Az önkéntes nyugdíjpénztárak több mint 1 millió tagot számlálnak országszerte. Ezzel az ÖNYP számít a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási formának. Most kiderül, kiknek lehet jó választás egy önkéntes nyugdíjpénztár, és milyen szempontokat kell figyelembe venni a döntés meghozatalakor!
A nyugdíjcélú megtakarítások lényege, hogy az aktív korú dolgozók rendszeresen pénzt tesznek félre egy számlára. A megtakarított összegek befektetésre kerülnek, így az évtizedek során jelentős vagyon halmozódhat fel. Ennek köszönhetően idős korban plusz jövedelemforrás is rendelkezésre áll majd, az állami nyugdíjon felül. Aki időben elkezdi a nyugdíj-előtakarékosságot, ő akár havi 100 000 forintos nyugdíjkiegészítést is megalapozhat önmaga számára. Ebben a cikkben az önkéntes nyugdíjpénztárak legfontosabb tulajdonságait foglaltuk össze, amely a legnépszerűbb nyugdíj-megtakarítási forma Magyarországon.
Hirdetés
Hirdetés
Hol lehet találkozni az önkéntes nyugdíjpénztárakkal?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan intézmények, amelyek kifejezetten a nyugdíjmegtakarítások kezelésének és befektetésének céljából jöttek létre. Bár önálló szervezetekről van szó, mégis sok esetben valamelyik bank vagy biztosítótársaság csoportjába tartoznak. Ezáltal hatékonyabb lehet a működésük, és könnyebben elérhetővé válnak a megtakarítani vágyók számára. A nyílt önkéntes nyugdíjpénztárakba 16 éves életkor felett bárki beléphet. Léteznek azonban nem nyílt ÖNYP-k is, melyek kifejezetten egy bizonyos iparág dolgozói számára nyújtanak szolgáltatást.
Mikor jár le egy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok alapesetben a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltésekor férhetnek hozzá a felhalmozott megtakarításukhoz. Ez sokak szerint nagy hátránya ennek a konstrukciónak, hiszen számítani kell arra, hogy a nyugdíjkorhatár a jövőben emelkedhet. Ebben az esetben pedig az ÖNYP-megtakarítások lejárati időpontja is ki fog tolódni. A jelenlegi nyugdíjkorhatár Magyarországon 64 év 183 nap, tehát akik idén nyugdíjba vonulnak, ők akár már 64,5 éves korukban felvehetik az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűjtött pénzüket. (Ennek további feltételeiről egy későbbi pontban ejtünk szót.)
Mennyi állami támogatás jár az ÖNYP-k esetében?
A magyar állam célja, hogy ösztönözze az aktív dolgozók öngondoskodását, ezért a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókra adóvisszatérítést is nyújt. A pénzbeli támogatás mértéke az éves befizetések 20%-a, de legfeljebb évi 150 000 forint az ÖNYP-k esetében. Ennek maximális kihasználása úgy lehetséges, ha a megtakarító egy év alatt 750 000 forintos (havi 62 500 forint) saját befizetést eszközöl. Mivel az adóvisszatérítést az adott évben megfizetett személyi jövedelemadóból fedezik, így kizárólag azok jogosultak rá, akik rendelkeznek SZJA-köteles jövedelemmel. Ennek hiányában (például katás vállalkozók esetében) a támogatás nem elérhető.
Mennyi a minimális elvárt megtakarítás?
A minimális havi megtakarítási összegeket mindig az adott önkéntes nyugdíjpénztár alapszabálya határozza meg. Ezek általában nem túl magas összegek: havi 4-7 000 forint között alakulnak. A Magyar Nemzeti Bank 2019-es statisztikái szerint egy pénztártag átlagosan kb. havi 6 000 forintot tesz félre a nyugdíjára. Jól látszik tehát, hogy az ÖNYP-tagok havi megtakarításai nem haladják meg érdemben a minimális tagdíjat. Ugyanakkor az adott élethelyzetre vonatkozó optimális mértékű havi megtakarítás ennél általában jóval magasabb összeg. Emiatt az egyéni megtakarítási célt nem szabad a minimáldíjakhoz igazítani. Inkább aszerint érdemes kitűzni, hogy valaki mekkora lejárati összeget szeretne elérni nyugdíjas korára.
