A Babaváró egy államilag támogatott hitelkonstrukció, aminek legfontosabb feltételei sztenderdek, így például a kamat, a bírálati idő és a gyermek születése után járó kedvezmények szempontjából gyakorlatilag mindegy, melyik banktól igényli a pár. Vannak ugyanakkor bankspecifikus feltételek, ezeken pedig akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e a hitelt, vagy ha hitelez is a bank, mekkora összegre számíthat. Ezeket gyűjtöttük az alábbiakban össze.
1. Életkori elvárás a Babaváró hitelnél
A Babaváró hitel esetében van két sztenderd jogszabályi feltétel, amelyeket mindenképpen teljesíteniük kell az igénylőknek.
- A házaspár mindkét tagjának be kell töltenie a 18 éves kort.
- A feleség nem töltheti be a 41. életévét.
Igen ám, de az egyes bankok ennél szigorúbb feltételeket is szabhatnak, amit sokuk meg is tesz. Így aztán hiába ír a jogszabály 18 éves alsó korhatárt, a Bankmonitor szakértői által vizsgált bankok közül mindössze 4 hitelez 18 éves korúakat, míg a többieknél 20-23 év az alsó korhatár. Vagyis, ha egy pár anélkül választ bankot, hogy erről előre tájékozódna, akkor könnyen elutasítják az igényüket, miközben máshol probléma nélkül meghitelezték volna őket.
Nem csak a minimális korhatár okozhat azonban problémát, hanem az is, ha az igénylő túl idős lesz a hitel lejártakor. A bankok egy része ugyanis megszabja, hogy legfeljebb hány éves korú lehet az igénylő a szerződésben rögzített futamidő végén, ami alapesetben 20 év. A legszigorúbb banknál 65 év a plafon a férj és a feleség esetében egyaránt, ami azt jelenti, hogy a férjnek 45 évesnél fiatalabbnak kell lennie ahhoz, hogy sikerrel átmenjenek a bírálaton. (A feleség eleve nem töltheti be a 41. életévét.)
Hirdetés
Hirdetés
2. Jövedelmi elvárások a Babavárónál
A Babavárót kínáló bankok különböző összegű minimális jövedelemhez kötik a hitelezhetőséget. Ennek megléte nem azt jelenti, hogy az igénylő megkapja a Babaváró maximális összegét (10 millió Ft), csak azt, hogy egyáltalán hitelezi a bank, vagyis tekinthető ez akár beugrónak is. A bankok egy része az aktuális minimálbért várja el, de többségében 100-180 ezer Ft a minimáljövedelem.
3. Hiteligénylés passzív KHR státusszal
A „rossz adósokat” a bankkártyás csalásban részt vevőkkel és a csalás miatt elutasított lakáshitel-igénylést benyújtókkal együtt – az úgynevezett KHR rendszerben (korábbi, máig népszerű nevén, a BAR-listán) tartják nyilván. A KHR adatbázis a magyar hitelezésben rendkívül fontos szerepet játszik, ugyanis a bankok egy hiteligény elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy úgynevezett megszűnt mulasztással szerepel-e benne.
A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában legalább 3 hónapja az aktuális minimálbér összegét elérő késedelemben van, míg megszűnt státuszba azok kerülnek, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év. Az előbbiek úgynevezett aktív KHR-esek, akik nem kaphatnak a bankoktól lakáshitelt, Babaváró hitelt vagy személyi kölcsönt! Azok, akik már rendezték hiteltartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek, ők néhány bank esetében, nagyon szigorú feltételekkel igényelhetnek Babavárót.
4. Milyen hitel váltható ki?
Bár a Babavárót a többség lakáscélra használja fel – lakásvásárlásra, építésre vagy éppen felújításra -, a meglévő hitelek kiváltásával elérhető pénzügyi előnyt is sokan használják ki. Érthető, hiszen a Babaváró az első 5 évben mindenképpen kamatmentes, ha pedig az igénylést követően gyermek születik, akkor a kamatmentesség a futamidő végéig meg is marad. (A második és a harmadik gyermek születésekor a fennálló tartozás egy részét vagy egészét elengedik, és megfelelő időzítéssel akár az is elérhető, hogy egyetlen forintot sem kell végül a felvett kölcsönből visszafizetni.)
Ha ilyen tervei vannak egy családnak, akkor azonban tudni kell, hogy a bankok nem egyformán engedélyezik a Babaváróból történő hitelkiváltást. Van bank, amelyik szinte minden hitel kiváltását megengedi – lakáshitel, személyi kölcsön, folyószámla-hitel, gépjárműhitel, gépjármű lízing, ingatlan lízing, szabad felhasználású jelzáloghitel, áruhitel stb. -, de olyannak is találkozhatunk, ahol csak a lakáscélú jelzáloghitel és a személyi kölcsön váltható ki vele. Éppen ezért hitelkiváltás előtt érdemes alaposan tájékozódni, vagy akár a Bankmonitor hitelszakértőinek segítségét kérni.
5. Az elfogadható jövedelmek köre
Elsőre talán furcsának tűnhet, de a bankok által elfogadott jövedelmek is nagyon különböznek az egyes bankoknál. Az egyik sarkalatos pont a külföldi jövedelem kérdése, amit egyes bankok gond nélkül meghiteleznek, míg másoknál még csak kiegészítő jövedelemként sem jöhet szóba. Az elfogadott jövedelmek köre azért fontos, mert a bank felé igazolt jövedelem meghatározott részét lehet legfeljebb hiteltörlesztésre fordítani, és ez alapján határozzák meg, legfeljebb mekkora hitelösszegre számíthat valaki. Így előfordulhat például, hogy az igénylő az egyik banknál megkaphatja a maximális, 10 millió forintos Babavárót, míg más hitelintézetnél legfeljebb 7-8 millió forintra számíthat.
6. A JTM-számításban is vannak különbségek
A már korábban említett KHR rendszer nem csak arra jó, hogy a bankok kiszűrhetik a problémás adósokat, itt azt is ellenőrizhetik, hogy az igénylő mekkora havi törlesztőket fizet jelenleg, így megállapíthatják, mennyi fizetnivalót bír még el a jövedelme. (Ezt az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató szabályozza, amiről itt olvashatsz részletesen.) Itt jön be egy másik fontos különbség a bankok között: van köztük olyan, amelyik a támogatásos, kamatmentes kölcsön havi törlesztőjével (kb. 50 ezer Ft) számol, míg másoknál a támogatás nélküli kamattal kalkulált törlesztő (kb. 70 ezer Ft) kerül be a KHR-be. Ezen akár az is múlhat, hogy mennyi Babavárót kap a pár, de legalább ilyen fontos lehet ez akkor is, ha például lakáshitelt vennének fel mellé, mert Babaváró+lakáshitel kombinálásával vásárolnának ingatlant.
