoz magában. Ez a lehetőség azoknak kedvez, akik időközben meggondolják magukat, és inkább lemondanak az állami támogatásról egy rugalmasabb számláért cserébe. Fontos, hogy az átalakításkor az utolsó két évben kapott állami támogatást 20%-kal megnövelten kell visszafizetni az államnak.
