Mindenki tudja, hogy a nyugdíjasok nem élnek jól Magyarországon. Ez nem újdonság, nem kell magyarázni. Ott van a szemünk előtt a nagymamánknál, az idős szomszédnál, a sarki néninél, aki a diszkontáruház polcainál számolgatja a forintokat. Ezt látjuk. Az igazi újdonság az, amit te teszel ellene – vagy amit épp elmulasztasz megtenni, miközben még van időd.
Az átlagnyugdíj márciusban 261 800 forint, a medián pedig 230 700 forint havonta – vagyis a nyugdíjasok fele ennél is kevesebből él. Miközben a nettó átlagbér 546 000 forint volt és a nettó mediánbér 432 100 forint volt. Vagyis az átlag nyugdíj mindössze a 48%-a a nettó átlagbérnek.
Ez a brutális különbség két óriási problémát hoz magával. Az egyik, hogy a 262 100 forintos átlagnyugdíj önmagában is rettentően kevés – ebből ma szinte művészet úgy kijönni, hogy az ember ne csak túléljen, de élvezze is az életét.
A másik gond a hirtelen életszínvonal-zuhanás. Amint nyugdíjba lépsz, a korábbi bevételeid nagyjából felét el kell engedned. Ha pedig egyéni vállalkozóként vagy KATA-sként dolgozol, a visszaesés még ennél is drasztikusabb lesz.
Gondolj bele: már az is fájdalmas és nehéz, ha havonta mindössze 50 ezer forinttal kell visszafogni a kiadásaidat. Akkor milyen érzés lesz, amikor a megszokott életed kétharmadát kell egyik napról a másikra kihúznod a családi költségvetésből?
Hirdetés
Hirdetés
Négy ember, négy különböző valóság
Az állam nem küld figyelmeztető levelet a jövődről, így a többség csak 50 felett szembesül a tényekkel. Pedig a helyzeted már most kimatekozható.
A KATA-s vállalkozók helyzete különösen nehéz: náluk a nyugdíjrendszer nemcsak nagyon alacsony jövedelemmel számol, hanem a szolgálati időt is arányosítja.
A rendszer jelenleg úgy tekint rájuk, mintha mindössze 108 ezer forint lenne a bruttó havi jövedelmük. Mivel ez a bruttó minimálbér alatt van, egy ledolgozott év sem számít teljes évnek, csak annak körülbelül a harmada.
Ezért fordulhat elő, hogy egy KATA-s vállalkozó számított öregségi nyugdíja akár havi 30 ezer forint alatt lenne. Ezt ma a 28 500 forintos minimálnyugdíj korlátozza. Ha ezt 120 ezer forintra emelnék, az sokat javítana a helyzeten, de önmagában még ez is nagyon kevés lenne a megélhetéshez.
Az állami nyugdíj adott, de nem kell beletörődnöd abba, hogy csak abból élj idős korodban. A saját megtakarításod döntheti el, hogy a nyugdíjas éveid a szűkölködésről vagy a kényelmesebb mindennapokról szólnak majd.
Mindenki látja, de senki nem csinálja
Sokan érzik, hogy az állami nyugdíj önmagában kevés lesz, mégis nehezen indulnak el. Van, aki az ingatlanban bízik, más az állam gondoskodásában, de vannak, akik a pénzügyi termékektől tartanak és vannak olyanok is, akik egyszerűen nem tudják, melyik megoldás lenne nekik való.
A legfontosabb nem az, hogy melyik konstrukciót választod, hanem hogy időben elkezdj félretenni a nyugdíjas évekre. Minél korábban indulsz el, annál kisebb havi összegből lehet érdemi tartalékot felépíteni, és annál jobban kihasználható a hosszú távú megtakarítás előnye.
A döntésnél főleg három dolgot érdemes mérlegelni: mennyi idő van még nyugdíjig, mekkora kockázat fér bele, és ki tudod-e használni az állami támogatásokat. A nyugdíjcélú megtakarításokra ugyanis 20% adójóváírás járhat, évente akár 280 ezer forint értékben.
A Bankmonitor független összehasonlító portálként abban segít, hogy átlásd a lehetőségeket, és megtaláld azt a megoldást, amelyik valóban illik az élethelyzetedhez:
- ha egyszerű, automatikusan kezelt megoldást keresel, az önkéntes nyugdíjpénztár lehet kényelmes választás,
- ha magad döntenél részvényekről, ETF-ekről vagy más értékpapírokról, a NYESZ-számla adhat nagyobb szabadságot,
- ha hosszabb távú, szerződéses megtakarításban gondolkodsz, a nyugdíjbiztosítás is szóba jöhet.
Az idő a legnagyobb szövetségesed – vagy a legdrágább ellenséged
A fiataloknál gyakori érv, hogy előbb a lakáscélokra kell koncentrálni, és a nyugdíjra majd később is ráérnek félretenni. Csakhogy a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást.
Már havi 15 000 forint rendszeres megtakarítás is komoly előnyt jelenthet hosszú távon. Ez az összeg önmagában nem dönt el egy lakásvásárlást, viszont a kamatos kamat miatt 65 éves korra akár (mai vásárlóértéken) 13,7 millió forintos nyugdíjcélú tartalékká nőhet, ha 25 éves korodban kezded a megtakarítást.
A halogatás viszont sokba kerül, ha valaki csak 10 évvel később kezdenéd el ugyanekkora összeggel, akkor a végén 5 millió forinttal kevesebb pénzed lenne. Ez jól mutatja, hogy hosszú távon nemcsak a félretett összeg számít, hanem az is, mennyi időt adunk a pénzünknek dolgozni.
És ezekben a példákban még nem is számoltak a Bankmonitor szakártői az adójóváírással. Azzal együtt a megtakarított összegek 20%-kal nagyobbak lehetnek.
Nézd meg, hogy ha most elkezdenél félretenni, mekkor vagyont halmoznál fel 65 éves korodra?
