Most kezdett foglalkoztatni a nyugdíjcélú megtakarítás gondolata? Szeretnél többet megtudni a nyugdíjbiztosításokról? Akkor a legjobb helyen jársz! Az alábbiakban elolvashatsz minden lényeges információt, amire szükséged lehet a döntéshozatalhoz.
Mi fán terem a nyugdíjbiztosítás? Hogyan működnek a rendszeres és az egyszeri díjas megtakarítások? Mennyi pénzzel támogatja a magyar állam a megtakarítókat? Mekkora hozamokat tudnak biztosítani a nyugdíjbiztosítások mögötti eszközalapok? Hogyan hasonlíthatod össze az egyes termékek költségeit? Mi alapján érdemes kiválasztani a szolgáltatót, és miben segíthet neked a Bankmonitor? Az alábbiakban ezeket járjuk körül.
Milyen célt szolgálnak a nyugdíjbiztosítások?
A nyugdíjbiztosítás egy olyan államilag támogatott pénzügyi konstrukció, melynek keretein belül a megtakarítók nyugdíjcélra tehetnek félre. A nyugdíj-előtakarékosság fő célja, hogy a nyugdíjas évek elérésekor rendelkezésre álljon egy kellően nagy tőke, melyből a leendő nyugdíjasok kiegészítő jövedelemre tehetnek szert. A jövedelemkiegészítésre nagy szükség van, hiszen önmagában az állami nyugdíj gyakran nem képes tisztes megélhetést biztosítani az idősek számára.
Aki azonban aktív éveiben rendszeresen félretett a nyugdíjára, ő várhatóan sokkal több bevételből gazdálkodhat majd, és magasabb életszínvonalat tarthat fenn. Jó hír, hogy kellően korán kezdve egészen kis összegekből is össze lehet gyűjteni akár több tízmillió forintnyi megtakarítást, ami számottevő plusz bevételt tud nyújtani a nyugdíjba vonulást követően. (Ezen kívül a nyugdíjbiztosítások más események bekövetkezése esetén is biztosítanak kifizetést, melyekről később még szót ejtünk.)
Hirdetés
Hirdetés
Adóvisszatérítés is jár a nyugdíjbiztosításokra
A nyugdíjbiztosítások fő előnyei közé sorolható, hogy használatuk egyszerű, nem szükséges hozzájuk különösebb pénzügyi jártasság, ugyanakkor meglehetősen széleskörű befektetési lehetőségeket kínálnak, és a múltbeli tapasztalatok alapján igen vonzó hozamok elérését teszik lehetővé. Hab a tortán, hogy a befizetésekre állami támogatás (SZJA-visszatérítés) is igénybe vehető, ami egy nem támogatott hasonló szerződéshez képest több millió forinttal is növelheti a várható lejárati egyenleget.
A személyi jövedelemadó-visszatérítés igénybevételére alkalmas nyugdíjbiztosítások kb. 10 évvel ezelőtt lettek elérhetők a piacon: akkor egy kedvező jogszabályi változás lehetővé tette, hogy más öngondoskodási formákhoz hasonlóan a nyugdíjbiztosítási szerződésekre is az éves befizetések 20%-ával megegyező SZJA-jóváírást kapjanak a megtakarítók. A támogatás maximuma (tizenegyedik éve változatlanul) évi 130 ezer forint.
Hány embernek van már nyugdíjbiztosítása?
Az államilag támogatott megtakarítás néhány év leforgása alatt nagy népszerűségre tett szert. Míg 2015-ben alig 131 ezer folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítást tartottak számon a MABISZ évkönyvei alapján, addig 2022-ben ugyanez az érték már meghaladta a 453 ezret. A többi konstrukcióval összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjbiztosítások érdemlik a „legdinamikusabban növekvő nyugdíjcélú megtakarítás” címet. Ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztárak helyzeti előnye jelentős, még most is közel 1,1 millió fő rendelkezik ilyen megtakarítással, habár a számuk fokozatosan morzsolódik.
Mi az a legkisebb összeg, amit félre kell tenni havonta?
A nyugdíjcélú megtakarítási számlákra jellemzően havi 20 ezer forint körüli összeget fizetnek be az ügyfelek, ez rajzolódik ki az országos statisztikákból, habár a Bankmonitor oldalán érdeklődők ennél magasabb, átlagosan havi 30 ezer forint körüli megtakarítási célt jelölnek meg.
