Megérkezett a legelső hivatalos mediánnyugdíj-adat a Központi Statisztikai Hivataltól. Korábban csak az átlagnyugdíjat tették közzé, de most további információkat is nyilvánosságra hoztak az idősek anyagi helyzetéről. Az új adatbázis várhatóan havi rendszerességgel frissül majd, a korábban megszokott éves frissítés helyett.
Meglepően részletes adatokat publikált a KSH a nyugdíjakról: az új adatbázisban olyan statisztikák is szerepelnek, amelyekről korábban nem állt rendelkezésre hivatalos adat, csupán becsléseket lehetett készíteni rájuk. Megerősítést nyert, hogy a 2023. januári átlagnyugdíj 208 ezer forintra tehető, de azt is megtudhattuk, hogy a mediánérték (azaz a helyzeti középérték) mindössze 185 ezer forintra rúg. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy az öregségi nyugdíjasok csoportjának egyik fele ennél kevesebb nyugdíjat kap, a másik fele ennél többet.
Hirdetés
Hirdetés
Egy év alatt közel 27 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj
Idősebb honfitársaink emlékezhetnek, hogy 2022. elején csak szerény 5 százalékos nyugdíjemelés érkezett – holott akkor már biztosan tudni lehetett, hogy az egész évre várható infláció ennél sokkal magasabb lesz. Végül 14,5 százalékos szintig száguldott a tavalyi éves tényadat, ezért évközben két alkalommal is utólagos és visszamenőleges nyugdíjemelésre („nyugdíjkorrekcióra”) került sor.
A 2022 nyári és őszi korrekciók hatására évközben még további 8,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ide nem számítva a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium hatását. Legutóbb pedig megérkezett a 2023 januári, 15 százalékos nyugdíjemelés, ezzel együtt pedig mostanra már 24,9 százalékkal nőtt egy adott nyugdíjas bevétele az előző év januárjához képest. (Összehasonlításképpen: ugyanezen időszakban elképesztően magas szintet, 27,4 százalékot ütött meg a nyugdíjas infláció.)
Az itt bemutatott nyugdíjemelések és egyéb hatások következtében a tavaly januári 164 102 forintról idén januárra 208 168 forintra emelkedett az öregségi nyugdíjak átlagos értéke, ami összesen csaknem 27 százalékos növekedésnek felel meg.
Miért fontos, hogy mennyi a mediánnyugdíj?
Gyakori és jogos kritika az átlagmutatóval kapcsolatosan, hogy a kiugró értékek torzíthatják, ezért nem ad pontos képet a tényleges helyzetről. Esetünkben a kiugróan magas nyugdíjak okoznak ilyen problémát, hiszen sokan kapnak félmillió forintot is meghaladó, vagy még annál is magasabb nyugdíjat. Ezek ugyanúgy beleszámítanak az átlagba, mint a szokványos mértékű ellátások, így az átlagnyugdíj végül jóval magasabb lesz, mint amit a nyugdíjasok többsége érzékel.
Éppen ezért szerencsésebb, ha a „mediánt”, azaz a középen álló értéket vizsgáljuk, amikor az idősek anyagi helyzetét szeretnénk egyetlen mutatószámmal jellemezni. Erről a KSH mindeddig nem közölt információt, ezért csak becslés útján tudtuk közelítőleg meghatározni. Most viszont fény derült a hivatalos adatra: megtudhattuk, hogy a mediánnyugdíj idén januárban 184 725 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az idősek egyik fele ennél kevesebb nyugdíjban részesül, míg a szerencsésebb felük ennél több ellátást kap havonta.
Rosszabb a kép, ha az összes ellátást vizsgáljuk
A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kategóriájába nem csak a fentebb tárgyalt öregségi nyugdíjak sorolhatók. Ide tartoznak még olyan további ellátások, mint az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás. Ha ezeket az ellátásokat is figyelembe vesszük, akkor lényegesen alacsonyabb középértékeket kapunk: az összes juttatás átlagösszege nagyjából 191 ezer forintra tehető, a medián pedig alig 171 ezer forintra rúg.
Tovább nőttek az egyenlőtlenségek az idősek között
Régóta fennálló probléma, hogy a leggazdagabb és legszegényebb nyugdíjasok között hatalmas jövedelmi szakadékok húzódnak. 2022 januárjában kereken 500 ezer fő kapott 100 ezer forintnál is kevesebb ellátást, miközben a spektrum másik végén milliós nagyságrendű nyugdíjak állnak. A most közzétett adatokból az is látszódik, hogy az egyenlőtlenségek tovább nőttek az ellátottak között. Erre abból következtethetünk, hogy az átlagos ellátás 27,1 százalékkal lett magasabb egy év alatt, míg a mediánérték ennél kevésbé, csak 26,7 százalékkal növekedett.
Ráadásul az egyenlőtlenségeket egyre erősebben „bebetonozza” az a tény, hogy a nyugdíjemelésekből mindenki a saját nyugdíja arányában részesül. Amíg 100 ezer forint nyugdíjra 15 ezer forint emelés jut, addig a félmilliós nyugdíj 75 ezer forinttal emelkedik. Segíthetne a helyzeten, ha a nyugdíjakon felül érkező állami juttatások – különösen a 13. havi nyugdíj – összegét differenciáltan kapnák az idősek. Például mindenki egyenlő (vagy akár a nyugdíjával fordítottan arányos!) mértékű 13. havi nyugdíjat kapna, amint arra a visegrádi országokban is találhatunk bevett gyakorlatokat. Ennek hiányában Magyarországon a gazdag nyugdíjasok egyre gazdagabbak lesznek, az alacsonyabb jövedelműek pedig egyre inkább leszakadnak a többiektől.
Óriási lyuk tátong a nyugdíjkasszán!
A nyugdíjak rekordmértékű növekedése a Pénzügyminisztérium publikációiból is kiolvasható. A héten megjelent összefoglalójuk szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai több mint 27 százalékkal nőttek az előző év januárjához képest. Fontos megjegyeznünk, hogy a nyugdíjkassza elsődleges bevételei (azaz a társadalombiztosítási járulék meghatározott része és a szociális hozzájárulási adó meghatározott része) jelenleg sem fedezik maradéktalanul a nyugdíjkiadásokat. A keletkező hiányt már tavaly is a központi költségvetésnek kellett kipótolnia, 697 milliárd forint összegben. Idénre ez a költségvetési támogatás több mint 53 (!) százalékkal, 1072 milliárd forintra nő.
Látható, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának problémája sokkal közelebbi annál, mint azt sokan hinnék. Nem igényel nagy jóstehetséget, hogy megtippeljük, miként alakulhat a nyugdíjkassza helyzete a következő évtizedekben, amikor a társadalmunk korábban sosem látott elöregedésen megy majd keresztül. Borítékolható, hogy az adófizetők és az eltartottak arányának eltolódása tartós finanszírozási nehézségeket okoz majd. Az 1970 után születetteknek lélekben már készülniük kell az olyan egyensúlyjavító intézkedésekre, mint a nyugdíjkorhatár további emelése, sőt, akár a nyugdíjjogosultságok és a nyugdíjszámítási módszer szigorítása.
Az idősek anyagi helyzete ma is aggasztó, de mire a mai aktívak nyugdíjba mennek, még sokkal sivárabb körülmények is kialakulhatnak. A felkészülés csak akkor lehet sikeres, ha idejekorán szembenézünk a problémával, és megtesszük a megfelelő lépéseket az anyagi biztonságunk megalapozásáért.
