Legutóbb épp az 5%-os önkéntes THM plafon kapcsán merült fel a „zöld” lakás, mint kifejezés. De mitől válik egy ingatlan zölddé? Mit takar ez a kifejezés? Milyen előnyünk származhat abból, ha „zöld” lakást vásárolnánk, vagy ilyen célra lakáshitelt igényelnénk?
Gondolom azzal nem okozunk senkinek meglepetést, hogy a „zöld” lakás kifejezésben a zöld szó nem az épület színét takarja. Azt is sokan sejthetik a jelenlegi szóhasználat alapján, hogy ez a kifejezés valamilyen módon kapcsolatban van a környezettudatossággal, a természet megóvásával.
És valóban, „zöld” otthonnak azokat az ingatlanokat szokás nevezni, amelyek energiahatékonyak, fajlagos energiafelhasználásuk nagyon kedvező. Ez eredhet abból, hogy az épület szigetelése, nyílászárói modernek, emiatt alapvetően kevesebb energia kell például a fűtéshez. Illetve ideális esetben még megújuló energiát is hasznosítanak ezek az ingatlanok. (Ez lehet napelem, vagy épp hőszivattyús megoldás.)
Az ilyen ingatlanok azért környezetbarátok, mert kevesebb fosszilis tüzelőanyag – gáz, szén… – elégetésével előállított energiát használnak, mint más kevésbé modern épületek. Emellett a rezsink is alacsonyabb lehet, hiszen alacsonyabb lehet az áram, vagy épp a gázszámlánk. Emellett természetesen a modern, energiatakarékos épületek ára valamivel magasabb a hasonló, de kevésbé korszerű ingatlanok vételárához képest.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a „zöld” lakáscélt sok esetben az állam, vagy épp a bankok is díjazzák különböző támogatásokkal, vagy épp kamatkedvezménnyel. Ilyen volt a korábbi NHP Zöld Otthon Program (NHP ZOP), de a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknél is jellemzően kedvezményt biztosítanak a bankok, amennyiben a hitelt valamilyen „zöld” lakáscél megvalósítására igényelték.
Hirdetés
Hirdetés
Mitől válik egy ingatlan „zöld” lakássá?
Nincsenek olyan egzakt kritériumok, amik teljesülése esetén egy ingatlanról már el lehet mondani, hogy „zöld” lakásnak minősül. Illetve vannak kézzelfogható feltételek, de ezek az egyes bankoknál, programoknál eltérőek lehetnek. (Más elvárásokat kellett teljesíteni az NHP ZOP elnyeréséhez, mint egy banki kamatkedvezményhez.)
Ettől függetlenül vannak jellemző kritériumok, elvárások, amiktől egy ingatlan, vagy épp egy felújítás, korszerűsítés már „zölddé” válhat.
- Jellemzően az épület energetikai besorolására vonatkozóan van egy elvárás. (Minden épületet besorolnak energiafelhasználása alapján egy kategóriába. Ez gyakorlatilag egy betűkódot jelent, ahogy haladunk előre az ABC-ben úgy válik egyre rosszabbá az ingatlanunk. (Az A+++ a legjobb, míg az I a legrosszabb kategória.) A zöld megnevezés elnyeréséhez általában legalább A+ (korábbi tanúsítványoknál ez a BB-nek felelt meg) besorolást kell elnyerni.
- Gyakran van elvárás az épület fajlagos energiafelhasználására vonatkozóan is. Az új építési engedélyeknél 68 kWh/m2/év, míg a régieknél 80 kWh/m2/év szintet nem haladhatja meg az épület primer energiaigénye.
- A felújítási, korszerűsítési munkálatok „zöldbe” sorolásához nem kell feltétlenül elérnie az épületnek a korábban nevesített szinteket. Viszont elvárás lehet, hogy a munkálatok végeztével a ház energiafelhasználása érdemben (legalább 20-30 százalékkal) csökkenjen.
- Léteznek kifejezetten olyan munkálatok, amelyek önmagukban, minden más kritérium vizsgálata nélkül „zöld” besorolást kaphatnak. Ilyen lehet például a napelem telepítése, hőszivattyú telepítése, szélturbina telepítése…
Ebből már látható, hogy egy általánosan érvényes definíció nincsen, viszont adott élethelyzetben, adott célok esetében tényleg teljesen egyértelműen el lehet dönteni, hogy a kérdéses ingatlan, vagy munkálat megfelel-e a „zöld” kritériumoknak.
Mi lesz az 5%-os önkéntes THM plafonnal?
Az 5%-os önkéntes THM plafonnál is felmerült az a javaslat, hogy csak a fiatal, első lakást vásárlókra legyen érvényes ez az intézkedés, amennyiben valamilyen „zöld” lakáscélra igénylik a kölcsönt.
Egyáltalán nem tudhatjuk biztosan, hogy ténylegesen ilyen szűkítések mellett valósul-e meg a kérdéses javaslat. Sőt, jelenleg azt sem tudjuk megmondani, hogy ha igen, akkor ki fog megfelelni a fiatal, az első lakásvásárló, vagy a „zöld” lakáscél előírásoknak.
Az azonban biztos, hogy ha lesznek ilyen elvárások, akkor azt pontosan meghatározzák, nem lesznek puhán kezelhető, szubjektív elvárások.
