Mivel Magyarországon a nők átlagosan alacsonyabb nyugdíjból élnek, mint a férfiak, ráadásul a KSH adatai szerint szinte minden ellátási kategóriában többségben vannak, nem meglepő, hogy a legalacsonyabb nyugdíjsávokban is felülreprezentáltak. Éppen ezért a 120 ezer forintra emelt minimálnyugdíj várhatóan jóval több nőnek jelentene közvetlen segítséget, mint férfinak.
Ha valóban bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akkor az 81 796 nő és 45 653 férfi ellátását emelné meg közvetlenül.
Már ez az egy adat is jól mutatja, hogy a leglátványosabb hatás nem egyformán oszlana meg a két nem között: közel kétszer annyi nő kerülne a kedvezményezettek közé, mint férfi.
Vagyis a TISZA egyik leghangosabban kommunikált nyugdíjígérete a gyakorlatban jóval több nő pénztárcájában hozhatna azonnali változást, egyszerűen azért, mert az alsó nyugdíjsávokban eleve sokkal több nő zsúfolódott össze.
A legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása fontos, de önmagában nem oldja meg, hogy egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több időst. A saját nyugdíj-megtakarításod viszont pontosan azt a szabadságot adhatja meg, amit az állami rendszer nem tud garantálni. Nézd a Bankmonitor kalkulátorával, hogy mekkora megtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
Hirdetés
Hirdetés
Miért segítheti jobban a nőket a minimálnyugdíj-emelés?
A program önmagában nem tesz különbséget nők és férfiak között, vagyis nem arról van szó, hogy valamelyik nem külön nagyobb emelést kapna. A hatás azért lehet mégis erősebb a nőknél, mert a 120 ezer forint alatti öregségi nyugdíjat kapók között érdemben több nő van, mint férfi.
A KSH adatai alapján az idén januári nyugdíjemelés után 43 223 nő kapott 100 ezer forint alatti öregségi nyugdíjat, miközben ugyanez a szám a férfiaknál 28 301 fő volt. Már ebben a legalacsonyabb sávban is jól látszik, hogy a nők vannak többségben.
A 100 és 120 ezer forint közötti kategóriában még látványosabb a különbség. Ebbe a sávba 38 573 nő és mindössze 17 352 férfi tartozik, vagyis itt már több mint kétszer annyi nő található, mint férfi.
Ezekből a számokból egyértelműen látszik, hogy a 120 ezer forintos minimálnyugdíj kedvezményezettjei között egyszerűen több lenne a nő. Ugyanakkor nem elég csak a darabszámokat nézni, mert összességében eleve jóval több nő részesül nyugdíjban, mint férfi. Éppen ezért érdemes arányosan is megvizsgálni, hogy a női és férfi nyugdíjasok mekkora része esik a 120 ezer forint alatti sávba.
Ebben az összevetésben is a nők felülreprezentáltak. A női nyugdíjasok 6,38%-a kap 120 ezer forint alatti öregségi nyugdíjat, míg a férfiaknál ez az arány valamivel alacsonyabb, 6,23%. A különbség tehát arányosan már nem hatalmas, de így is azt mutatja, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak problémája valamivel nagyobb mértékben érinti a nőket.
Ahogy az előző ábrán is jól látszik, a legtöbb összegsávban több nő szerepel, mint férfi. Ez önmagában nem meglepő, hiszen az öregségi nyugdíjasok között is jelentős a női többség: 1 282 472 nő kap öregségi nyugdíjat, miközben 733 080 férfi tartozik ugyanebbe a körbe. Vagyis már az alaphelyzet is az, hogy sokkal több nő van jelen a rendszerben, ezért az alacsonyabb nyugdíjsávokban is nagyobb eséllyel találkozunk női többséggel.
Jöhet a nyugdíjemelés, de így is ketyeg a demográfiai bomba
A tervezett minimálnyugdíj-emelés – amelyet Magyar Péter a választási győzelem után is megerősített, és akár már rövid távon bevezetnének – egyértelműen a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetén javítana. A TISZA nyugdíjprogramjának egyik központi eleme, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíjakat felhúznák erre a szintre, ami több százezer ember számára jelentene azonnali segítséget.
Ettől függetlenül azonban a nyugdíjrendszer alapvető problémái nem oldódnak meg egyetlen intézkedéssel. Magyarország demográfiai helyzete évtizedek óta romlik: egyre kevesebb gyermek születik, miközben a társadalom folyamatosan öregszik. Ez pedig közvetlenül hat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára.
A jelenlegi rendszer ugyanis felosztó-kirovó elven működik, vagyis a mindenkori aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ez addig működik stabilan, amíg elegendő számú járulékfizető tart el egy nyugdíjast. Ha azonban a dolgozók és nyugdíjasok aránya romlik, a rendszer egyre nagyobb nyomás alá kerül.
És pontosan ez a hosszú távú kockázat. Ha tartósan kevés a születésszám, akkor idővel kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. Ebben a helyzetben egyszerre biztosítani a méltó nyugdíjakat és elkerülni a dolgozók túlzott megterhelését rendkívül nehézzé válik.
A probléma forrása egyszerű. Kevés gyerek van az országban és ez később kevés dolgozót fog eredményezni. Szóval ha kevés gyerek születik, akkor egy ilyen nyugdíjrendszerben a társadalom hosszú távon saját maga alatt vágja a fát.
A legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása fontos, de önmagában nem oldja meg, hogy egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több időst. A saját nyugdíj-megtakarításod viszont pontosan azt a szabadságot adhatja meg, amit az állami rendszer nem tud garantálni.
Nézd a Bankmonitor kalkulátorával, hogy neked mekkora megtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
