Egyre több adós kapja meg a moratórium első szakaszának lezárásáról szóló értesítőket. Sokan most szembesülnek azzal, hogy a teljes visszafizetendő összeg megemelkedett, ami elsősorban a futamidő kitolásának köszönhető. A Bankmonitor szakértői összeszedték, milyen alternatív megoldások jöhettek volna szóba, és azoknak mi lett volna a hatása az adósok fizetési kötelezettségére.
A törlesztés szüneteltetését (más néven moratórium) a járványhelyzet és az ahhoz kapcsolódó gazdasági válság elkerülése miatt vezette be a kormány. Ennek értelmében a hiteladósoknak nem szükséges meglévő – 2020.03.18-a nap végéig folyósított – kölcsönük törlesztőrészletét megfizetniük. A szüneteltetés eredetileg 2020. év gégéig tartott, a moratórium idejét azonban meghosszabbították 2021. június 31-ig.
A fizetés szüneteltetése automatikusan életbe lépett minden érintett hitelnél, ez azonban nem azt jeleni, hogy az adósok nem fizethetik tovább kölcsönüket. Bárki tovább fizethette, fizetheti a kölcsönét eredeti az szerződésének megfelelően – ezzel a lehetőséggel mind a mai napig élhetnek az adósok -, ám ehhez nyilatkozatot kell beadni a hitelt folyósító bank részére. (A döntés megváltoztatható: az adósok kiléphetnek a moratóriumból, de bármikor kérhetik azt is, hogy a szüneteltetés újra érvényben legyen kölcsönükre.)
Hirdetés
Hirdetés
Miért hosszabbítják meg a futamidőt?
A moratórium azonban nem jelent tartozáselengedést, a szüneteltetés alatt felhalmozott kamatot az adósnak később – a hátralévő futamidő alatt – egyenlő részletekben meg kell fizetni. (A bank azonban a felhalmozott összegre további kamatot nem számíthat fel.)
Elvárásként fogalmazta meg ugyanakkor a jogalkotó, hogy a törlesztőrészlet ne emelkedjen meg a moratóriumot követően. Ez csak akkor teljesülhet, ha a kölcsön futamidejét a pénzintézet meghosszabbítja. A futamidő kitolás mértéke meghaladhatja a moratórium hosszát, mivel a szüneteltetés alatt felhalmozott kamatot is meg kell fizetni az adósoknak: az ezen részlettel növelt törlesztőre vonatkozik a korábban említett felső összegkorlát.
Vegyünk egy példát a moratórium hatásának bemutatására: az igénylő 5 évvel a moratórium bevezetése előtt felvett 25 millió forint lakáshitelt 20 éves futamidőre, 5%-os kamat mellett. Az induló törlesztőrészlet 164 989 forint volt.
Ha az igénylő nem lép be a moratóriumba, akkor végig ezt a törlesztőt fizeti 20 éven át – a kamatváltoztatás lehetőségétől most eltekintettünk -, így a teljes visszafizetés összesen 39,5 millió forint lenne.
Ha a család élt a moratóriummal, akkor a 6. évtől 15 hónapig nem kellett fizetnie részletet, ezen időszak alatt azonban 1,3 millió forint kamattartozás halmozódott fel. A moratóriumot követően a futamidőt meghosszabbították 27 hónappal, azaz 192 törlesztőrészlete lesz hátra (12-vel több részlet, mint moratórium nélkül lett volna). Emiatt a teljes visszafizetés is megnövekedne 1,9 millió forinttal, ami 4,9 százalékkal több, mint a fizetés szüneteltetése nélkül lett volna.
Miért emelkedik meg ennyivel a teljes visszafizetendő összeg? A moratórium ideje alatt nem engednek el semmit, 1,3 millió forint kamatot kell megfizetni kvázi az eredeti állapothoz képest pluszban. Ráadásul a futamidő kitolása miatt a bank pénzét is tovább használja az adós, emiatt több kamatot is kell rá fizetni.
Milyen más lehetőség merülhetett volna fel a futamidővel kapcsolatban?
Meg lehet természetesen azt is vizsgálni, hogy milyen alternatív lehetőségek lettek volna a futamidő változtatásával kapcsolatban. (Minden esetben abból indultak ki a Bankmonitor szakértői, hogy a szüneteltetés alatti kamattartozást meg kell fizetnie az adósoknak.)
A futamidőt változatlanul lehetett volna hagyni, ebben az esetben a fenti példában szereplő adósnak a moratórium után már csak 165 törlesztőrészlete maradna. A jelentősen rövidülő futamidő és a felhalmozott kamat miatt azonban a törlesztőrészlet több, mint 10 százalékkal emelkedne, havi 183 011 forintot kellene fizetnie az adósnak. Cserébe viszont a teljes visszafizetés csupán 500 ezer forinttal nőtt volna meg.
Az is megoldás lehetett volna, hogy a moratórium hosszával növeli csupán meg a bank a hitel futamidejét. Ebben az esetben a szüneteltetés után továbbra is 15 év lenne a hátralévő futamidő. Ezzel a teljes visszafizetés pont a felhalmozott kamat összegével 1,3 millió forinttal emelkedne meg. Ugyanakkor a havi részletek 7 ezer forinttal emelkednének.
Látni kell azonban a törlesztés szüneteltetés célját: a válsághelyzet alatt bajba jutott adósok átmeneti megsegítése. Logikus lépésként ez azt is maga után vonja, hogy az érintett családok havi kiadásait nem szerette volna a jogalkotó a szüneteltetést követően megnövelni. Emellett a bankoktól sem vártak el kamat-, tartozáselengedést. Mindezen szempontokat figyelembe véve a futamidő kitolást tűnhetett a legjobb megoldásnak.
Fontos azonban, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a moratóriumnak milyen hatása lehet a törlesztőrészletekre, a futamidőre és a teljes visszafizetendő összegre. Ezek ismeretében érdemes meghozni a döntést: fizetni a hitelt tovább, vagy a szüneteltetés védelme alatt maradni.
