Mi az a jegybanki alapkamat és miért fontos a mutató értéke számunkra? Miért érdemes ezt a mutatót nyomon követnünk? Hogyan hat az alapkamat változása a megtakarításunkra, hitelünkre, az életünkre?
Kezdjük az elején: mi is az a jegybanki alapkamat? Első körben nézzük meg mit mond erről a tudáslexikon, a wikipédia:
Jegybanki alapkamatnak nevezzük egy adott ország jegybankja által megállapított referencia kamatlábat. A jegybanki alapkamat mértékének megállapítása hazánkban a jegybank időszakonként ülésező monetáris tanácsának feladata.
Vagyis a jegybanki alapkamat minden országban létező mutató, melyet az adott állam jegybankja határoz meg. Ez a szerv hazánkban a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A mutató értéke egy kamatszintet takar, melyet a jegybank a nála két hétre elhelyezett eszközökre fizet a kereskedelmi bankok részére. Gyakorlatilag a bankok által rövid futamidő alatt elérhető hozamot adja meg a kérdéses mutató. Az alapkamat jelenlegi értéke 10,75%, ez az érték azonban nem köszön vissza sem a hitelkamatokban, sem a betétek és megtakarítások hozamában. De akkor miért lényeges a lakosság, vagy épp a vállalatok számára?
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan befolyásolja az életünket a jegybanki alapkamat?
Ha nem is közvetlen, de igenis komoly hatása lehet a mindennapi életünkre a jegybanki alapkamatnak. A mutató ugyanis megadja a kereskedelmi bankoknak, hogy mekkora hozamra számíthatnak, ha két hétre elhelyezik pénzüket az MNB-nél. Nyilván a bankok nem szeretnének ilyen rövid futamidőre kölcsön adni másnak sem ennél kedvezőtlenebb feltételek mellett. (Ha nem kapnának ilyen kamatot, akkor jobban megérné nekik a kölcsönre szánt összeget elhelyezni a jegybanknál.)
Vagyis erősen befolyásolja az alapkamat azt, hogy a bankok egymásnak, a vállalatoknak, a lakosságnak milyen kamat mellett adnak kölcsönt rövid futamidőre. A kapcsolat igen szoros, hiszen az alapkamat esetleges változása igen gyorsan beépül ezekbe a rövid futamidejű hozamokba. A lényeg nem is a futamidő, hanem a kamatfixálás hossza: egy hosszú futamidejű, de gyakran, például havonta változó kamatozású kölcsön kamatára az alapkamat jelentős hatást gyakorolhat. (A jelzáloghitelek 22 százalékának kamata 2022. második negyedévében még mindig évente, vagy annál gyakrabban módosulhat, ezen adósok számára az alapkamat változása nagyon is lényeges.)
A lakáshitelek, személyi kölcsönök kamata azonban ma már jellemzően hosszú távra kiszámítható. Személyi hitelt szinte csak teljes futamidőre fix kamat mellett kaphatunk, míg a lakáshiteleknél is a 10 évig, vagy annál hosszabb ideig fix kamatozású konstrukciók a legelterjedtebbek. De hogyan hat az alapkamat változása ezekre a hitelekre? A korábban felvett kölcsönök esetében csak akkor beszélhetnénk bármilyen hatásról, ha a kölcsön éppen átárazódna, vagyis lejárna a kamatfixálási időszak. Ugyanis ezen időszakon belül a kölcsön kamatához nem nyúlhatnak hozzá a bankok függetlenül attól, hogy az alapkamat, az infláció, vagy éppen a forint árfolyamának értéke hogyan alakul.
Az új hiteleknél más a helyzet, annak kamatát a bankok az aktuális piaci viszonyok alapján határozzák meg, márpedig ezt erősen befolyásolhatja az alapkamat nagysága. A hosszú időre fix kamatozású kölcsönök esetében ez a kapcsolat laza, hiszen ezen hitelek kamatát inkább a gazdaságban elérhető hosszú futamidejű hozamok befolyásolják. Az azonban könnyen belátható, hogy a hosszú és rövid futamidejű hozamok alakulása között van összefüggés.
Normális piaci körülmények között a hosszabb futamidő, kamatfixálás magasabb kamattal jár: gyakorlatilag ez tekinthető a kiszámíthatóság árának. Ez azonban azt is jelenti, hogy a rövid kamatok emelkedésével egy idő után a hosszú futamidejű hozamok is emelkednek, ami miatt az új lakáshitelek, személyi kölcsönök kamata is növekedésnek indulhat.
Vagyis az alapkamat értéke ha nem is közvetlenül és azonnal, de hatással van piaci hozamokra és a hitelkamatokra, megtakarítások nyereségére is.
Miért változik az alapkamat értéke?
Azt már látjuk, hogy a jegybanki alapkamat mintegy iránytűként működik a gazdaságban elérhető hozamok számára. Ezáltal a hiteleink, megtakarításaink kamatát, hozamát is befolyásolja. De miért változtatnak a jegybanki az alapkamat nagyságán időről időre?
A Magyar Nemzeti Bank havonta, jellemzően a hónap utolsó keddjén dönt az alapkamat nagyságáról. Rendkívüli helyzetben azonban soron kívül is születhet döntés az alapkamat értékének módosításáról.
De miért módosítják az alapkamat értékét? A gazdasági helyzet folyamatosan változik, az MNB pedig az irányadó kamatszint módosításával tudja az irányt befolyásolni, az esetleges negatív hatásokat tompítani, elkerülni.
Nézzük meg egy példán keresztül, mit is jelent ez. A hazai jegybank elsődleges célja az infláció fékentartása, az inflációs cél pedig jelenleg évi 3%. Az áremelkedés visszaszorításának egyik eszköze lehet az alapkamat megemelése. A gazdaságban az emelkedő hozamszint ugyanis azt eredményezheti, hogy kevesebb ténylegesen elkölthető pénz jelenik meg a rendszerben, ami az árak emelkedése ellen hat.
Merre mozdul ez az alapkamat 2024-ben?
A tavalyi évben az infláció igen magas szintre ugrott, emiatt az irányadó kamatok is jelentősen megemelkedtek. Az alapkamat elérte 2022. őszén a 13 százalékos szintet. (Csak összehasonlításképpen 2021. nyarán még 0,9% volt az alapkamat mértéke.)
Az áremelkedés mérséklődésével ugyanakkor az irányadó kamatok csökkenése is megindult. Ennek keretében az MNB több lépésben 10,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Az áremelkedés tavaly év végén még a vártnál is nagyobb ütemben csökkent – decemberben az éves drágulás már csak 5,5% volt -, emiatt előreláthatóan a jegybank is tovább csökkenti az alapkamat nagyságát az év első felében. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy az MNB óvatos és fokozatos megközelítést alkalmaz, vagyis drasztikus vágásra nem lehet számítani.
Mindezek miatt a lakáshitelek, személyi kölcsönök kamata tovább csökkenhet. Ez felpörgetheti a lakáspiacot is, illetve eljöhet a hitelkiváltás korszaka, amikor az adósok lecserélhetik korábbi drágább kölcsöneiket olcsóbbakra.
