Mára egyértelmű, hogy nyugdíjas éveid szinte kizárólag úgy lehetnek nyugodtak, ha magad is teszel érte. Az már fél siker, ha eldöntötted, hogy megtakarítasz öregkorodra. De az elhatározás nem elég: segítünk, hogy gyakorlatban is megvalósítsd az elképzeléseidet, és elkerült az 5 leggyakoribb hibát is.
1.) Túl későn kezded el
Fiatalkorban rengeteg hibát elkövetünk, amit később megbánunk. A nyugdíjtakarékosság hiánya ne legyen közöttük! Minél később kezded, annál kisebb összeget tudsz összegyűjteni. Ha „csak” havi 10 ezer forintot tudsz félrerakni, akkor a nyugdíjba vonulásodkor akár 22 millió feletti összeggel is rendelkezhetsz. És mennyi gyűlik össze, ha halogatod, és csak az 50-es éveidben kezdesz megtakarítani? Több mint 19 millió forinttal kevesebb.
Tudni szeretnéd Te mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz? Kalkulátorunk segít!
Hirdetés
Hirdetés
2.) Nem teszel félre eleget
Már a nagyanyád is 90 éves koráig élt? Akkor megvan rá az esélyed, hogy neked is matuzsálemi kort szabott a Mindenható. Ami egyrészt áldás (ki ne szeretne sokáig élni), másrészt viszont átok: anyagilag is fel kell rá készülni. Márpedig az emberek többsége alulbecsüli a várható élettartalmát. Adódik ez például abból, hogy aki eljut a nyugdíjas korig, az általában jóval tovább él, mint egy átlagos ember.
Pedig, ha havi 150 ezer forint nyugdíj-kiegészítéssel számolunk, akkor 2 évvel tovább fizetett nyugdíjhoz 3 millió forint extra megtakarítás szükséges. Ezért érdemes inkább magasabb várható nyugdíjban töltött évvel számolni.
3.) Nem jó helyen gyűjtöd a pénzed
Hiába döntötted el, hogy nyugdíjas éveidért már a jelenben is teszel valamit, még mindig nem mindegy, hogyan kezdesz hozzá. Amennyiben ilyen hosszú távon elköteleződsz, akkor érdemes kihasználni a kedvező adózást. A dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások lehetővé teszik, hogy a saját befizetéseid 20%-át adójóváírás formájában visszakapd. Három ilyen dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítás létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. Ezek közül a NYESZ a legolcsóbb, az ÖNYP a legkényelmesebb. Korábban össze is hasonlítottuk ezek költségvonzatát.
4.) Ne legyél túl konzervatív befektető
Amennyiben most kezdesz el megtakarítani nyugdíjcélra, ott állsz a választás előtt: mibe fektess? Az önkéntes nyugdíjpénztárnál segítenek a választásban: életkorod alapján javasolnak egy portfóliót. De egyrészt ezt felül tudod bírálni, másrészt a másik két lehetőségnél (NYESZ és nyugdíjbiztosítás) főként rajtad áll, hogy mibe fektetsz, és ezáltal milyen hozamot érsz el.
Minden kezdő befektető ismeri az alap összefüggést, hogy a befektetés várható hozama nő a kockázatvállalással. Márpedig, manapság kockázatvállalás nélkül könnyen olyan helyzet kerülhetsz, hogy a nyugdíjcélú megtakarításoddal elért hozamod kisebb, mint az infláció. Azaz reálértelemben csökken a megtakarításod: nem tudsz rajta annyi szolgáltatást és árut venni, mint korábban.
Ráadásul amennyiben az első pontot betartva időben elkezdesz megtakarítani, akkor a befektetésed időtávját évtizedekben lehet mérni. És ez akár a legkockázatosabb befektetéseknek is elegendő időt jelent, hogy termőre forduljon.
5.) Ne légy túl agresszív befektető
Viszont attól még, hogy az időtáv kellően hosszú, nem jelenti azt, hogy a legkockázatosabb eszközöket (deviza, határidős ügyletek, stb.) kellene megvásárolnod. Ugyanis ezekkel a befektetésekkel könnyen lenullázhatod a nyugdíjas éveidre félretett vagyonod. Erre megoldást kínálnak az ÖNYP-n és a NYESZ-en belül a befektetési alapok, melyek akár optimális arányban tartalmazhatják a magasabb és alacsonyabb kockázatú befektetéseket.
Ezen felül érdemes a kockázati szintet is folyamatosan figyelni: a futamidő elején inkább magasabb kockázatot vállalni, majd ahogy közeledik a nyugdíjkorhatár, úgy csökkenteni a kockázatot egészen a pénzkivételig, ahol már csak kockázatmentes eszközöket ildomos tartani.
