Tovább gyarapodott a magyar háztartások pénzügyi vagyona. Az MNB friss pénzügyi számlái szerint 2026 második negyedévének végén közel 126 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszköz volt a háztartások birtokában, csaknem 11 800 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Még a gyorsan növekvő hitelállomány mellett is közel 9 ezer milliárd forinttal, 105,9 ezer milliárd forintra emelkedett a nettó pénzügyi vagyon.
A teljes pénzügyi vagyon jelentős része persze nem olyan megtakarítás, amelyhez egyik napról a másikra hozzá lehet férni: nagy súlyt képviselnek benne például a nem tőzsdei vállalati részesedések és egyéb tulajdonosi érdekeltségek, valamint a biztosítási és nyugdíjpénztári követelések.
Ha csak a könnyebben mozgatható, likvid pénzügyi eszközökből álló vagyont nézzük – vagyis a készpénzt, bankbetéteket, kötvényeket, befektetési jegyeket és tőzsdei részvényeket – nézzük, akkor is tekintélyes összeg jön ki. Ezek állománya június végén 64,3 ezer milliárd forint volt, közel 6 900 milliárd forinttal, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A vagyongyarapodás mögött az elmúlt időszak erős bérdinamikája mellett az év eleji, a választási időszakhoz kapcsolódó költségvetési transzferek is szerepet játszhattak. A pénzügyi számlák alapján a háztartások a második negyedévben is jelentős összeget tettek félre: pénzügyi eszközeiket tranzakciókból 2 462 milliárd forinttal növelték, miközben kötelezettségeik tranzakciós alapon mintegy 690 milliárd forinttal emelkedtek. A háztartási szektor nettó finanszírozási képessége így három hónap alatt 1 772 milliárd forint volt.
Hirdetés
Hirdetés
A forint erősödése sem törte meg a megtakarítások devizába áramlásást
A megtakarítások összetétele is sokat változott az elmúlt években. Június végén a háztartások 64,3 ezer milliárd forintnyi likvid pénzügyi vagyonából 13,7 ezer milliárd forint volt devizában denominált, vagyis az állomány 21,3 százaléka. 2020 elején még csak 15-16 százalék körül járt ez az arány.
A legutóbbi negyedév ebből a szempontból különösen érdekes. A forint az első negyedévhez képest átlagosan 6,2 százalékkal, az előző év azonos negyedévéhez képest pedig közel 11 százalékkal erősödött az euróval szemben, ezért a már korábban felhalmozott devizában tartott megtakarítások kevesebbet értek forintban. Ez jól látszik az állományon is: a devizás likvid pénzügyi eszközök forintértéke március vége és június vége között mintegy 330 milliárd forinttal csökkent.
Ebből azonban nem következik, hogy a magyarok hátat fordítottak volna a devizának. Az állomány változását ugyanis a friss befektetések mellett az árfolyam- és egyéb piaci átértékelődések is alakítják. Éppen ezért egy erősen felértékelődő forint mellett a devizában lévő állomány forintértékének mérséklődése önmagában nem meglepő. Hosszabb távon pedig továbbra is jól látható a deviza alapú megtakarítások térnyerése.
Erről korábban részletesen is írtunk a Bankmonitoron: Rengeteg pénzt tartanak a magyarok külföldön, devizában. A forinterősödés megtakarításokra gyakorolt hatásáról pedig ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Befektetési alapokba és állampapírba ment a legtöbb friss pénz
A tranzakciós adatok jobban megmutatják, hogyan döntöttek a megtakarítók a második negyedévben. A vizsgált likvid eszközök közül messze a befektetési jegyek voltak a legnépszerűbbek: nettó 562 milliárd forintnyi friss pénz áramlott ezekbe három hónap alatt.
Az állampapírok is visszakerültek a megtakarítók fókuszába: április és június között összesen 425 milliárd forintnyi nettó vásárlás történt. Ezzel szemben a tőzsdei részvényekből mintegy 56 milliárd forintnyit adtak el nettó értelemben.
A betéteknél első pillantásra hatalmas mozgás látszik: a hazai bankoknál tartott devizakészpénz és -betétek tranzakciója 534 milliárd forintos növekedést, a külföldi betéteké 442 milliárdos csökkenést mutat. A két számot azonban nem érdemes külön értelmezni. A Revolut magyar bankszámláinak megjelenése miatt az állomány egy része statisztikailag a külföldi betétek közül a hazai bankbetétek közé kerülhetett át. A két tétel együttesen már csak mintegy 92 milliárd forintos nettó növekedést mutat.
A hitelboom sem állította meg a vagyongyarapodást
Mindez azért különösen érdekes, mert eközben a magyarok hitelfelvétele is rendkívül magas szintre emelkedett. A lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél egyszerre dőltek rekordok, és már korábban is azt láthattuk, hogy soha nem volt még ilyen magas a háztartások banki hitelállománya. A lakáshitelezés felfutásában az Otthon Start Program játszotta az egyik legnagyobb szerepet: a kedvezményes konstrukció érezhetően megdobta a hitelkeresletet.
Ha te is lakásvásárlást tervezel, érdemes megnézned, hogy jogosult lehetsz-e az Otthon Start hitelre, és mekkora összeggel számolhatsz.
A hitelboom a pénzügyi számlákban is meglátszik. A háztartások pénzügyi kötelezettségei egy év alatt 17,3 ezer milliárdról 20,1 ezer milliárd forintra, vagyis közel 2,8 ezer milliárd forinttal, azaz 16,4 százalékkal emelkedtek.
Csakhogy ugyanezen idő alatt a pénzügyi eszközök állománya ennél több mint négyszer nagyobb összeggel, 11,8 ezer milliárd forinttal, azaz 10,3 százalékkal nőtt. A kettő eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona az egy évvel korábbi 96,9 ezer milliárdról 105,9 ezer milliárd forintra emelkedett.
A hitelfelvétel tehát valóban látványosan gyorsul, de a háztartási szektor egészét nézve egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy ezt a pénzügyi vagyon felélése kísérné. Éppen ellenkezőleg: a magyarok adóssága gyorsan nő, miközben ennél jóval nagyobb összeggel gyarapszik a pénzügyi vagyonuk is.