Ugyanakkor a minimálisan elvárt összeg ezeknél alacsonyabb szokott lenni, a legtöbb biztosító esetében havi 12-15 ezer forint környékén alakul. A Központi Statisztikai Hivatal számai szerint 2023 októberében kb. 318 ezer forint volt a havi nettó mediánkereset, tehát a mediánbér 4-5 százalékát elegendő lehet elkülöníteni erre a célra, ha valaki szeretne elindítani egy „minimáldíjas” nyugdíjbiztosítást.
A befizetések mértéke bizonyos keretek között rugalmasan változtatható. A nyugdíjbiztosítások általában az első 3 évben elvárják a kezdetben vállalt havi megtakarítás teljesítését, majd 3 rendezett évet követően van lehetőség akár a díjfizetés szüneteltetésére, akár a díj csökkentésére, de a minimáldíj alá természetesen nem csökkenhet a havi befizetés. Ez a rugalmasság kifejezetten hasznos lehet, hiszen bármikor közbejöhet egy olyan váratlan esemény, amely – remélhetőleg csak átmenetileg – kihívások elé állítja a megtakarító személyes költségvetését.
Érdekesség, hogy a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások mellett léteznek úgynevezett egyszeri díjas szerződések is. Ezeknek a lényege, hogy nem történik folyamatos havi megtakarítás, hanem egyetlen induló összeget fizet be a befektető, amelyet később esetleg kiegészíthet további eseti befizetésekkel. Mivel az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás kevésbé igazodik a megtakarítói szokásokhoz és igényekhez, az elterjedtsége is minimális: 2022-ben mindössze 5 ezer ilyen szerződést tartottak nyilván.
Milyen hosszú időre kell megkötni a szerződést?
A nyugdíjbiztosítások határozott futamidejű szerződések, lejáratuk időpontja alapesetben megegyezik a biztosított személy nyugdíjjogosultságának megszerzésének időpontjával. Mivel jelenleg Magyarországon 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, így a nyugdíjbiztosítási szerződések lejártának napja általában a biztosított 65. születésnapja. Ebből kiszámítható, hogy egy 35 éves korban elindított nyugdíjbiztosítás időtartama pontosan 30 év. További feltétel, hogy a legtöbb esetben a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást legalább 10 évre kell megkötni. Ez azt is jelenti, hogy a legmagasabb lehetséges belépési kor alapesetben 55 év.
A szerződés lejártakor a biztosító kifizeti a felhalmozott megtakarítás (úgynevezett „befektetési egységek”) aktuális értékét, amelynek részét képezik a saját befizetések, a kapott állami támogatások, illetve a tartam során megképződött hozamok is. Aki nem egyösszegű kifizetést szeretne, hanem például havi rendszerességű járadékfolyósítást, ő erre irányuló megállapodást is köthet a biztosítóval.
Milyen további esetekben fizet a biztosító?
A 65 éves kor elérése vagy a nyugdíjra való jogosultság más módon történő megszerzése mellett a nyugdíjbiztosítások szempontjából két további esemény is „biztosítási eseménynek” számít, azaz kifizetést eredményez: egyrészt a biztosított halála, másrészt a 39%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása.
A legalább 40%-os egészségkárosodás bekövetkezte esetén a nyugdíjazáshoz hasonlóan a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a biztosító, azonban halál esetén ennél kedvezőbb szolgáltatásra is számíthatnak a kedvezményezettek, attól függően, hogy milyen kockázati életbiztosítási kiegészítőt tartalmaz a szerződés. Nagy előny, hogy a szerződésben megjelölt kedvezményezettek a hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a kifizetett összeghez.
Mi történik, ha idő előtt pénzt vennék ki a számláról?
Az idő előtti pénzkivonás jelentős anyagi hátránnyal járhat, éppen ezért egy nyugdíjbiztosítást csak úgy érdemes elindítani, ha hosszú időn keresztül nagy biztonsággal nem lesz szükség a befizetett összegekre. Aki mégis olyan helyzetbe kerülne, hogy kénytelen hozzányúlni a nyugdíjbiztosításban tartott pénzéhez, ő ilyenkor a „visszavásárlási táblában” meghatározott részét tudja felvenni a meglévő megtakarításnak. A visszavásárlási arány az első években a legalacsonyabb, és az idő előrehaladtával fokozatosan növekszik, végül egy idő után eléri a 100%-ot.
