A magyarok többsége tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez. Ennek ellenére nem vesszük komolyan az öngondoskodást, holott a bérekből kiindulva már megtehetnénk. Megnéztük, pontosan mennyi nyugdíjra számíthat az átlagember, és hogy mennyi pénzt kellene megtakarítania idős korára. A legtöbben sajnos nem állják ki ezt a próbát.
A mai aktív dolgozók számára az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés a saját leendő nyugdíjuk helyzete. A demográfiai folyamatok alapján szinte biztos, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a korábban megszokott életszínvonal finanszírozásához. A helyzetre való okos felkészülés kulcsfontosságú lenne, és ezt számos statisztikai adat is bizonyítja.
Mennyi nyugdíjra számíthatnak a mai aktívak?
Érdemes például megfigyelni a magyar nyugdíjak és a magyar bérek egymáshoz viszonyított alakulását. Az utóbbi 20 évben a nyugdíjak és a bérek aránya az 50-70%-os sávban mozgott.
Jelenleg ez a mutató évről évre negatív rekordokat döntöget: a mai átlagnyugdíj alig teszi ki az átlagbér felét! Sőt, a gazdasági trendeket tekintve a jövőben sem várható ebben javulás, hiszen a nyugdíjak jóval lassabban emelkednek a béreknél. Ami talán jó hírnek nevezhető, hogy a magyarok tisztában vannak a közelgő helyzettel. Egy felmérésben átlagosan az aktuális jövedelmük 51%-ára becsülték a saját várható nyugdíjuk mértékét – ez tökéletes összhangban van a mostani valósággal.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent a nyugdíjparadoxon?
A „nyugdíjparadoxon” az éves rendszerességgel publikált OTP Öngondoskodási Index visszatérő eleme. A 2020-as felmérés megállapításai szerint a magyarok 65%-a úgy véli, az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ennek ellenére a megkérdezettek 74%-a mondta azt, hogy kizárólag az állami nyugdíjra fog hagyatkozni idős korában. Jól látszik tehát az önellentmondás: bár tisztában vagyunk a kiegészítő jövedelemforrások fontosságával, mégsem igyekszünk megoldást keresni.
Hogyan lehetne megoldani a nyugdíjproblémát?
Ha valaki nyugdíjba vonuláskor nem szeretné elveszíteni a jövedelmének 50%-át, neki más alternatívát kell találnia az állami nyugdíj helyett. Az elöregedő társadalmakban így szükségszerűen megnő az öngondoskodás szerepe. A nyugdíjcélú megtakarítások segítségével a mai aktív dolgozóknak maguknak kell felépíteniük azt a tőkét, amely idősebb korukban kellő bevételt biztosíthat számukra. Az egyetlen járható út a havi rendszerességű megtakarítás: így néhány tízezer forintokból komoly tőke gyűlhet össze az évtizedek során.
Elég pénzt tesz félre a magyar lakosság?
Az utóbbi években Magyarországon meghatározó jelenséggé vált az erős bérnövekedés. A 2012-től 2019-ig terjedő időszakban infláció felett is évi 6%-kal nőttek a keresetek! Ez alapján arra lehetne következtetni, hogy a magyarok többet is tudnak félretenni, mint a korábbi években. Ennek ellenére a megtakarítási hajlandóságban sajnos nem látszik javulás. A lakosság bruttó megtakarítási rátája (azaz az el nem költött jövedelem aránya) sok éve egy helyben toporog.
Látható, hogy az előző évtizedben szinte egymáshoz tapadt a két vizsgált mutató. A megtakarítási ráta nagyon sokáig fej fej mellett haladt a reálbérekkel. (Egyedül a 2008-as gazdasági világválság idejére szakadtak el egymástól.) A 2014-től kezdődő komoly bérnövekedést azonban már sajnos nem követte a megtakarítási kedv emelkedése. Bár 2019-es adat még nem áll rendelkezésre, de a trend azt mutatja, hogy mostanra a jobb jövedelmi helyzet ellenére sem takarítunk meg arányosan több pénzt.
Mire lesz elegendő a jelenlegi megtakarításunk?
A kellő megtakarítás hiánya hosszú távon nagyon megnehezítheti a kitűzött cél elérését. A nyugdíj-megtakarítások közül a legátfogóbb statisztikák az önkéntes nyugdíjpénztárakról állnak rendelkezésre. A Magyar Nemzeti Bank információi szerint egy pénztártag 2019. első félévében átlagosan havi 6 000 forintot takarított meg a számláján. A pénztártagok így átlagosan 2,3 millió forintos összeget tudnak felhalmozni idős korukra. Ez az érték lényegesen elmarad a kívánatos szinttől: a szakértői vélekedések szerint ennek csaknem a tízszeresére lenne szükség.
Mit tehet, aki szeretne felelősen cselekedni?
A fentebb bemutatott folyamatok alapján elkerülhetetlennek látszik a nyugdíjkatasztrófa. 2050-re a társadalmunk egyharmadát is kitehetik a 65 év felettiek. (Azaz a mai 35 évesek, és a náluk idősebbek.) Többségük vagy szegénységben fog élni, vagy kénytelen lesz valamilyen munkát vállalni a pénzszerzésért. Kevesek kiváltsága lesz a kielégítő mértékű állami nyugdíj, vagy az azt helyettesíteni képes tőkejövedelem. A problémát már az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja a mai aktívak nyugdíj-előtakarékosságát. Akik rendelkeznek ilyen jellegű megtakarítással, ők minden befizetésük után 20%-os SZJA-visszatérítésre jogosultak. A 2020. év végéig elindított szerződések után már 2021. tavaszán igényelhető ez az állami támogatás.
Nézd meg a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlhetne össze idős korodra!
Mennyi pénzt kell félretenni havonta?
Minél korábban kezdi valaki, annál kisebb havi összegekből is felhalmozhat a nyugdíjig egy kellő nagyságú tőkét. Például 25 éves korban kezdve mindössze havi 18 000 forint is elegendő egy 20 millió forintos vagyon felépítéséhez. Aki azonban 35 éves koráig vár, neki már havi 29 000 forinttal kell kezdenie, hogy ugyanezt elérje. Érdemes tehát a lehető legkorábban elkezdeni a saját nyugdíjtőke megalapozását. Az optimális nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
