„Majd jövőre. Majd ha lejár a hitel. Majd ha többet keresek.” Mindannyian ismerjük ezeket a kifogásokat, amikor a megtakarításról van szó – és ez teljesen természetes, az agyunk egyszerűen így működik. Van azonban egy pont, ahol a halogatás túl drágává válik. Mi lenne, ha azt mondnánk, hogy a céljaid felét valójában a kamatok fizethetik ki helyetted? Ha viszont vársz még 5 évet, nemcsak ezt a „szerencsepénzt” veszíted el, hanem ugyanahhoz a célhoz havonta másfélszer annyit kell majd befizetned a saját zsebedből.
Amikor a megtakarításokról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a legfontosabb tényező a befizetett összeg nagysága. „Majd ha többet keresek, többet teszek félre” – mondogatjuk magunknak, és ezzel évekre elhalasztjuk a döntést.
Azonban ez egy óriási tévedés. A hosszú távú megtakarítások igazi motorja ugyanis nem a tőke, hanem a kamatos kamat, vagyis az idő. Minden egyes év halogatás konkrét, számszerűsíthető veszteséget jelent. Ha pedig 5 évet vársz az indulással, azzal szó szerint milliókat hagysz az asztalon. Nézzük meg a puszta számokat, és azt, hogyan működik ez a gyakorlatban.
Hirdetés
Hirdetés
A számok, amik nem hazudnak
Hogy lássuk az idő erejét, vegyünk egy egyszerű, reális példát. Tegyük fel, hogy havi 30 000 forintot teszel félre egy rendszeres megtakarításként, ahol a pénzedet mérsékelt kockázat mellett 3%-os reálhozammal (azaz az infláció feletti hozammal) fektetik be.
Nézzük meg, hogyan alakul a lejáratkor kézhez kapott összeg attól függően, hogy mennyi ideig engeded dolgozni a pénzed:
- 15 év megtakarítási időszak után: a számládon 6,8 millió forint gyűlik össze. (Ebből a saját befizetésed 5,4 millió forint, a többi a hozam.)
- 20 év megtakarítási időszak után: a számládon 9,9 millió forint lesz. (Saját befizetés: 7,2 millió forint.)
- 25 év megtakarítási időszak után: a számládon 13,4 millió forint áll majd rendelkezésre. (Saját befizetés: 9,0 millió forint.)
Ez a kamatos kamat hatása, a korábban elért hozamaid is elkezdenek hozamot termelni, így a megtakarításod növekedése az idő múlásával felgyorsul.
Számold ki a Bankmonitor kalkulátornának segítsével, hogy neked mekkora megtakarításod lenne 65 éves korodra!
A két opció, ami előtted áll
Amikor szembesülsz azzal, hogy az idő ennyire fontos szövetséges, alapvetően kétféleképpen használhatod ki ezt az előnyt a saját javadra.
1. opció: Kevesebb pénzből elérni ugyanazt
Tegyük fel, hogy a célod az, hogy a nyugdíjba vonulásodkor (például 20 év múlva) legyen 9,9 millió forintod.
- Ha 20 éved van rá: Havonta nagyjából 30 000 forintot kell félretenned. Ez azt jelenti, hogy az évek során összesen 7,2 millió forint saját tőkét fizetsz be, a többit a hozamok és a kamatos kamat termeli ki neked.
- Ha elkezded 5 évvel korábban (25 éved van rá): Ugyanehhez a 9,9 milliós célhoz hirtelen már az is elég, ha havonta csak 22 167 forintot teszel félre! Ez azt jelenti, hogy a 25 év alatt összesen csak 6,7 millió forint saját tőkét fizetsz be.
A matek eredménye: Pusztán azzal, hogy 5 évvel több időt adtál a pénzednek a kamatozásra, félmillió forinttal kevesebb saját pénzből hoztad ki hajszálpontosan ugyanazt az eredményt. Félmillió forint maradt a zsebedben, amit ma bármi másra elkölthetsz.
2. opció: Ugyanannyi havi pénzből sokkal többet kihozni
Mi van akkor, ha a havi 30 000 forintos megtakarítás egyáltalán nem fáj a családi kasszának? Nézzük meg, mi történik, ha ezt az összeget tartod, de kihasználod a hosszabb időtávot.
- 20 évig havi 30 000 Ft: Ahogy fent is láttuk, 7,2 millió forint befizetésből lesz nagyjából 9,9 millió forintod.
- 25 évig havi 30 000 Ft: Befizetsz összesen 9 millió forintot (ez 1,8 millióval több, mint az előző esetben). Viszont a kamatos kamat varázslata miatt a végeredmény nem csak 1,8 millióval lesz több! A tőkéd felugrik egészen 13,4 millió forintra.
A matek eredménye: Bár csak 1,8 millió forinttal tettél bele többet, a végeredményed a plusz öt évnyi hozamok miatt 3,5 millió forinttal lett magasabb! Az a plusz öt év hozta neked a legnagyobb ugrást a vagyonodban.
Miért halogatunk mégis?
Ha a matek ennyire egyértelmű, miért nem kezd el mindenki azonnal takarékoskodni?
A válasz az emberi pszichológiában rejlik, és van rá egy szakkifejezés is: jelenbeli elfogultság (present bias). Az agyunk úgy van huzalozva, hogy a jelenbeli szükségleteket és vágyakat (egy új telefon, egy utazás, vagy akár csak a mindennapi kényelem) sokkal valóságosabbnak és sürgetőbbnek érzékeli, mint a 15-20 év múlva esedékes célokat.
Nem a te hibád, hogy eddig nem vágtál bele. Senki nem tanított meg minket arra az iskolában, hogyan győzzük le ezt a belső hangot, és az állam sem teszi ki a plakátokra a halogatás valós költségeit. De most, hogy látod a számokat, már tudatosan dönthetsz.
A kezdés a fontos, nem a tökéletesség
Nem az a cél, hogy azonnal hatalmas összegeket tegyél félre. Ha ma nem tudsz havi 30 000 forintot elkülöníteni, indítsd el a folyamatot havi 10-15 ezer forinttal. A legfontosabb lépés az, hogy a pénzednek időt adj a növekedésre. Később, ahogy nő a jövedelmed, bármikor megemelheted a havi összeget.
Ráadásul ha nyugdíjcélú megtakarításról van szó (mint a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ) az állam is beszáll a gyűjtögetésbe: a befizetéseid után 20%-os adójóváírást vehetsz igénybe a befizetett SZJA-dból, ami tovább gyorsítja a tőkéd növekedését és még magasabb hozamot biztosít.
A legjobb időpont a megtakarítás elkezdésére 10 vagy 20 évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont viszont: ma. Ne várd meg, amíg újabb 5 év eltelik, és a fenti grafikon legkisebb oszlopáról kell indulnod.
Számold ki a saját életkorod és céljaid alapján, mennyi pénzt tudsz felhalmozni, és hogyan spórolhatsz meg éveket a jövődből a Bankmonitor kalkulátorával!
