Novemberben 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, méghozzá visszamenőleges hatállyal januártól. Ebben nincs semmi ördöngősség, hiszen az januárban az akkor várt 3,2 százalékos inflációnak megfelelően emelték az idősek fizetését, jelenleg azonban már nagyobb drágulást lehet várni a teljes évre. Ez a plusz emelés átlagosan egyszeri 47 200 forintos plusz kifizetést jelent, de még így is elmarad nyugdíjak emelekdése a fizetések növekedésétől.
Gulyás Gergely a szeptember 17-i kormányinfón bejelentette, hogy a nyugdíjakat novemberben 1,6 százaklékkal fogják emelni. Azóta erről meg is jelent a jogszabálytervezet. Ez természetesen minden nyugdíjasnak jó hír, de hogy mennyire, azt érdemes az átlagnyugdíj példáján keresztül levezetni, bemutatni.
Mit jelent a kiegészítő nyugdíjemelés?
Alapvetően 4,8 százalékos éves inflációval kalkulál már jelenleg az idei évre a kormány, szemben az év eleji 3,2 százalékkal. Innen ered az 1,6 százalékos kiegészítő emelés.
2024. decemberében az átlag öregségi nyugdíj összege 234 426 Ft volt. Egy ilyen összegű nyugdíjjal rendelkező idős személy januártól 241 927 Ft öregségi nyugdíjat kapott. Ekkora emelést eredményezett az, hogy a kormány 3,2 százalékos inflációval tervezett. Erre jönne rá a most bejelentett 1,6 százalékos további emelés, ezzel a kérdéses nyugdíjas 245 798 Ft járandóságot kapna a jövőben.
A kiegészítő emelésre januárig visszamenőleg jogosultak az idősek. Így novemberben egy összegben meg fogják kapni az első 10 hónapra járó különbözetet és a 13. hónapra járó különbözetet is. (Természetesen ekkor már a magasabb nyugdíj fog amúgy is érkezni.) Ez összességében 46 500 Ft körüli egyszeri kifizetést jelentene.
A kormány még ennél is magasabb 47 200 Ft-os egyszeri átlagos kifizetéssel kalkulált, vélhetően nekik rendelkezésre állnak pontossabb adatok az aktuális átlagos nyugdíjjal kapcsolatban.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan alakult az idei infláció?
Alapvetően az év első 8 hónapjának tényadatai már megvannak. Az idén az év első 8 hónapjában mért éves áremelkedés számtani átlaga 4,7%. A nyugdíjasokra érvényes havi adatok számtani átlaga pedig 4,75%, kerekítve 4,8%. A kettő közül a magasabbat veszik alapul a kiegészítő nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor.
Ha a januári alap emelést, azaz a 3,2 százalékot megnöveljük a most bejelentett 1,6 százalékkal, akkor az a teljes évre durván 4,85 százalékos áremelkedést feltételez. (Összeadva a két számot 4,8 jönne ki, de ugye az új emelés már a korábban megemelt összegre épül rá pluszban.) Így a kormány vagy egy enyhén gyorsuló áremelkedést vár az év hátralévő részében, vagy egy kicsit nagyvonalúan határozta meg a novemberi nyugdíjemelés mértékét.
A kiegészítő emeléssel is fokozatosan szakadnak le a nyugdíjak a bérekről
A nyugdíjkiegészítéssel összességében az éve elejéhez képest mintegy 4,85 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Ehhez képest a decemberi és júliusi (legfrisebb) bruttó rendszeres átlagbér között 4,99 százalék a különbség. Érdemes a rendszeres jövedelmeket összevetni éven belüli vizgálatoknál, hiszen így az eseti bónuszok, prémiumok hatása kiszűrhető, ami ugye jellemzően az év végi, év eleji fizetéseket dobja meg nagyobb mértékben. A különbség csekélynek tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyugdíjakat legközelebb januárban az a jövő évre várt inflációnk megfelelően fogják emelni. A fizetésemeléseknél is van ciklikusság, de ott nagyobb az esély arra, hogy időközben is emelés történik.
Ha csak kicsivel is, de gyorsabban emelkedtek a bérek eddig az idei évben a nyugdíjaknál. Ez azért annyira nem meglepő, hiszen az egész évben reálbéremelkedésről lehetett hallani. Ami jó hír a keresőképes lakosságnak, viszont „sovány vígasz” az időseknek. Számukra ugyanis ez azt jelenti, hogy bevételük továbbra is fokozatosan lemarad a keresőképes lakosság fizetésétől.
Ezt a növekvő szakadékra a fiataloknak fel kell készülniük. Még aktív korukban kell félretenniük idős korukra, melyből a kieső jövedelmüket legalább részben pótolni tudják.
