Te felkészültél a moratórium végére? A jelek szerint sokan még nem!

Te felkészültél a moratórium végére? A jelek szerint sokan még nem!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2021-09-27
 

Sokak számára október 30-án véget ér a hitelmoratórium, vagyis ismét el kell kezdeniük törleszteni a hitelüket, hiteleiket. Vannak persze kivételek, a kormány által meghatározott csoportok tagjai egészen 2022. június 30-ig benne maradhatnak a moratóriumban. Az átállás biztosan nem lesz zökkenőmentes, ugyanis egy friss felmérés szerint a szüneteltetők 36 százaléka nem áll készen arra, hogy ismét elkezdje a rendszeres törlesztést. Megnéztük, hogyan készülhetünk fel a moratórium végére, illetve mit tehetünk akkor, ha már előre tudjuk, hogy nem fogunk tudni fizetni.

A Bankszövetség adatai szerint jelenleg mintegy 1,2 millió lakossági ügyfél él a fizetési haladék lehetőségével, ami összességében mintegy 1,8 millió szerződést érint, vagyis sokan több hitelüket sem fizetik – lakáshitel, személyi kölcsön, hitelkártya, folyószámla-hitelkeret stb. Vannak persze akik haladékot kaptak 2022. június 30-ig: a nyugdíjasok, a gyermeket várók és nevelők, akik részt vettek vagy vesznek a közmunka programban, akiknek csökkent a jövedelme 2020-hoz képes, valamint azon vállalkozások, amelyek árbevétele legalább 25 százalékkal lett kisebb az előző évhez képest.

A moratórium vége biztosan nem lesz zökkenőmentes, ugyanis az Intrum követeléskezelő friss felmérése szerint a nem fizetők mintegy 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem áll készen a törlesztés folytatására. A felmérés szerint egyébként a hitellel rendelkezők 47 százaléka élt hosszabb-rövidebb ideig a szüneteltetés lehetőségével – közöttük legnagyobb arányban a 100-200 ezer forint közötti keresetűek voltak -, 27 százalékuk pedig mostanra ismét elkezdte a törlesztést.

Érdekes kettősség, hogy a felmérés szerint a 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százalékának növekedett a tartozásállománya, többnek, mint bármely más jövedelemcsoportban. Ezzel szemben a legnagyobb arányban a 300 ezer forint felett keresők tudták csökkenteni az adósságaikat, 48 százalékuknak kisebb lett a kintlévősége 2021-ben. Ez utóbbi azért érdekes, mert a moratórium alatt a tartozás nem csökken, sőt, a meg nem fizetett kamatok miatt folyamatosan hízik.

Aggodalomra adhat okot, hogy a megkérdezettek szűk egyharmada legfeljebb egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, 23 százalék 1-2 hónap, 20 százalék pedig 3-5 hónap kiadásait tudná fedezni megtakarításaiból. Egy évnél is hosszabb ideig mindössze 8 százalék tudná fenntartani magát a jelenlegi vagyonából. Vagyis sok háztartás vagyoni helyzete rendkívül törékeny, egy nagyobb kiadás, a jövedelem részleges vagy teljes elveszítése pedig gyakorlatilag azonnal csődhelyzetet teremthet.

Hirdetés

Hirdetés

Rendbe kell szedni a családi költségvetést a moratórium végére

Fontos, a tudatos pénzügyi tervezés, ami sajnos nagyon kevés honfitársunkról mondható el. Első körben meg kell tudnunk, hogy pontosan mire költünk, vagyis fel kell mérni az aktuális helyzetet. Amennyiben főleg bankkártyával fizetünk, akkor ezt viszonylag egyszerűbb, hiszen a net- és mobilbanki felületeken utólag is ellenőrizhetők a kiadások, amelyeket először is csoportosítanunk kell. Külön kell választani az élelmiszerre, a lakhatásra, a telekommunikációra, a ruhára és a szórakozásra fordított kiadásokat.

Érdemes a nagyobb fix kiadásokat külön is górcső alá venni, ellenőrizni például, hogy nincs-e esetleg kedvezőbb internetes, kábeltévés vagy éppen mobilszolgáltatás csomag, de érdemes lehet akár a lakásbiztosítást is ellenőrizni, hogy nincs-e kedvezőbb csomag esetleg. A hiteleket is célszerű átnézni, például megnézni egy hitelkalkulátorral, hogy nem tudnánk-e kedvezőbbre cserélni a meglévő hiteleinket, hiszen ez nettó nyereséget jelenthet. Akár egy moratóriumban lévő személyi kölcsön vagy lakáshitel kiváltása is pénzügyi előnyt jelenthet, ám tudni kell, hogy az új kölcsönt bizony már törleszteni kell. (Itt kiszámolhatod, mennyit nyerhetnél azzal, hogy a lakáshiteledet olcsóbbra cseréled.)

Kevesen gondolnak rá, de akár egy bankszámlaváltással is több tízezer forintot lehet megtakarítani évente – szélsőséges esetben ez akár 100 ezer Ft is lehet -,  hiszen találni már olyan ingyenes számlákat, amelyeknél nincs havi díj, és az utalások és a bankkártya is költségmentes az első két évben. Ha megnéznéd, hogy számodra melyik bankszámla most a legolcsóbb, akkor használd a Bankmonitor bankszámla kalkulátorát. 