Fontos még, hogy az idő előtti kifizetés nem csak a visszavásárlási értékek révén okozhat veszteséget, hanem ilyenkor a megtakarító köteles visszafizetni a kapott állami támogatás 120%-át, sőt, még SZJA- és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettsége is keletkezhet, attól függően, hogy hányadik évében jár a szerződés.
Egy módon mégis megoldható, hogy legyen likvid, azaz könnyen mozdítható része a megtakarításnak. A nyugdíjbiztosítások közül némelyik konstrukció mellé szabad felhasználású eseti számla is kapcsolódik (a szinte mindig meglévő nyugdíjcélú eseti számlán túl). Az eseti számlákra nem kötelező befizetni, ezek arra szolgálnak, hogy ha egy egyszeri nagyobb összeg állna rendelkezésre, akkor legyen lehetőség adni egy nagyobb lendületet a megtakarításnak. A szabad felhasználású eseti befizetésekre nem jár a 20%-os személyi jövedelemadó-visszatérítés, cserébe ezek az összegek jóval rugalmasabban hozzáférhetők.
Mibe fektethetem a megtakarításaimat?
Befektetési lehetőségek szempontjából meg kell különböztetnünk a nyugdíjbiztosítások két típusát. A „klasszikus” nyugdíjbiztosítások esetében a megtakarítónak nincs beleszólása, hogy a szolgáltató miként fekteti be a félretett összegeket: itt a biztosító garantál egy fix (általában alacsony) éves hozamot, amelyet mindenképpen megtermel. A mögöttes befektetéseket ilyenkor leginkább állampapírok képezik, tehát a pénz nagy biztonságban van, de az elérhető hozam mérsékelt. Ha a vállalt hozamnál többet termelne a befektetés, akkor abból némi sikerdíjat megtart a szolgáltató, de a túlnyomó része az ügyfél zsebét gyarapítja.
A másik nagy típus a „befektetési egységekhez kötött”, másnéven unit-linked biztosításoké. Ennél a típusnál a megtakarítónak igen nagy mozgástere van a befektetési portfólió összeállításában. A biztosító kínál 10-20 különböző kitettségű eszközalapot, melyek kockázata és várható hozama egyedileg változik. Ezeket tetszőleges arányban lehet beválogatni a portfólióba, így teljes mértékben az ügyfél döntése, hogy a megtakarítása mekkora része legyen befektetve akár a magyar ingatlanpiacba, akár európai országok államkötvényeibe, akár amerikai részvényekbe. A múltbeli tapasztalatok alapján nem ritka, hogy a legjobban teljesítő eszközalapok akár 10% fölötti éves hozamot termeljenek, de ez a nagyságú hozam együtt jár egy nem elhanyagolható kockázattal.
Hogyan állapíthatom meg a nyugdíjbiztosítás költségeit?
A költségek összehasonlíthatósága érdekében a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján minden nyugdíjbiztosításra (sőt a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításokon belül minden eszközalapra) ki kell számítani az úgynevezett teljes költség-mutatót (TKM). Ez a mutató egyetlen százalékos értékbe sűrítve kifejezi a szerződés várható költségét: a TKM úgy értelmezhető, hogy ekkora éves hozamveszteséget okoz a megtakarítónak, hogy az adott konstrukció keretein belül valósítja meg a mögöttes befektetéseket.
Például egy 1,5%-os TKM azt jelenti, hogy a megtermelt éves hozamból 1,5%-ot elvisznek a költségek, és csak a fennmaradó rész növeli a befektetés értékét. Ez a nyugdíjbiztosításokon belül kedvezőnek számít, de léteznek a piacon ennél többszörösen magasabb (akár 4,5%-os) költségű konstrukciók is. A magas költségektől érdemes óvakodni, hiszen azok erősen csökkentik az elérhető hozamot, ezáltal nagy mértékben korlátozhatják a befektetés eredményességét. A megtakarítások költségeit ellenőrizheted a Bankmonitor nyugdíjbiztosítás-összehasonlítójának segítségével.
