Milyen díjak terhelik a befektetéseket?

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a bankok és a befektetési szolgáltatók egyre emelték az értékpapírszámlákkal és az értékpapírokkal kapcsolatos díjakat. A brókerbotrányok miatti plusz befizetési kötelezettség megtette hatását, a kártalanított ügyfeleknek kifizetett pénzt valahonnan pótolnia kellett a Befektető-védelmi Alapnak. A CashMester új részében megmutatjuk, milyen költségeket kell megfizetnünk, ha befektetésre adjuk fejünket.

Mi történt pontosan?

Senkinek nem újdonság, hogy az elmúlt években brókerbotrányoktól volt hangos a magyar sajtó. A befektetők számára a legfontosabbnak annak kellene lennie, hogy megbízható bankoknál, befektetési társaságoknál tartsák a pénzüket.

Azonban manapság már megemelkedett költségek vannak, mivel a Befektető-védelmi Alap a brókerbotrány károsultjainak kártalanítását a bankok, befektetési társaságok befizetéseiből tudják teljesíteni. A kifizetett pénzt pedig valahonnan pótolni kell, ezért a BEVA megemelte a tagdíjának mértékét, melyet a pénzintézetek a megemelt díjaikkal jobbára áthárítanak az ügyfeleikre.

Mit jelent ez magyarul?

Pénzintézetenként eltérő, hogy milyen díjtípusokat alkalmaznak. Előfordulnak fix díjak, állománydíjak, minimumdíjak, és ezek kombinációi. Ezeken a díjakon az utóbbi években jelentősen emeltek a szolgáltatók, kis összegű megtakarítási összeg esetén arra is volt példa, hogy a számlavezetés díja 3 lépésben a korábbi 4-5-szörösére emelkedett.

A számlavezetéssel kapcsolatos díjakon felül tranzakciós díjakkal is találkozunk. Volt olyan szolgáltató, ahol a befektetési alapok tranzakciós díjait csaknem megduplázták. A jelenlegi hozamkörnyezetben a befektetési alapok esetén a fenti banknál több százalékot kitevő vételi jutalék kifejezetten gátolhatja (eladási jutalékot is számít fel sok szolgáltató), hogy a magyarok széles körben elkezdjenek értékpapírokba fektetni.

A fentieken kívül még léteznek különböző költségek, melyeket befektetéseinknél megfizetünk. Több tőzsdén (például amerikai, ír, francia, angol, olasz) létezik úgynevezett tőzsdei díj (vagy vételi, vagy eladási), mely az adott ország költségvetésébe folyik be adó formájában. Ezt a pénzt tőlünk vonják le, amikor a fenti tőzsdék valamelyikén például részvényt vásárolunk vagy adunk el. Nem keverendő össze a befektetési szolgáltatónak vagy banknak megfizetett vételi vagy eladási jutalékkal, mert ezeket még azon kívül kell megfizetnünk.

A lakossági állampapírokat általános esetben ingyen vásárolhatjuk meg, viszont lejárat előtti eladásuk költséggel jár. Például az Államkincstárnál a Bónusz és a Prémium Magyar Állampapírok esetén a futamidő vége előtti eladáskor 1 százalékpont költség terhel minket.

Fontos kitérni a befektetési alapok költségeire. Beszéltünk már arról, hogy a banknak megfizetett vételi, eladási költségek és számlavezetéssel kapcsolatos díjak terhelnek minket, de ezen kívül is felmerülnek további költségek. Ilyennek számít az alapkezelési díj és a sikerdíj is. Alapkezelési díja a tőzsdén kereskedett alapoknak (ETF-ek) is van, de sokkal kisebb mértékű, mint a hagyományos befektetési alapok esetében.

Az alapkezelési díj tartalmazza a teljesség igénye nélkül a portfóliómenedzser befektetési alapban végzett adásvételeinek költségeit, a könyvvizsgálati díjat és a portfóliómenedzser fizetését is. A sikerdíj általában egy referenciahozamhoz (viszonyítási pont) képest van megállapítva. Az alapkezelők jellemzően abszolút hozamú alapoknál alkalmazzák.

Ha egy sikerdíjas alap felülteljesíti a referenciahozamot, akkor sikerdíjként általában ennek a 20 százaléka kerül levonásra. Az alapkezelési díj és a sikerdíj a nettó eszközértékből (a befektetési alapban lévő pénzből) kerül levonásra.

A befektetési alapok mindegyikének van egy TER mutatója. A TER mutató pontosan megmutatja adott befektetési alap költségszintjét, ilyen módon összevethetjük egymással az alapok költségszintjeit.

Miért kellene engem érdekelnie?

Befektetéskor tisztában kell lennünk a befektetések költségeivel. A költségek nagyban befolyásolják az elérhető hozamainkat, ezt nem szabad félvállról vennünk! Fontos azt is ismernünk, hogy melyik banknál milyen befektetéseket tudunk megvásárolni. Erről írtunk néhány nappal ezelőtt egy ismertető cikket.

A fogalmak ismeretével felvértezve, ezután úgy vásárolhatsz értékpapírszámlára, tartós befektetési értékpapírszámlára és nyugdíj-előtakarékossági számlára állampapírokat, befektetési alapokat, ETF-eket és részvényeket, hogy tisztában leszel a költségekkel! Tekintsd meg a nyugdíjról szóló cikkünket is!