Az utóbbi időben felerősödött az aktívan kezelt befektetések utáni érdeklődés. Sokan úgy gondolják elég egy aktívan kezelt befektetési alap, és minden gondjuk megoldódott a befektetésekkel kapcsolatban. Pedig az aktívan kezelt alapok sem mindenhatóak: ott is elképzelhetőek a negatív időszakok és nem védenek meg egy nagyobb piaci visszaeséstől sem. Ráadásul drágábbak is, mint az indexkövető alapok. Akkor miért keresik mégis sokan? Mert ha egy minőségi aktívan kezelt alapot választasz, akkor a piaci hozamnál nagyobb teljesítményt is elérhetsz vele!
A befektetések aktív kezelésének sok dimenziója létezik. Egyike ennek, amikor vagyonunkat rábízzuk egy szakemberre, aki helyettünk aktívan kezelve eldönti, hogy mikor melyik részvényt, kötvényt, befektetési alapot, stb. vásárol, meddig tartja. Erről szól a privát vagyonkezelés, amiről bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz. Most a befektetési alapokról lesz szó: egy-egy befektetési alap hogyan kezeli az összegyűjtött pénzt. Az alap kezelője aktívan keresi a befektetetési lehetőségeket, vagy mindössze egy piacot követ. Figyelem, attól még hogy valami aktívan kezelt, még nyújthat rossz teljesítményt!
Minél kockázatosabb befektetési alapot választunk, annál fontosabb, tudni, hogy aktívan kezelt, vagy valamilyen indexkövető alapról van szó. Mit is jelent a két különböző alapkezelés?
Indexkövető alap
Ilyen típusú alapot viszonylag könnyű (és emiatt olcsó) létrehozni: az alap kezelési szabályzatában megad egy indexet (pl. BUX), és az összegyűlt pénzért egyszer megveszi az abban szereplő papírokat (az indexben szereplő súlyuk szerint), és tartja is azokat. Példánknál maradva, a BUX követő alapnak – ilyen például a CIB INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY ALAP – nem kell mást tenni, mint megvásárolni a BUX-ban lévő részvényeket (Magyar Telekom, MOL, OTP Bank, Richter Gedeon, meg még másik 10 papaírt), majd az index változásánál követni annak összetételét. Tőkebeáramlás esetén az index arányainak megfelelően többet kell vásárolni a nevezet papírokból, tőkekiáramlás esetén pedig el kell adni belőlük arányosan. Persze, dönthet úgy az alapkezelő, hogy nem egy indexet követ, hanem kombinál kettőt vagy többet. Tipikusan ilyenek az indexkövető vegyes alapok, amik befektetéseik egy részével kötvényindexet, egy másik részével részvényindexet követnek. És fontos a követnek szó!
Mert sok alap rendelkezik egyfajta referenciaindexszel, vagy referenciaindex-kosárral, amihez méri a teljesítményét. Ilyenkor az alap teljesítménye többé-kevésbé független a referenciaindextől, célja inkább az ahhoz való hozzámérés: mennyivel teljesítette felül, vagy alul az adott referenciaindexet. Ez indexkövető alap esetében csak akkor történhet meg, ha az alap kezelője valamilyen követési hibával képzi le az adott indexet. Például úgy dönt, hogy a BUX kosárból csak a legnagyobb 5 papírt veszi meg, a maradék 10 papírból (ami a BUX értékének alig több, mint 5%-át teszik ki) pedig nem vásárolja meg a mindet.
Folyó költséget tekintve egy olcsó megoldásnak számít az indexkövető alap, mivel adásvételi jutalékra csak a kialakításánál és az index összetételének változásánál kell költeni, ráadásul mivel túl sok hozzáadott értéket nem tartalmaz az alap, az élőmunka költsége is alacsony.
