Az S&P 500 a 2022. októberi mélypont óta több mint megduplázódott, a magyar lakásárak pedig az uniós összevetésben is kiemelkedő ütemben drágultak, a befektetőknek ez a bőség időszaka volt. Most viszont rosszabbodnak a kilátások, emelkednek a kamatok, az ingatlanon pedig már alig fizethetők az árak, így három-négy gyengébb év bőven benne van a pakliban.
A mondás szerint hét bő esztendőt hét szűk követ, és ez a ciklikusság a piacokon is megfigyelhető. Gyengébb éveket várni a hozamok tekintetében ezért nem elrugaszkodott feltevés.
A részvénypiac négy éve emelkedik, de az értéknövekedés felét tíz cég adta
Az S&P 500 a 2022. október 12-i mélypontja óta 117%-kal emelkedett. A Bloomberg számítása szerint az index a ChatGPT megjelenése óta közel 32 ezer milliárd dollárral lett értékesebb, ennek több mint felét pedig tíz, az AI-hoz is kötődő technológiai cég adta.
Azonban a részvénypiac hozama sosem egyenletes, és ez a hosszú adatsorokon látszik a legjobban. Az amerikai S&P 500 az NYU Stern professzorának, Aswath Damodarannak az adatai alapján 1928 és 2025 között osztalékkal együtt, az inflációt levonva évi 6,8%-ot hozott. Ez az átlag viszont nem jelent egyenletes éveket: a 98 évből 31-ben reálisan veszteséges volt az index.
Bankmonitor grafika: Az S&P 500 éves reálhozama, 1928–2025
Az elveszett időszakok sem ritkák, 1966 és 1982 között például 17 évig semmit sem hozott az index az inflációval szemben. A 2000-es évek is rosszul sikerültek: 2000 és 2009 között a befektetett pénz reálértéke 29%-kal csökkent, pedig előtte, 1982 és 1999 között évi 14,6% volt a reálhozam. Az elmúlt három lezárt évben (2023–2025) évi 19,3% volt, az átlag közel háromszorosa. Ez azonban nem garancia arra, hogy a következő évek is ilyen jók lesznek.
Hirdetés
Hirdetés
Ha az emberek alig tudják megfizetni a lakást, az árak nehezen emelkedhetnek tovább
Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2025 között 26,5%-kal romlott a lakásárak és a jövedelmek aránya Magyarországon, ennél nagyobb romlás csak Portugáliában (60,8%) és Hollandiában (34,3%) volt. Az áremelkedés lendülete közben megtört: az MNB lakásárindexe szerint 2026 harmadik negyedévében országosan a lakásárak már csak 0,5%-kal nőttek az előző negyedévhez képest.
A bérbeadás sem menti meg a számítást. Az MNB egyéves előretekintő bérbeadási hozama Budapesten 2025 végén 4,3% volt, a személyi jövedelemadó levonása után; tíz éve ez még 8% körül járt. Azóta az ingatlan.com szerint a budapesti négyzetméterárak nagyjából változatlanok, a medián bérleti díj pedig 260 ezerről 255 ezer forintra csökkent, így a Bankmonitor becslése szerint ugyanezzel a módszerrel ma 4,1–4,2% körüli hozam jön ki. Az MNB hozamában nincs benne az amortizáció és az üresedés hatása sem, vagyis a felújításra félretett pénz még külön tétel.
A bérleti díjak pedig már csökkennek. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint októberben országosan 1,1%-kal, Budapesten 1,3%-kal estek egy hónap alatt, ekkora havi csökkenésre 2020 decembere óta nem volt példa.
Az arany is szépett futott az elmúlt években
Az arany az elmúlt 5 év egyik nagy nyertese volt. Sokan talán még biztosabb befektetésnek is gondolnák mint a „kiszámíthatatlan” részvénypiacot vagy az „értékét vesztő” papírpénzben számolt kötvényeket.
