Míg sok időt töltünk a megfelelő befektetés megtalálásával, sok esetben elfeledkezünk arról, hogy mennyibe kerül is nekünk az értékpapírszámla fenntartása. Az általunk készített összeállításból kiderül, hogy a nagyobb bankok és brókercégek nagyon eltérően áraznak. Ha érdekel, hogy évente miként spórolhatsz meg 5000-10 000 forintot, akkor nézd meg az összesítésünket. (Cikkünkben 2018.05.14-én frissítettük a Concorde Értékpapírra és az Equilorra vonatkozó számokat).
Bármennyire is szeretnénk magas hozamot, a kezünk meg van kötve, hiszen a befektetések árfolyamára semmilyen hatással nem tudunk lenni. Annyit tudunk tenni, hogy a kockázatviselési hajlandóságunknak megfelelő befektetést választjuk ki, a magasabb kockázat felvállalásával a várható hozam is emelkedik.
De van még egy terület, ahol a kezünkbe vehetjük az irányítást, ez pedig a befektetéssel járó költségek köre. Kellően széles Magyarországon is a paletta, mi döntjük el, hogy kötvényeket, befektetési alapokat vagy részvényeket vásárolunk. Gyűjtésünkben azt mutatjuk be, hogy ha befektetéseket választanánk, akkor a bankok és brókercégek az értékpapírszámlánkat mennyiért tartják fent számunkra.
Ne feledjük, hogy a költségeknek csak egy részét teszik ki az összehasonlításunkban is ismertetett tételek, azon felül akár jelentősebb összeget is kifizethetünk az értékpapírok adásvételekor. Az új EU-s szabályozásnak köszönhetően a költségeket sokkal részletesebben kell bemutatniuk a szolgáltatóknak, ami remélhetőleg növeli az emberek költségérzékenységét.
Hirdetés
Hirdetés
Megkerülhetetlen az értékpapírszámla
Rendkívül sokan a saját befektetéseik között is tartanak állampapírokat, befektetési alapokat vagy éppen részvényeket, ők tudják, hogy ezekhez a befektetésekhez szükség van egy értékpapírszámlára. Ennek a számlának a fenntartása két különböző költséget vonhat maga után: a számlavezetési díjat és az állományi díjat (amihez mi hozzácsaptuk a letétkezelési díjat is).
A nehézséget az jelenti, hogy a fix számlavezetési díj mellett az állományi díj nagy változékonyságot mutat. Ráadásul utóbbit különböző időtávokon számítják fel, lehet akár havi, negyedéves, de éves elszámolás is. Nyitott szemmel kell járni, mert bőven belefuthatunk abba a csapdába, hogy azt hisszük, olcsó az állományi díj, pedig nem éves alapon van benne a kondíciós listában, hanem havi alapon (ami 12-ed része az évesnek).
A következő táblázatban összegyűjtöttük a különféle költségeket és hogy jobban összevethetők legyenek, havi szintre hoztuk a díjakat. Ez alapján könnyedén összehasonlíthatjuk a saját számlánkat egy rivális szolgáltatóval.
Kár keresni egységes képet, mert nincs. Mind a fix számlavezetési díj, mind az állományi díj tekintetében nagy eltérések vannak a szolgáltatók között. Attól még, hogy valaki nem számít fel fix számlavezetési díjat, még nem mondhatjuk el, hogy olcsó lenne, mert elképzelhető, hogy pont az állományi díjnál fogja kompenzálni magát a cég.
Több olyan cég is található a listán, amely online szerződéskötés és kellő önállóság mellett gyakorlatilag ingyenesen adja az értékpapírszámla vezetést. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy az ingyenességért cserébe egy szűkebb termékpalettáról válogathatunk. Cserébe az ingyenes számlavezetésen kívül a befektetési alapok adásvétele is ingyenes lehet, amivel jelentősen feltornászhatjuk az elérhető hozamunkat.
Az is megtalálhatja a számítását, akinek szüksége van a széles kínálatra, akár úgy, hogy több száz befektetési alapból válogathatja ki magának a szimpatikus(aka)t. Az nyilvánvaló, hogy az ingyenességről ebben az esetben le kell mondani, viszont mint mindig, a mondás itt is él, hogy valamit valamiért.
Mennyibe fáj a számlavezetés, ha 1 milliót fektetek be?
A költségek összehasonlító táblázata éppen a komplexitása miatt csak az érme egyik felét mutatja meg. A másik fele az, hogy megnézzük, egy elképzelt, 1 millió forintos értékpapírszámlánál mekkora lesz a szolgáltatók által felszámított vagyonarányos díj.
Azért is jó, ha időnként ránézünk a díjazásra, mert elképzelhető, hogy találhatunk olcsó alternatívát a piacon. Azért sem mindegy, hogy éppen hol kezelik a számlánkat, mert a gyűjtésünk alapján akár tízezer forintnál is többet elkérhetnek a számlavezetésért.
Még akkor is, ha nem a legdrágább szolgáltatót vesszük alapul, hanem az átlagot, akkor is éves alapon egy ingyenes számlával körülbelül 5000 forintot megspórolhatunk. Az 1 millió forintra vetítve mindez 0,5%-ot jelent. Másként fogalmazva, ha a befektetésünk hoz 2%-ot egy évben, akkor ez mind a számlánkon marad és nem csökken le 1,5%-ra a költségek felszámítása után.
Végül hadd jegyezzük meg, hogy a számításokban egy átlagos számlát vettünk alapul. Bőven találtunk arra példát a kutatáskor, hogy az állományi díj változik attól függően, hogy kötvényről, befektetési alapról vagy éppen részvényről beszélünk. Egyes esetekben az ábrán kimutatottnál nagyobb is lehet a költség.