Végszükség esetén akár a meglévő nyugdíjbiztosításokra is kérhető a díjfizetés szüneteltetése, majd az anyagi helyzetünk rendeződését követően ismét folytathatjuk a befizetést.  Megtakarítási célú életbiztosítások esetén a szerződésben meghatározott időpontban lehetősége van a megtakarítási díjrész csökkentésére, ha átmenetileg kisebb havi díjat tud fizetni. Ezekről minden esetben érdemes tájékozódni a szolgáltatónknál.

A pénzügyi tervezés és racionalizálás a moratóriumban lévőknek azért is nagyon fontos, mert nekik ki kell majd tudniuk gazdálkodni a havi törlesztőiket, ha pedig most sem marad a hónap végén pénz a számlájukon, akkor ennek „helyet kell csinálniuk”. Persze ez is csak legfeljebb tűzoltás, hiszen a stabil családi kasszához legalább hat havi tartalékkal kell rendelkezni, amiből fél éves jövedelemkiesés életszínvonal-romlás nélkül átvészelhető.

Akinek van tartaléka, az ingyenesen előtörleszthet!

A tartalék azért is jól jöhet, mert a moratóriumot követően a hitelek futamideje meg fog hosszabbodni, mégpedig a meg nem fizetett kamatok halmozódása miatt több hónappal, mint ameddig nem fizettük a tartozást. (Ugyanis a havi törlesztő a moratórium hatására nem nőhet, így a meglévő tartozást és az összegyűlt kamatot a bankok kénytelenek hosszabb időre szétteríteni.) A futamidő kitolása ugyanakkor azzal a kellemetlen mellékhatással jár, hogy nőni fog a tejes visszafizetendő összeg, hiszen tovább használjuk a bank pénzét, így hosszabb ideig fizetünk utána kamatot is.

Aki viszont rendelkezik tartalékkal, az előtörlesztheti a hitelét, így a futamidőhosszabbítás akár teljes egészében megúszható. Azért is megérheti ez, mert a bankok az előtörlesztésért ebben az esetben nem számíthatnak fel díjat, ami egyébként az előtörlesztett összeg 1-2 százaléka szokott lenni.

Nekik még inkább vigyázniuk kell majd!

Azért is érdemes nem homokba dugni a fejünket, mert bár a havi törlesztő a moratórium miatt nem nőhet, viszont nőhet azért, mert a moratórium ideje alatt a hitelkamat „lopakodó üzemmódban” megemelkedhet. A 3 havi BUBOR-oz kötött lakáshitelek – ilyen az összes forintosított devizahitel – kamata például biztosan nőni fog, ugyanis ez a BUBOR változását követi le, ami 2020. március 18-hoz képest több mint 1 százalékkal lett magasabb. Ez például egy 5 millió forintos hiteltartozás esetében, ahol a futamidőből még 10 év van hátra, körülbelül havi 2000 – 2500 forint törlesztőrészlet emelkedést jelentene.

Nem csak nekik, hanem a hitelkerettel rendelkezőknek is érdemes felkészülniük, ugyanis a magasabb kamatú termékeknél nagyobb összeg gyűlik össze a moratórium alatt. Annak ellenére nem szabad félvállról venniük a dolgot, hogy a Kormány komoly könnyítést adott nekik, ugyanis a hitelkeretek esetében a bankoknak a moratórium alatt az MNB által kalkulált átlag kamattal kell számolniuk. Vagyis hiába volt az adott hitelkeret kamata mondjuk 20 százalékos, az MNB szerinti átlagos kamatszint 13,19 százalék, így a moratórium során meg nem fizetett kamatot ez alapján kell kiszámolni. Amennyiben valaki már kilépett a moratóriumból, akkor esetében ezt utólag kell elvégezni, ha pedig a hitelt visszafizette, akkor a különbözetet utólag kell megtéríteni a számára.

Mit tegyek, ha nem tudok fizetni majd a moratórumot követően?

Az egyik legfontosabb tanács az, hogy nem szabad homokba dugni a fejünket, hanem cselekedni kell. Ha a jövedelmünk drámaian lecsökkent, akkor jó eséllyel haladékot kaptunk 2022. június végéig. Érdemes megnézni, hogy kisebb törlesztőt tudnánk-e esetleg fizetni, mert ha igen, akkor érdemes lehet akár kiváltani a hitelünket olcsóbbra – már, ha van ilyen -, de lefaragható a törlesztő azzal is, ha az új hitel futamidejét hosszabbra kérjük. Ezzel egyrészt csökkenthetjük a havi kiadásainkat, és elkerülhetjük azt, hogy az esetleges elmaradás miatt bekerüljünk a rossz adósokat nyilvántartó KHR adatbázisba. (Ezzel ugyanis azonnal elveszítjük a banki hitelképességünket, ami lecsökkenti a mozgásterünket.) A hitelkiváltás persze azzal jár, hogy azonnal kilépünk a moratóriumból, ám ha az így megkurtított törlesztőket már tudjuk fizetni, akkor ez előremenekülésként is felfogható.

Más kérdés az, ha egyáltalán nem tudnánk jelenleg törleszteni. Ebben az esetben még van kilenc hónapunk arra, hogy ismét jövedelmünk legyen, ami elsődleges ahhoz, hogy a pénzügyeinket rendezzük. Viszont ehhez azonnal cselekedni kell, ha pedig jövő júniusban sem változna a helyzet, akkor még a moratórium vége előtt vegyül fel a kapcsolatot a bankunkkal. Nekik ugyanis bevált átmeneti megoldásaik vannak a fizetési nehézséggel küzdők számára, ám azzal azért tisztában kell lenni, hogy előbb utóbb mindenképpen fizetni kell majd!

Hirdetés
Hirdetés