A JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ismerete elengedhetetlen, ha bármilyen hitel igénylése előtt állsz. A szabály 2026 január 1-el változott, tudd meg, miért lényeges, és miként kalkulálj vele..
Mi a JTM?
A bankok a hitelbírálat részeként kötelesek figyelembe venni a JTM szabályt, amely a leendő ügyfelek szempontjából is kritikus lehet, ugyanis jelentősen befolyásolja a nyújtható kölcsön mértékét.
A JTM rövidítés a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra utal, amivel adósságfék néven is találkozhatsz. Ez megmutatja, hogy az hiteligénylő jövedelmének maximálisan mekkora része fordítható a törlesztésre. A mutató maximális mértékét a jegybank határozza meg, célja a túlzott eladósodás kockázatának csökkentése.
A szabály alkalmazásánál a bankoknak figyelembe kell venniük az igénylők minden meglévő tartozását, ez alól a hitelkártya és a folyószámla hitelkeret sem kivétel, akkor sem, ha nincsenek kihasználva.
A törlesztésre fordítható összeg nagysága függ a nettó igazolt jövedelem nagyságától, de más érték vonatkozik a fedezetlen kölcsönökre, illetve a jelzáloghitelekre. Ingatlanfedezet mellett adható kölcsönök esetében pedig a hitel kamatperiódusa is számít.
Hirdetés
Hirdetés
Mekkora a JTM 2026-ban?
2026. január 1-től szigorodtak a JTM szabályok. Ennek értelmében azok, akik idén január 1 után hitelt igényelnek, már az új szabályok szerint fog eljárni a bank.
Ennek értelmében fedezetlen hitelek (például személyi hitel és Babaváró kölcsön) esetén amennyiben az igénylő havi nettó jövedelme 800 ezer forintnál alacsonyabb, annak legfeljebb 50 százaléka fordítható törlesztésre, míg hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó bevételnél 60 százalék a felső határ.
Jelzáloghitelek esetén, ha az igénylő(k) jövedelme 800 ezer forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.
Ha az igénylők havi összjövedelme eléri, vagy meghaladja a nettó 800 ezer forintot, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a fizetés 30 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 40 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 60 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.
Mi a teendő, ha nem elég a jövedelem?
Ha a hiteligénylésnél jövedelmed kevésnek bizonyul a kívánt hitelösszeghez, akkor sincs minden veszve. Ha a hitelösszeg nem csökkenthető, érdemes lehet bevonni egy adóstársat az ügyletbe, aki lehet például szülő, közeli családtag, élettárs, barát is. Ebben az esetben ugyanis a JTM számításnál figyelembe vett jövedelem magasabb lesz: a két igénylő fizetése összeadódik, ezáltal több törlesztőt fog elbírni.
Fontos, hogy az adóstárs és társigénylő szintén saját vagyonával felel a tartozásért, így ha a fizetésben valamilyen probléma állna fenn, szintén kötelezhető a törlesztésre.
Adóstárs bevonása nélkül a futamidő meghosszabbítása jöhet szóba. Ezzel csökkenthetők a törlesztőrészletek, ugyanakkor ezzel a lépéssel tovább használjuk a bank pénzét, a hitel hosszabb ideig kamatozik, vagyis összességében többet kell majd visszafizetnünk a kölcsönért.