Bankmonitor grafika: Az arany éves reálhozama, 1975–2025
A hozamok ciklikussága elől azonban az arany sem tud menekülni. Az 1975-ös szabadpiaci indulás óta reálisan évi 2,6%-ot hozott, de nagyon egyenetlenül: 1976 és 1980 között 170%-ot emelkedett, 1981 és 1999 között viszont reálisan 75%-ot vesztett az értékéből, és az 1980-as reálszintjét csak 2011-ben érte el újra. A 2001–2011 közötti, évi 14,5%-os reálhozamú menetet 2012 és 2015 között 36%-os reálesés követte. A 2025-ös, 62%-os reálemelkedés után 2026-ban viszont eddig közel 8%-ot esett az ára. A kérdés persze az, hogy milyen évek jönnek majd a bőség évei után.
A Bitcoin sem szárnyal éppen
A Bitcoint sokan digitális aranynak nevezik, de a fénye megkopott: a csúcsát, 126 ezer dollárt 2025 októberében érte el, azóta nem tudott újra szárnyalni. Az ára eddig nagyjából négyéves ciklusokban mozgott, és most éppen a lejtmenet időszakában vagyunk. Ha a minta tartja magát, 2027–2028 körül újra erősödést kellene látnunk.
Csakhogy a Bitcoin már elérte azt, amitől eddig talán a legnagyobb lökést kapta: az intézményi befektetők, vagyis a nagy alapok és bankok előtt már nyitva áll a kapu, hogy beszálljanak. Még az amerikai elnök is rendszeresen beszélt róla, a családja pedig saját kriptoérmét is indított.
Ebből az következik, hogy ezen a fronton már nem sok tér maradt a Bitcoin előtt. A négyéves ciklusok ráadásul egyre kisebb áremelkedést hoztak. Igaz, a legutóbbi mélypont és csúcs között így is közel 700%-os volt az emelkedés, ami bármelyik alapkezelőből örömkönnyeket csalna ki.
Van még egy érdekes dolog. A korábbi ciklusok csúcsairól az árfolyam 70–80%-ot is zuhant, most viszont a 126 ezer dolláros csúcsról 2026 nyarán „csak” 57 ezer dollárig, vagyis nagyjából 55%-ot esett. Ez még nem a korábbi 70–80%-os sáv, ezért nem alaptalan további, masszív esésre is számítani.
A hosszú kamatok a tőzsdén is fékeznek
A Fed szeptemberben 2023 óta először emelt, az év végéig pedig újabb emelést áraz a piac. A 10 éves amerikai hozam közben 5% fölé ment.
A magas kamat két irányból is nyomja a részvényeket. Drágább lesz a hitel, ezért a vállalatok kevesebbet fektetnek be, a családok kevesebbet költenek, a gazdaság pedig lassul. Lassuló gazdaságban a cégek nehezebben növelik a nyereségüket, az árfolyamot pedig végső soron a nyereség tartja fenn. Közben a biztonságosabb kötvények is többet fizetnek, így a befektetők kevesebb felárat adnak a kockázatosabb részvényekért.
A gazdaság teljesítménye gravitációként húzza az árfolyamokat. Ha a drágább hitel miatt lassabban nő a fogyasztás és a beruházás, a részvényeknek előbb-utóbb vissza kell találniuk a földre.
Mit tehetsz, ha a bő évek után szűk évek jönnek?
Sem a tőzsdén, sem az ingatlanon nem érdemes a következő évekre vetíteni az elmúlt évek hozamát.
A számok viszont arra nem adnak választ, hová tedd a pénzed, ha havonta pár tízezer forintot tudsz félretenni, vagy pár millió forint áll az államkötvényben, és tudni szeretnéd, mi a következő lépcső. Erről szól a Bankmonitor élő webinárja november 25-én, szerdán 18 órától. Végigvesszük az állampapírtól a lakástakarékon és a nyugdíj-megtakarításon át a vagyonkezelésig, hogy kinek mikor melyik lehet a jó megoldás, és hogyan használhatod ki az állami támogatásokat. A webináron kérdezhetsz is.
A cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak, a múltbeli hozam nem garancia a jövőbeli teljesítményre.
