Új vagy használt lakás támogatásokkal, akár önerő nélkül. Mutatjuk, mire számíthatsz most!

Az elmúlt időszakban berobbant az új építésű lakások piaca, köszönhetően az ezek megvásárlásához igénybe vehető számos állami támogatásnak. Ebben a helyzetben sok lakásvásárlást tervező teszi fel magának a nehéz kérdést: új vagy használt ingatlant érdemes inkább választani? Mi most kifejezetten az elérhető otthonteremtési támogatások oldaláról közelítjük meg a kérdést.

Az otthonteremtési támogatások feltételeit megismerve hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ezek főleg az új építésű ingatlanok vásárlásához nyújtanak pénzügyi segítséget. Ez annyiban mindenképpen érthető, hogy az állam ezzel közvetve az építőipart és a magyar gazdaságot is támogatja, illetve a meglehetősen öreg és korszerűtlen magyar lakásállomány megújításához is elengedhetetlen, hogy több modern, energiatakarékos otthon épüljön.

Más kérdés, hogy a leginkább rászorulók még a támogatásokkal sem feltétlenül képesek kifizetni az új lakások 1 millió forint feletti négyzetméterárát. Már csak azért sem, mert bár a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) támogatás összege három gyerekkel akár 10 millió forint is lehet, ám ehhez lakásnál 60 négyzetméter, míg háznál 90 négyzetméter minimális alapterület tartozik. Ez pedig alsó hangon is bizony 60-90 millió forintos vételárat jelent. (Mi 1,1 millió forintos budapesti négyzetméterárakkal számoltunk az új építésű lakásoknál, míg a használtaknál 900 ezer forintot vettünk alapul, ami 63 és 77 millió Ft-os vételárat jelent.)

Mi a helyzet gyerek nélkül?

A maximum 2,5%-os fix kamatú NHP Zöld Otthon Hitel jelentősen csökkenti az új építésű és a használt lakások ára közötti különbséget akkor, ha hitelfinanszírozást is igénybe vesznek a vételhez. A zöld hitel ugyanis kizárólag új építésű, energiatakarékos ingatlan vásárlására igényelhető, miközben használt lakásra 5,6-6%-tól indulnak a fix kamatok.

Ezért láthatjuk azt, hogy bár 11 millió forinttal több hitel kell egy új lakáshoz, 20 éves futamidő esetén „csak” 30 ezer forint a havi törlesztők közötti különbség. Az új lakáshoz persze több önerő kell, hiszen a vételár minimum 20%-át saját forrásból kell tudni biztosítani – a banki elvárás ennél magasabb is lehet -, ez pedig annál nagyobb, minél értékesebb az ingatlan.

Az, hogy nincs gyerek, önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki nem jogosult támogatásra, ám, ha nem is szeretne a jövőben babát, akkor már más a helyzet. A Babaváró hitelt például a fiatal házasok meglévő vagy vállalt gyerek nélkül is felvehetik, amennyiben azonban nem születik 5 éven belül baba, akkor az addigi kamatkedvezményt egy összegben vissza kell fizetni, a hitel pedig piaci kamatozású lesz a hátralévő időre. Fontos, hogy a Babaváró kedvezményei szempontjából kizárólag a hitelfelvételt követően megszülető gyerekek számítanak.

A CSOK támogatás vállalt gyerekre/gyerekekre is igényelhető, a támogatási összeg pedig a vállalt gyerekek számától, valamint attól függ, hogy használt vagy új lakást vásárolna, esetleg építkezne a fiatal házaspár. (Meglévő gyereknél 100%-ban lehet önerő a csok, ám vállalt gyereknél ez nem minden bank esetében igaz, ezért célszerű előre tájékozódni a lehetőségekről.)

A táblázatban úgy számoltunk, hogy a lakásvásárlónak nincs gyereke, és nem is tervez – vagy legalábbis nem kötelezné el magát -, így a gyerekvállaláshoz kapcsolódó támogatásokkal az esetükben nem kalkuláltunk.

Minél több a gyerek, annál kisebb önerő kell a vásárláshoz

Mivel sokak számára a szükséges önerő előteremtése jelenti a legnagyobb problémát egy ingatlan megvásárlásakor, úgy kalkuláltunk, hogy minél kisebb (20%) saját forrás bevonására legyen szükség. Ebben jelentősen segíthetnek a támogatások, hiszen, ha a Babaváró és a lakáshitel között legalább 90 nap eltelik, akkor az előbbi (akár 10 millió Ft) akár teljes egészében önerő lehet, mint ahogy a csok is helyettesítheti a saját megtakarítást.

Látható, hogy éppen ezért a legalább egy gyereket tervező párok máris az akár 10 millió Ft Babaváróval indulhatnak, míg a 3 gyereket tervező fiatal házasok 20 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kaphatnak új építésű, míg 12,5 millió forintot használt lakásra vagy házra. Ezért aztán három vállalt gyerekkel már akár önerő nélkül is megvásárolható a példánkban szereplő 77 millió forintos, új építésű lakás, míg a használthoz 400 ezer forintra lesz mindenképpen szükség.

A kisebb önerő ára

Bár a vissza nem térítendő támogatások komoly segítséget jelentenek, az önerő minimalizálása egyben azzal is jár, hogy több hitelre lesz szükség, ami természetesen magasabb összes havi törlesztőt jelent. Ugyanakkor ezt illetően is a több gyereket vállaló, új építésű lakást vásárlók vannak előnyösebb helyzetben, hiszen nekik nulla forint önerőnél is mindössze 4 ezer forinttal kell többet fizetniük havonta annál, mintha gyerekvállalás nélkül vágnának bele a dologba.

Kihez fordulhatsz, ha elbizonytalanodtál?

Látható, hogy egy lakásvásárlás vagy építés finanszírozási terve meglehetősen komplikált, ráadásul nagyban függ az igénylők családi állapotától, korától, jövedelmi helyzetétől, a meglévő vagy vállalt gyerekek számától, valamint attól, hogy mekkora saját megtakarítással rendelkeznek.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes bankok nem azonos feltételekkel hiteleznek, valahol például csak a meglévő gyerekre igényelt csok-ot veszik teljes egészében önerőnek egy lakáshitelnél, míg másutt a vállalt gyerekekre kapott támogatást is akként kezeik.

Emellett a lakáshitelek költsége is jelentősen eltérő lehet, de még a Babaváró esetében is találni eltéréseket, például nem azonos, hogy adott jövedelemre mekkora összeget hagynak végül jóvá.

Éppen ezért érdemes hitelszakértő segítségét kérni, aki segít eligazodni, ráadásul a munkája az igénylők számára díjmentes. Ehhez mindössze annyit kell tenned, hogy az alábbi lakáshitel kalkulátorral megkeresed a számodra elérhető legkedvezőbb hitelt, majd megadod az elérhetőséged, hogy a Bankmonitor szakértője felvehesse veled a kapcsolatot.