A nyugdíj összege nem a szerencsén múlik. A magyar rendszerben alapvetően két dolog határozza meg, mekkora állami nyugdíjjal indulhatsz: mennyi volt a figyelembe vehető kereseted, és hány év szolgálati időt szereztél. Mindkettőn tudsz alakítani, amíg aktív vagy. Csak sokkal kevesebbet, mint gondolnád. Ezért a kérdés a végén nem az állami képletnél dől el, hanem a saját megtakarításodnál.
Hogyan számítják ki a nyugdíjadat?
A nyugdíj alapját főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítják ki. A régi kereseteket úgynevezett valorizációval igazítják a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, majd ebből állapítják meg a havi átlagkeresetet. Ez még nem maga a nyugdíj. Az átlagkeresetet meg kell szorozni a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százalékkal.
Például 30 év szolgálati idő után az átlagkereset 68 százaléka, 40 év után 80 százaléka, 45 év után 90 százaléka, 50 év vagy annál több után pedig 100 százaléka adja a nyugdíj összegének kiindulópontját.
Vagyis már ebből is látszik, melyik két irányban lehet javítani az induló nyugdíjon.
Hirdetés
Hirdetés
A magasabb kereset magasabb nyugdíjat hoz – egy határig
Minél magasabb a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető kereseted, annál magasabb lehet az életpályád alapján számított átlagkereset is. Ezért nyugdíjszempontból sem mindegy, hogy valaki milyen összeg után fizet járulékot.
A kapcsolat ugyanakkor nem teljesen egyenes vonalú. A magasabb havi átlagkeresetet egy bizonyos szint fölött degresszálják: jelenleg a 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90 százaléka, az e fölötti résznek pedig 80 százaléka vehető figyelembe.
A rendszer tehát figyelembe veszi a magas keresetet, de csak lelapítva. A 421 ezer forint feletti havi átlagkeresetrésznek tehát már csak 80 százaléka vehető figyelembe a nyugdíj megállapításánál.
Mennyit és plusz egy év szolgálati idő?
A másik fontos tényező a szolgálati idő. Különösen látványos a különbség 40 év szolgálati idő után: 40 évnél 80 százalékos szorzó jár, utána minden további teljes év 2 százalékponttal növeli ezt egészen 50 évig.
Arra azonban érdemes figyelni, hogy a naptári idő és a nyugdíj összegénél figyelembe vehető szolgálati idő nem mindig azonos. Ha például valaki bizonyos időszakokban a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap után fizetett, részmunkaidősként vagy egyes kisadózói jogviszonyokban, akkor arányos szolgálati idő számítása is szükséges lehet.
A nyugdíj előtt ezért kérj adategyeztetést. Ennek során ellenőrizhető, hogy a nyilvántartásban minden szolgálati idő és kereseti adat megfelelően szerepel-e.
Amit ma tehetsz: egy évvel több munka 8,1 millió forintot ér
A magasabb nyugdíj egyik legegyszerűbb útja, ha a nyugdíj megállapítása előtt további szolgálati időt szerzel. 40 év szolgálati időnél a szolgálati szorzó 80 százalék, 41 évnél viszont 82 százalék. A szorzó tehát 2 százalékponttal nő, ami a korábbi nyugdíjhoz mérten 2,5 százalékos emelkedés. Egy 389 440 forintos havi induló nyugdíj így 399 176 forintra nőhet, vagyis havonta 9 736, évente 116 832 forinttal többet jelenthet. Egy 20 éves nyugdíjas időszak alatt ez 2,3 millió forint – egyetlen év döntéséért.
Van azonban egy nagyon fontos plusz szabály, ha ezt az extra évet már a nyugdíjkorhatár betöltése után dolgozod le úgy, hogy nem kéred a nyugdíjad megállapítását, minden a nyugdíjkorhatár után ledolgozott 30 naptári nap szolgálati idő után 0,5 százalékos nyugdíjnövelés jár. Egy teljes év így további 6 százalékos emelést jelenthet.
A fenti példában tehát nem áll meg a számítás a 41 év szolgálati idő miatt kapott 399 176 forintos nyugdíjnál, erre még forint 23 951 forint növelés jön, így a havi nyugdíj mintegy 423 ezer forintra emelkedhet. Ez az eredeti 389 440 forinthoz képest havi közel 34 ezer forinttal magasabb összeg.
A példában az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy az extra év keresete nem változtatja meg érdemben a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet. Vagyis ha valaki a nyugdíjkorhatár elérése után halasztja el egy évvel a nyugdíjba vonulását, annak hatása lényegesen nagyobb lehet annál, mint amit önmagában az egy évvel hosszabb szolgálati időből számolnánk.
Ellenőrizd tehát a nyilvántartott szolgálati éveidet a Magyar Államkincstárnál, rendezd a hiányzó időszakokat, és mérlegeld a továbbdolgozást. A tényleges összeg persze a saját kereseti adataidon és a nyugdíjazás idején hatályos szabályokon áll vagy bukik.
Mivel lehet érdemben növelni a nyugdíjat?
Az állami nyugdíj képletét csak bizonyos keretek között tudod befolyásolni. A saját megtakarításod nagysága viszont sokkal közvetlenebbül rajtad múlik.
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha 20 éven keresztül minden hónapban 30 ezer forintot teszel félre, önmagában 7,2 millió forintot fizetsz be. Ha a megtakarítás hosszú távon évi 3 százalékos reálhozamot ér el, akkor mai pénzen számolva körülbelül 9,8 millió forintos vagyon gyűlhet össze.
Ha ezt a pénzt újabb 20 év alatt használod fel, és közben továbbra is évi 3 százalékos reálhozammal számolunk, akkor nagyjából havi 54 ezer forintos, mai vásárlóerejű nyugdíjkiegészítést biztosíthatsz magadnak. Ez a példánkban szereplő 423 127 forintos állami nyugdíj mellé jön, vagyis a kettő együtt havi 477 ezer forint körüli, mai vásárlóerejű időskori jövedelmet jelenthet.
Ez persze csak modellszámítás, a tényleges befektetési hozam nem garantált. A lényeg azonban jól látható: az állami nyugdíjad növelésének vannak korlátai, a saját megtakarítással viszont egy második jövedelemforrást építhetsz magadnak.
Ha kíváncsi vagy, nálad mekkora megtakarításra lenne szükség a kívánt nyugdíjaskori életszínvonalhoz, számolj a Bankmonitor nyugdíj-megtakarítási kalkulátorával.