Ehhez pedig azt kell tudni, hogy mekkora várható jövedelemkieséssel kell számolni az adott élethelyzetben. Az induló nyugdíj összegének kiszámítása egy igen komplex metódussal történik. Éppen ezért nagyon nehéz általános becslést mondani arra, hogy valaki mekkora állami nyugdíjra számíthat a karrierje befejeztével. Ha mégis ki kellene indulni valamiből, akkor érdemes az úgynevezett „helyettesítési arányt” alapul venni. Ez az arány azt mutatja, hogy a legutolsó munkabér hány százalékát tette ki a legelső nyugdíj: az utóbbi évek tapasztalatai alapján ez átlagosan 55-65% körül mozgott. Eszerint egy 250 000 forintos fizetéssel rendelkező dolgozó kb. 150 000 forintos induló állami nyugdíjra számíthat idős korában. A kieső jövedelme ekkor 100 000 forint lenne havonta, melyet legegyszerűbben a privát nyugdíjcélú megtakarításából lehet majd kipótolni.
Ha a 65 év felett még várható élettartamot 18 évnek vesszük, akkor nagyságrendileg 20 millió forintos vagyonra lenne szükség: ennyi pénzből már megoldható lenne egy 100 000 forintos nyugdíjkiegészítés. Ezt a célt – bár elsőre soknak tűnhet – akár havi 18 000 forintos megtakarításból is meg lehet valósítani, ha valaki még fiatalon elkezdi a takarékoskodást.
Milyen díjfizetési kötelezettség terheli a tagokat?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működését szabályozó törvény látszólag szigorúan fogalmaz. Az ebben foglaltak szerint a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetését a pénztár alapszabálya nem engedélyezheti. A gyakorlatban viszont nem jár szigorú büntetés a minimáldíj be nem fizetéséért. Ilyenkor mindössze a pénztárt megillető költségek kerülnek levonásra, ráadásul legfeljebb a tag vagyonának éves hozamát nem meghaladó mértékben. Az „enyhe büntetésből” kifolyólag sajnos a pénztártagok jelentős része nem is takarékoskodik rendszeresen. Ez pedig a nyugdíjcél sérülését eredményezi. A díj csökkentésére ugyanez vonatkozik: bár hivatalosan nem szabadna a minimáldíjnál alacsonyabb havi összegeket fizetni, mégsem jár semmilyen komoly következménnyel, ha valaki így tesz.
Van-e lehetőség eseti plusz díjfizetésre?
Előfordulhat, hogy valaki esetenként a bevállalt tagdíjon felül is szeretné gyarapítani a saját megtakarításait. Erre az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is van lehetőség. Ennek menete egészen egyszerű: az adott hónapban a magasabb összeget kell utalni a pénztári számlára. Az eseti befizetésekre (a havi tagdíjhoz hasonló módon) jár a 20%-os SZJA-visszatérítés, amennyiben a tag még nem érte el a támogatás éves limitjét.
Milyen befektetési lehetőségek érhetők el?
Az ÖNYP mellett voksoló megtakarítók befektetési lehetőségeik viszonylag korlátozottak, de ez előnyt is jelenthet azok számára, akik nem szeretnének sokat foglalkozni a befektetések kérdésével. Általában 3-5 alapértelmezett portfólió közül kell egyet választani, és a pénz aszerint kerül befektetésre. Az egyes portfóliók különböző kockázati szintekkel rendelkeznek: más kockázatot hordoz egy kötvénytúlsúlyos és egy részvénytúlsúlyos portfólió. A döntést az egyéni hozamelvárás tükrében érdemes meghozni: aki magasabb kockázatot is hajlandó vállalni, ő hosszú távon magasabb várható hozammal is kalkulálhat. Az elmúlt 15 évben az összes nyílt ÖNYP-portfólió átlagos évesített hozama 6% körül alakult, tehát érdemben meghaladta az inflációt.
