Az euró árfolyama május végén 355 forint alá süllyedt — olyan szint, amit évek óta nem látott a piac. A legtöbb ember joggal örül ennek. Olcsóbb az utazás, kedvezőbb a devizaváltás. De a nyugdíjmegtakarításoknál más játék megy. A kérdés nem az, hogy érdemes-e most eurót vagy dollárt venni. Sokkal inkább az, hogy tudod-e egyáltalán, mi dolgozik a háttérben — vagyis mekkora része függ valójában a forinttól, és mekkora része mozog más devizákkal együtt.
Amikor ránézel a megtakarítási egyenlegére, egy forintban kifejezett számot látsz. Könnyű azt hinni, hogy az egész megtakarítás forintban van. De es sok esetben csak egy illúzió. A mögötte lévő portfólió ugyanis teljesen más lehet: nemzetközi részvények, európai kötvények, devizás alapok — olyan eszközök, amelyek értékét euróban, dollárban árazzák, és csak a végén számolják vissza forintra.
Az MNB Megtakarítási Jelentése szerint a pénztári fedezeti tartalék mögötti eszközök 2025-ben 26 százalék devizakitettséggel rendelkeztek. Ez az önkéntes nyugdíjpénztárakra és a többi pénztárra vonatkozó szám, ez jól mutatja, hogy még akkor is, ha csak forintban látod az egyenleget, a mögötte lévő valódi befektetés jelentős arányban devizában lehet.
Hirdetés
Hirdetés
Most, az erős forint mellett, ez láthatóvá válik
Amikor a forint erősödik, akkor a devizás eszközök forintban mért értéke csökkenhet — egyszerűen azért mert kevesebb forintot ér egy euró vagy egy dollár. Egy konkrét példa: ha egy portfólió 60 százaléka nemzetközi eszközben van, és a forint az elmúlt hetekben körülbelül 3 százalékot erősödött (365-ről 355 körüli szintre), akkor a forintban mért érték ebből a tényből adódóan durván 1,8 százalékkal csúszott le — pusztán az árfolyam miatt, az eszközárak változása nélkül. Így simán előfordulhat, hogy a nemzetközi részvények nyereségesek dollárban, miközben forintban az árfolyammozgás miatt stagnálnak vagy estek. Ez nem katasztrófa, sőt teljesen normális, de ha nem tudod, hogy történik, zavaros képed van a megtakarításod teljesítményéről.
A három termék és a devizakitettség
A három főbb nyugdíjtermék mindegyikében lehet érdemi devizakitettség — a különbség abban van, hogy ez mennyire közvetlenül látható és irányítható.
-
Az önkéntes nyugdíjpénztárban portfólió-szinten dől el a devizaarány. Aki növekedési portfóliót választ, abban tipikusan érdemi a nemzetközi részvény- és kötvényalap-kitettség, tehát a devizaárfolyam-hatás is. Ezt azonban nem tételenként irányítja az ügyfél, hanem a pénztár befektetési politikája határozza meg. A forintban kimutatott egyenleg mögött így is lehet 40–60 százalékos külföldi eszköz — attól függően, hogy milyen portfóliót tart valaki.
-
A nyugdíjbiztosításnál az eszközalapok között sok biztosítónál elérhetők euróban vagy dollárban denominált alapok, amelyekbe tudatosan lehet átirányítani a befizetéseket. Ez közvetlenebb választás, mint az ÖNYP-portfólió-szintű döntés — az elérhető eszközalapok köre és devizás kínálata biztosítónként változik.
-
A NYESZ-en a legdirektebb a kapcsolat: itt konkrét értékpapírokat, ETF-eket vagy külföldi kötvényeket is lehet tartani. Számos szolgáltató kínálatában euróban és dollárban egyaránt elérhető ez a lehetőség. Ez a legszélesebb befektetési mozgástér, de egyben a legtöbb döntést is igényli.
Mindez persze csak akkor számít igazán, ha elég is gyűlik össze. A devizaösszetétel fontos, de van egy ennél alapvetőbb kérdés: a jelenlegi tempóval mekkora összeg áll majd össze 65 éves korodra? Az állami nyugdíj önmagában várhatóan kevés lesz a megszokott életszínvonalhoz — ez nem katasztrofizálás, hanem az előrejelzések következménye. Nézd meg a Bankmonitor nyugdíjkalkulátorával, hogy mekkora megtakarítás gyűlhet össze 65 éves korodra!
Nem a forint ellen, hanem több lábon állva
A magyar pénztörténet tele van eseményekkel amelyek arra tanítanak, hogy nem szabad kizárólag egy devizára támaszkodni. A korona és a pengő a teljes elinflálódtak – a pengő ráadásul a világtörténelem egyik legnagyobb mértékű inflációját produkálta.
Mindez nem azt jelenti, hogy a forint rossz, közel sem az. Viszont hosszú évtizedekre előre senki sem látja biztosan, hogyan alakul egy ország fizetőeszköze — épp ezért nem árt, ha a nyugdíjvagyon egyetlen devizától sem függ aránytalanul.
A mostani erős forint jó apropó, hogy megnézd az aktuális (nyugdíj)megtakarításod mekkora része devizás, és hogy ez tudatos döntés-e vagy véletlenül alakult így. Érdemes azt is végiggondolni, hogy a meglévő befektetéseid mekkora mozgásteret adnak ahhoz, hogy egyáltalán beleszólj a devizaösszetételbe.
