Megszelídült az infláció, ami értelemszerűen fájó hatással van a Prémium Magyar Állampapírok várható jövedelmezőségére. Megnéztük, milyen új irányokba indulhatnak most el a befektetők.
Mélyponton a Prémium Magyar Állampapír értékesítése. Míg az első negyedévben havonta átlagosan 99 milliárd forintért vettek belőle a befektetők, addig a legutóbbi héten alig 3,8 milliárd forintnyi inflációkövető kötvény kelt el. Nézzük, mi okozza ezt a vesszőfutást!
Alacsony infláció esetén nem fizet jól a papír
A Prémium Magyar Állampapír népszerűségének legfőbb mozgatórugója az inflációs várakozás. Aki száguldó inflációra számít, ő szívesen vesz a papírból, hiszen a magas éves átlagos infláció – mint kamatbázis – egyúttal nagy PMÁP-kamatot is eredményez. Ezzel szemben a drágulás megfékeződése esetén a kötvény kamata is visszazuhan, ezáltal más alternatívák sokkal vonzóbbak lehetnek.
A Világgazdaság által megkérdezett elemzők a konszenzus alapján 2024-re 4,5%-os, 2025-re pedig 3,9%-os inflációs várakozást fogalmaztak meg. Ha beigazolódnak a prognózisaik, akkor a jelenleg vásárolható, most éppen 7,9%-os kamatot termelő PMÁP kamata a következő egy éves kamatperiódusban 5,0% lehet, az azt követő egy éves kamatperiódusban pedig mindössze 4,4%-ra számíthatunk. Nem csoda, hogy a befektetők ezt nem tartják meggyőző ajánlatnak, és teljesen hátat fordítottak a Prémium Magyar Állampapírnak.
Hirdetés
Hirdetés
Mit vesznek helyette a befektetők?
Az ábrán látható, hogy az idei év eddigi legjobb hetén az 50 milliárd forintot is meghaladta a PMÁP-ból vett mennyiség, mostanra viszont 4 milliárd forint alá zuhant a heti értékesítés. A befektetők figyelme másfelé fordult: újabban a 3 év futamidejű, 7%-os kamatot termelő Fix Magyar Állampapír viszi a prímet, az utóbbi hetekben jellemzően 10-20 milliárd forint közti mennyiség fogyott belőle.
A portfóliókban még mindig a PMÁP dominál – nem véletlenül
Habár az új értékesítések szinte lenullázódtak, a lakosság portfóliójában továbbra is kiugróan nagy súllyal szerepel a jó öreg inflációkövető kötvény. Az április végi adatok szerint kb. 7141 milliárd forintot tartottak benne a megtakarítók – igaz, hogy ennek az állománynak a túlnyomó része most 18% feletti kamatot termel. A többi papír ehhez képest nagyon le van maradva: például a második legelterjedtebb Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) 956 milliárd forintos állományt tud felmutatni.
Milyen időtávra jó befektetés az állampapír?
Mind az értékesítési, mind az állományi adatokból az rajzolódik ki, hogy a befektetők viszonylag rövid időtávra (1-3 évre) előretekintve választanak maguknak állampapír-befektetést. Sokaknak fontos a maximális biztonság, illetve a likviditás, azaz a megtakarítás hozzáférhetősége is. Ha a kincstár nem alkalmazná a 99%-os árfolyamon történő visszavásárlás gyakorlatát, minden bizonnyal sokkal kevésbé lenne népszerű ez a befektetési forma. Jelen formájában tehát a rövid távú lakossági befektetési igényekhez jól igazodik a kínálat, azonban hosszabb időtávra már egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő megoldást jelent.
Mely további befektetések lehetnek méltók a lakosság figyelmére?
A befektetések világának hosszú távú tapasztalatai alapján a kötvények hagyományosan alacsonyabb hozamot képesek produkálni, míg a részvények eszközosztálya – a nagyobb velejáró kockázattal együtt – nagyobb várható hozammal is kecsegtet. Egy kiegyensúlyozott befektetési portfólió megtervezése során erről a szempontról sem szabad megfeledkezni, hiszen több évtizedes időtávon éppen a túlzott kockázatkerülés eredményezhet veszteséget. Az állampapírok után sokaknak például a befektetési alapok jelenthetik a következő lépcsőfokot: egy jól megválasztott befektetési alap segítségével egyszerűen és biztonságosan megvalósítható némi részvénykitettség kiépítése.
