A BUX index árfolyama az elmúlt időszak során soha nem látott szintekre jutott el, csak az elmúlt 1 évben 35%-os hozamot lehetett elérni a részvénykosárral. Azt gondolnánk, hogy az a befektető, aki az elmúlt években magyar részvényekbe fektetett az dúsgazdagra kereshette magát. Igen ám, de ezzel az összetétel csapdájába csúszunk bele, vagyis figyelmen kívül hagyjuk, hogy az indexet alkotó vállalatok milyen utat jártak be. Márpedig ha így vizsgálódunk már vegyes kép tárul elénk, és pontosan erre hívja fel a figyelmet az Alapblog írása is.
A BUX index mindenkori csúcsát döntötte meg a napokban mikor az árfolyam egészen 34 500 pontig jutott el. Azonban ha ránézünk egy hosszabb időtávot mutató árfolyamgörbére már vegyes érzelmek töltenek el minket, ugyanis bő egy évtizedbe került, míg a 2007-ben felállított 30 ezres csúcsot megdöntötte a részvénykosár. Ez alapján azt gondolnánk, hogy az elmúlt 10 évben rengeteget lehetett keresni a hazai részvényekkel is.
Azonban még egy érdekes vizsgálódási pont is van, miszerint ha megnézzük, hogy az indexet alkotó cégek teljesítménye hogy változott. Ezt azért érdemes megtenni, mert az átsúlyozások miatt a befektető nem képes ugyanazt a teljesítmény hozni, mint az index, ráadásul az osztalékok befektetése sem lehetséges olyan hatékonyan. Erre ugyan megoldást jelent részben egy indexkövető alap (vagy leginkább egy ETF) de különböző okokból ott sem mindig tökéletes a teljesítmény másolása, ráadásul költségek is vannak (bár ezek a többi alaphoz képest igen alacsonyak).
A nagy hazai részvényeket szemügyre véve azt tapasztaljuk, hogy 2007 óta szinte mindnek meredeken csökkent az árolyama, márpedig a BUX 80%-ban 3 részvényből áll (MOL, Magyar Telekom, OTP). Ha tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt 10 évben akár 40%-os is volt az infláció a teljesítmény már nem tűnik olyan acélosnak, ahhoz pedig, hogy reálértéken pénzüknél legyenek a 2007-es év befektetői, másfélszereznie kellene az árfolyamoknak. Az Alapblog „A BUX csúcs csak öncsalás” című írásából több részlet is kiderül.