Aktívan kezelt alap
Az ilyen típusú befektetési alapnál is meghatározza a kezelési szabályzat, hogy mibe fektethet az alap menedzsere. De általában itt eszközök (kötvény, részvény, származtatott termék, stb.) minimális és maximális súlyát rögzítik. A kettő között az alapkezelő szabadon mozoghat a befektetések súlyával, így az adott pénzügyi szituációhoz sokkal jobban alkalmazkodhat az alap. Természetesen ez a szabadság egyben felelősség is: az alap teljesítménye erőteljesen függ az alapkezelő döntéseitől. Hogy mérhető legyen az alap teljesítménye itt is meghatároznak általában egy, vagy több referenciaindexet. Fontos, hogy ezt az indexet nem követi az alap kezelője, csak hozzá méri magát. Ha túlságosan is megegyezik a referenciaindexszel az alap teljesítménye, akkor az alapkezelő nem nyújt hozzáadott értéket az indexkövető alaphoz képest, így nem is éri meg azt választani.
Folyó költségeit tekintve az aktívan kezelt alap drágább megoldás az indexkövető alapokhoz képest: egyrészt több adásvételt bonyolít, ami többletköltség, másrészt a döntés-előkészítés, a felelős döntés sem olcsó, ráadásul alapvetően élőmunka igényes az ilyen alap kezelése.
Melyik típusú alapot válasszam?
Az attól függ, mennyire vagyunk járatosak a befektetések világában, mennyi időnk van, és mennyire tudjuk megítélni az adott alapról, hogy minőségi, vagy sem.
Alapvetően, ha pontos elképzeléseink vannak a jövőről, és elég időnk, hogy figyeljük a piacokat, akkor érdemes az olcsóbb indexkövető alapokat választani. Azzal azonban számolni kell, hogy amennyiben változik a piaci szituáció, akkor (ha az alapunk nem aktív, akkor nekünk kell annak lenni) magunknak kell átsúlyoznunk a portfóliónkat: bizonyos alapokból el kell adnunk, míg másokból vásárolnunk kell (ami többletköltséget jelent nekünk). Persze ezt csak akkor csináljuk, ha reagálnánk az adott piaci szituációra, és maximalizálni szeretnénk a hozamunkat.
Amennyiben nincs ennyire pontos elképzelésünk a jövővel kapcsolatban, vagy nincs rá időnk, akkor érdemes aktívan kezelt alapot választanunk. Ám az aktívan kezelt alap sem mindenható! Ha általános piaci visszaesés van, akkor elképzelhető, hogy az aktívan kezelt alap is esik. Ugyanis az aktívan kezelt alap és az abszolút hozamú alap nem egy és ugyanaz! Minden rovar abszolút hozamú alap aktívan kezelt, de nem minden aktívan kezelt alap abszolút hozamú.
Az abszolút hozamú alap célkitűzése, hogy minden piaci szituációban lehető legnagyobb pozitív hozamot elérni. Ezért nem csak áremelkedésből, de áresésből profitáló befektetései is lehetnek.
Ezzel szemben például egy aktívan kezelt részvényalap részvénybe fektet, így ha általános részvényár esés van, akkor nagy valószínűleg ez az alap is esni fog. Ám nem mindegy az esés mértéke! Míg egy indexkövető részvényalap az index esésével körülbelül megegyező esést fog produkálni, addig egy aktívan kezelt alap esésének mértéke eltérhet az indexétől. És egyáltalán nem biztos, hogy kisebbet esik, mint az index. Természetesen egy igazán aktív alaptól elvárnánk ezt, de ha belefér az alap hosszú távú stratégiájába, akkor elképzelhető, hogy a későbbi nagyobb hozam reményében egyes visszaesések is nagyobbak, de ekkor elvárható, hogy az emelkedésből is jobban kivegye a részét.
Amennyiben egy minőségi alapot sikerül kiválasztanunk, akkor az alap teljesítménye jelentősen meghaladhatja a piacét, mint amin működik. Eredeti példánkból kiindulva egy aktívan kezelt hazai részvényalap nagyobb teljesítményt nyújthat, mint maga a BUX. Ám, hogy körültekintően kell aktívan kezelt alapot választanunk, mi sem bizonyítja jobban, mint a következő grafikon:
Ezen jól látható, hogy ha véletlenszerűen választunk, akkor nagyobb az esélye, hogy alulteljesítő alapba fektetünk. Ezért érdemes konzultálni szakértőkkel, hogy nagyobb biztonsággal kerüljük el a kevésbé minőségi alapokat!
Kalkulátorunkkal segítünk, hogy milyen befektetés illik hozzád!
1