Az év végével búcsút mondhatunk a törlesztési moratóriumnak, vagyis az érintett hitelek havi törlesztőit január 1-től ismét fizetni kell. A rendeletben eleve ez a végdátum szerepelt, ám az esetleges hosszabbítás még kérdéses volt. De mivel kell szembenéznie azoknak az adósoknak, akik végig éltek a törlesztési szüneteltetés lehetőségével?
A törlesztési moratóriumot, vagy fizetési szüneteltetést 2020. március 18-án hívta életre a kormány a COVID járvány okozta gazdasági nehézségek enyhítésére, mert sokan nem tudták volna fizetni a hiteleiket. A moratórium eredetileg minden hitelre automatikusan vonatkozott, vagyis a 2020. 03. 18-ig folyósított kölcsönök törlesztőrészletét nem kellett megfizetnie az adósoknak. A meg nem fizetett kamatot azonban a bankok nem engedik el, azt a szüneteltetést követően beszedhetik az érintettektől.
Fontos azonban, hogy a moratórium ideje alatt felhalmozott összeget a bankok nem kérhetik el az adósoktól egy összegben, azt a hátralévő futamidő alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. Ráadásul a pénzintézetek nem terhelhetnek további kamatot a moratórium alatt meg nem fizetett összegre (vagyis nem számolhatnak fel kamatos kamatot), az kamatmentes marad a kölcsön lejáratáig.
További fontos szabály, hogy a moratórium utáni havi törlesztő nem emelkedhet a moratórium miatt. Ezt a pénzintézet csak úgy tudja megvalósítani, hogy a futamidőt olyan mértékben kitolja, hogy a havi törlesztő végül ne emelkedjen. Ugyanakkor sokan mégis azzal szembesülnek majd, hogy többet kell fizetniük, ám ez nem a moratórium miatt van, hanem azért, mert a hitelük kamata a szüneteltetés ideje alatt emelkedett.
A szüneteltetés már 33 hónapja fennáll – az intézkedést többször meghosszabbították -, jelenleg már csak az arra rászorulók számára maradt meg a törlesztés szüneteltetése, de nekik is csak akkor, ha ezt külön kérték a bankjuktól.
Hirdetés
Hirdetés
Jelentősen emelkedhet a teljes visszafizetés a szüneteltetés miatt
A szüneteltetés tényleg nagyon jól hangzik, egyes adósok 33 hónapon keresztül mentesülhetnek kölcsönük törlesztőrészletének megfizetése alól. Emiatt azonban akár egy jelentős összegű kamat felhalmozódhatott, ami a szüneteltetés idejét messze meghaladó futamidő kitoláshoz vezethet.
Nézzük mindezt egy lakáshitel példáján keresztül: tegyük fel, hogy a moratórium kezdetekor a fennálló tartozás 15 millió forint, a hátralévő futamidő pedig 15 év volt. A kölcsön kamata 5 százalék, az adós által fizetendő törlesztőrészlet pedig 118 619 forint.
Ennek a részletnek a megfizetése alól mentesülhet a család 33 hónapon keresztül. Ezen időszak alatt azonban a 2 062 500 forint kamat halmozódott fel, melyet meg kell fizetni a hitel lejáratáig. Annak érdekében, hogy ténylegesen ne emelkedjen a törlesztő a kölcsön lejáratát 60 hónappal ki kell tolni, ez azt jelenti, hogy ténylegesen 27 darabbal emelkedik a megfizetendő részletek száma. Az eredeti 180 helyett 207 részletet kell rendeznie az adósnak.
Mindezek miatt a futamidő alatt visszafizetendő teljes összeg 3,1 millió forinttal, azaz 14,65 százalékkal emelkedik. (21,3 millió forintról 24,4 millió forintra emelkedik.) Ezt kell megfizetnie az adósnak pluszban a 33 hónap nyugalomért és békéért cserébe.
Nem emelkedhet a törlesztőrészlet a moratóriumot követően. Vagy mégis?
A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által kiadott közleményben a következő szerepel:
Szem előtt tartva a lakosság és a vállalkozások megvédését, valamint a szankciók okozta gazdasági és inflációs helyzetet, a Kormány következőkről döntött:
(1) jogszabályban garantálja, hogy a moratórium kivezetése ellenére az ügyfelek által fizetendő havi törlesztőrészlet 2023 januárjától ne emelkedhessen a moratóriumban való részvétel során felhalmozódó kamatok és díjak miatt;
(2) továbbá rögzíti, hogy a tartozás visszafizetése a futamidő meghosszabbításával valósulhat meg.
Mindez összhangban van az eddigi szabályokkal, vagyis a törlesztőrészlet nem emelkedhet a szüneteltetés alatt felhalmozott kamatok és díjak miatt. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy mindenképpen ugyanannyit fog valaki törleszteni, mint amennyit 2020. februárban kellett fizetnie. Az eltelt idő alatt ugyanis számos meglévő kölcsön kamata megemelkedett.
Márpedig a kamatemelkedés miatti törlesztőrészlet növekedéstől nem véd a moratórium és az ahhoz kapcsolódó futamidő kitolás. Ha a korábbi példában szereplő 5 százalékos kamatozású kölcsön kamata 6,5 százalékra növekedne, akkor a hitel törlesztőrészlete is 130 666 forintra emelkedne. Gyakorlatilag a moratóriumot követően ez a törlesztőrészlet lenne a korlát, amelybe a jövő évtől a fizetési kötelezettségnek bele kellene férnie.
Vagyis, sajnos egyes esetekben igenis szembesülhetnek az adósok a fizetési kötelezettség emelkedésével. Bár azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy az érvényben lévő kamatstopok ezt az emelkedést mindenképpen mérsékelhetik.
Összegzés
Szerencsére az adósok jelentős része már kilépett a moratóriumból: a vállalkozói hitelek mindössze 1, míg a lakossági kölcsönök alig 3 százalékát védi jelenleg is a fizetés szüneteltetése. Azt már mindenképpen láthatjuk, hogy a moratóriumnak voltak előnyös és hátrányos oldalai is.
Azt mindenkinek a saját élethelyzete alapján kell megítélnie, hogy számára a törlesztés szüneteltetése mekkora segítséget jelentett. A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a nehéz helyzetben lévőknek mentőövként szolgált. Azoknak viszont az utóbbi hónapokban már inkább káros lehetett ez a lehetőség, akik rendben tudták fizetni a fizetési kötelezettségüket. Remélhetőleg ők már ténylegesen kiléptek az intézkedésből.
