A mai fiatalok egyre tudatosabban tervezik a jövőjüket. Nemcsak kevesebb alkoholt és egyéb tudatmódosító szert fogyasztanak, mint az előző generációk, hanem a pénzügyeikre is sokkal nagyobb figyelmet fordítanak. Tudják, hogy a megtakarítás nem luxus, hanem alapvető lépés a biztonságos jövő felé.
Minél korábban kezdünk el megtakarítani, annál könnyebb dolgunk van. Ha időben nekilátunk, kisebb havi összegekkel is elérhetjük pénzügyi céljainkat, vagy ugyanazzal a befizetéssel jóval nagyobb összeget gyűjthetünk össze a későbbiekben. A halogatás viszont komoly hátrányt jelent, mert később sokkal nagyobb összegeket kell félretennünk ugyanazért az eredményért. Ha túl későn kezdünk bele, akár az is előfordulhat, hogy nem tudjuk elérni a kívánt pénzügyi biztonságot. A megtakarítás a jövőnk és a pénzügyi nyugalmunk alapja.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Hirdetés
Hirdetés
Ugyanannyit tesznek félre, de ez a fiataloknak többet jelent
Ez a tudatosság látszik a Bankmonitor nyugdíjkalkulátorának kitöltési adataiból is. A kitöltési adatokból jól látszik, hogy nincsenek drasztikus eltérések havi megtakarítási összegek között különböző korcsportokat nézve. Azonban ezt azt eredményezi, hogy az idősebb korosztályba tartozóknak a nyugdíjas koruk elérésével jóval kevesebb nyugdíjcélú megtakarításuk lesz, mint a fiataloknak.
A Bankmonitor kalkulátorának kitöltői nagyjából életkortól függetlenül átlagosan 35-40 ezer forintot szeretnének havonta félretenni a nyugdíjas éveikre. Ez az összeg egyébként szép kis nyugdíjkiegészítésre lehet elég, feltéve, hogy időben kezdi az ember a megtakarítást.
Ha jelenlegi vásárlóértéken havi 100 ezer forint nyugdíjkiegészítéshez szükséges havi megtakarítási összeggel számolunk, akkor akár havi 10 ezer forint is elég lehet ehhez, ha 20 évesen kezdjük el a megtakarítást. Ahogyan azonban telnek az évek ez a szükséges összeg exponenciálisan növekszik, olyannyira, hogy 40 éves kezdéssel már havi 34 ezer forintra lenne szükség és 50 éves kezdéssel ez 74 ezer forintra kúszik föl.
A kitöltési adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az idősebb korosztályok sem terveznek nagyobb összeget félretenni, mint a fiatalok. Ennek több oka is lehet. Elképzelhető, hogy anyagilag már úgy állnak, hogy nincsen szükségük magasabb havi összegre, vagy nem engedhetik meg maguknak a magasabb megtakarításokat. Az okok között az is szerepelhet, hogy nincsenek tisztában vele, mekkora összeget kellene havonta félretenniük ahhoz, hogy érdemi nyugdíjkiegészítést érjenek el.
Ha a fiatalok valóban félreteszik azt az összeget, amit a kalkulátorban megjelöltek, akkor a jövőbeli anyagi helyzetük miatt nem kell aggódniuk. Ez azonban csak az első lépés, hiszen kérdés, hogy a fizetésük növekedésével arányosan emelik-e majd a megtakarításaikat, vagy hosszú távon megelégednek az eredeti összeggel.
Kettős kép a fiatalok helyzetéről
Ezt a tudatosságot jól mutatja a K&H ifjúsági indexe, azonban egyben lesújtó képet is fest a magyar fiatalok pénzügyi helyzetéről. Minden negyedik magyar huszonéves képtelen félretenni. Bár a fiatalok 57 százalékának van valamilyen megtakarítása, e látszólag pozitív szám mögött komoly problémák rejtőznek.
A rendszeres takarékoskodás terén jelentős hiányosságok mutatkoznak, mivel a fiatalok negyede egyszerűen nem tud spórolni, és itt markáns különbség figyelhető meg a nemek között. Míg a férfiak 19 százaléka küzd ezzel a problémával, a nők körében ez az arány már 32 százalékra emelkedik. Ez részben a jövedelmi különbségekkel magyarázható, hiszen a felmérés szerint a férfiak átlagosan magasabb nettó jövedelemmel rendelkeznek (261 ezer forint), mint a nők (205 ezer forint). A megkérdezettek 43%-a havi rendszerességgel tesz félre, de jelentős különbségeket fedezhetünk fel a megtakarítási összegekben. A fiatalok 18%-a csak azokban a hónapokban tud megtakarítani amelyekben egy nagyobb összeg áll a házhoz. Azok, akik félre tudnak tenni, átlagosan 35 ezer forintot spórolnak havonta, ez azonban csökkenő tendenciát mutat.
Összességében tehát a fiatalok megtakarítási szokásai vegyes képet mutatnak, de a rendszeres takarékoskodás hiánya és a nemek közötti különbségek aggodalomra adnak okot.
A fiatalok pénzügyi tudatossága pozitív jelenség, de a megtakarítás nekik sem egyszerű feladat. Idősebbként fontos reálisan látnunk, hogy a későbbi kezdés miatt nagyobb havi összeget kell félretennünk ugyanazon nyugdíjcél eléréséhez. Fontos azonban hangsúlyozni: sosem késő elkezdeni a takarékoskodást. A fiatal generáció tudatossága példaértékű lehet, és ösztönzőleg hathat minden korosztályra. A lényeg, hogy tegyünk lépéseket a pénzügyi biztonságunkért, életkortól függetlenül. A tudatosság és a tervezés mindenki számára kulcsfontosságú.