Milyen költségekkel jár egy ÖNYP?
A nyugdíjcélú megtakarítások költségeinek összehasonlítására az MNB megalkotta a teljes költség-mutatót (TKM). Ez egy százalékos érték, és azt mutatja meg, hogy a megtakarítónak mekkora éves hozamveszteséget okoznak a konstrukció költségei. Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók esetében 10, 20 és 30 évre vannak megadva ezek a TKM-értékek, így ezeken az időtávokon nagyon jól össze lehet mérni az egyes szolgáltatók ajánlatait. (Minél alacsonyabb a TKM, annál kedvezőbbek a portfólió költségei.) Az ÖNYP-k költségeire bizonyos esetben felső határ is vonatkozik: például a vagyonarányos költségek nem lehetnek magasabbak évi 0,8%-nál. Érdemes megemlíteni, hogy némelyik pénztár felszámít belépési költséget is, ami általában egyszeri 4-8 000 forint között alakul.
Milyen adókötelezettség terheli az ÖNYP-tagokat?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentességének két feltétele, hogy a pénztártag nyugdíjba vonuljon, és már legalább 10 éve fennálljon a szerződése. Ilyen esetben a teljes meglévő vagyon felvehető, vagy különféle típusú járadékszolgáltatások (pl. fix összegű vagy fix idejű járadék) is igényelhetők a pénztártól. Ha a pénztár partnerségre lép egy biztosítótársasággal, akkor élethosszig tartó járadék fizetése is megengedett, azonban ez a gyakorlat még nem terjedt el széleskörűen.
Amennyiben a pénztártag idő előtt szeretne hozzáférni a megtakarításához (azaz valamelyik feltétel nem teljesül), akkor a kivett összeg után adóznia kell. Ennek szabályozása igen bonyolult, ezért itt csak a lényegét foglaljuk össze: a szerződés elindításának időpontjától eltelt idő (más esetekben az adott befizetések időpontja óta eltelt idő) függvényében a tőkének egyre csökkenő arányait terheli SZJA- (15%) és SZOCHO- (15,5%) fizetési kötelezettség. Az adókötelezettség megállapításakor még sok egyéb szempontot is figyelembe kell venni, ami az ÖNYP-adózás kérdéskörét tovább bonyolíthatja. Itt fontos hozzátennünk, hogy a pénztári befektetések hozamai először 10 év után, majd újabb 3 évente egy alkalommal adómentesen felvehetők.
Hogyan örökíthető az ÖNYP?
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető: a pénztártag halála esetén a szerződéskötéskor megjelölt kedvezményezettek hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a pénztárban lévő vagyonhoz.
Mennyire van biztonságban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?
Az egyetlen érdemi kockázat, amelyet a pénztártagnak kell viselnie: a befektetésekkel járó kockázat. Előfordulhat, hogy a kiválasztott portfólió egy bizonyos időtávon negatív hozamot produkál. Azonban például az intézményi csalás vagy csőd lehetősége nem jelent számottevő kockázatot. A pénztárak gazdálkodását (éppen az ügyfelek védelme érdekében) igen szigorú törvények és kormányrendeletek szabályozzák. Továbbá az MNB iránymutatásait is követniük kell, és folyamatos ellenőrzés alatt állnak. Ez alapján a pénztári megtakarítások biztonságosnak tekinthetők. Sokakban felmerül továbbá, hogy egy állami intézkedés negatívan érintheti a nyugdíj-megtakarításokat. Azonban ettől sem kell tartani: ez a kérdéskör mélyebb megismerése esetén belátható.
Végrehajtható-e az ÖNYP-megtakarítás?
A hatályos törvények értelmében a pénztártag számláján lévő vagyonra harmadik személy nem tarthat igényt.
A legmegfelelőbb önkéntes nyugdíjpénztár kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor ÖNYP-kalkulátora.
