Nem csalás, nem ámítás: az állam valóban hajlandó visszaadni az általad befizetett adóforintok egy részét, ha azt megtakarításba helyezed el, egészen pontosan nyugdíjcélú megtakarításba.
A logika a következő: ha idős korodra teszel félre, akkor az állam nem ragaszkodik az általad befizetett személyi jövedelemadóhoz, és azt neked visszaadja a megtakarítási számládra. De ha ezt a pénzt te később nem nyugdíjra használnád fel, akkor bizony a korábban megkapott támogatást vissza kell fizetni.
A dolog kulcsa, hogy a célt ne változtasd meg menet közben: amit nyugdíjra terveztél félrerakni, azt majd nyugdíjra is használd fel. Ha így teszel, akkor jelentős segítséget kaphatsz az államtól.
De hogyan is működik ez valójában?
Először be kell fizetned a pénzt. A példa kedvéért legyen ez havi 30 ezer forint. Vagyis évi 360 ezer forintot befizetsz egy nyugdíjmegtakarításba.
Jelen esetben vegyünk egy nyugdíjbiztosítást: ha befizettél 360 ezer forintot az előző naptári évben, akkor ennek 20%-át, vagyis 72 ezer forintot tudsz majd az adóbevallásodban visszaigényelni a megtakarítási számládra.
A visszaigénylésnél azonban nem a csillagos ég a határ, és a limit megtakarítási formánként eltérő. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében maximum 150 ezer forintot tudsz egy naptári évben visszaigényelni, a nyugdíjbiztosítás esetében ez a limit évi 130 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál pedig évi 100 ezer forintban maximalizálódik.
Ez a három limit ráadásul nem adódik össze korlátlanul: a teljes rendszerből legfeljebb évi 280 ezer forintot lehet visszaigényelni, az önkéntes nyugdíjpénztár 150 ezres kerete pedig közös az egészség- és önsegélyező pénztári befizetésekkel.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan válaszd ki, hogy neked melyik megtakarítási forma a megfelelő?
Erre a kérdésre nem a termék neve adja meg a választ, hanem két dolog, amit csak te tudsz: mennyit tudsz havonta félretenni és mennyire akarsz magad dönteni a befektetésről.
Az első szűrő a befizetés. A 20%-os jóváírás plafonja ugyanis azt is megmondja, mekkora éves befizetésnél telik be a keret: az önkéntes nyugdíjpénztár 150 ezer forintos limitjét évi 750 ezer forint befizetésnél éred el, a nyugdíjbiztosítás 130 ezres plafonját évi 650 ezernél, a nyugdíj-előtakarékossági számla 100 ezres határát pedig évi 500 ezer forintnál.
A fenti példa havi 30 ezer forintja, vagyis évi 360 ezer forint mindhárom plafon alatt van. Ha ennyit teszel félre, a limit nem választ helyetted: a 72 ezer forintos adójóváírást mindhárom formában megkapod.
A második szűrő az, hogy ki dönt a befektetésről.
- Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a pénztár kezeli a pénzt, neked a választható portfóliók között kell döntened.
- A nyugdíjbiztosításnál a biztosító eszközalapjaiból állítod össze a portfóliót.
- A nyugdíj-előtakarékossági számla pedig egy értékpapírszámla: ott te választod ki az egyes befektetéseket. A legnagyobb szabadság egyben a legnagyobb felelősség is.
A forma megválasztása viszont csak a második kérdés. A végösszeget elsősorban az dönti el, hogy havonta mennyit teszel félre, és hány éved van hátra a nyugdíjig, mert a legjobban kiválasztott konstrukció sem hozza vissza a kihagyott tíz évet.
Használd a Bankmonitor nyugdíj-megtakarítás kalkulátorát és derítsd ki, hogy neked mekkora megtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
Kinek jár ez és kinek nem?
A nyugdíjcélú megtakarítások után járó adóvisszatérítéshez nem szükséges munkajövedelem, de kell hozzá elegendő, az összevont adóalap után fizetett személyi jövedelemadó.
Az összevont adóalapba többféle jövedelem tartozik, például:
- munkabér;
- megbízási díj;
- egyéni vállalkozói / átalányadózói jövedelem;
- őstermelői jövedelem;
- ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem;
- bizonyos egyéb jövedelmek.
Ha tehát például valakinek egyáltalán nincs munkaviszonya, de lakáskiadásból van 2 millió forint adóköteles jövedelme, amely után 300 ezer forint SZJA-t fizet, akkor ez a 300 ezer forint fedezetet tud biztosítani a nyugdíjcélú rendelkezéshez.
Mit kell tenned azért, hogy megkapd?
A 20% nem érkezik meg magától a számládra: rendelkezned kell róla az adóbevallásodban. A pénzintézeted a naptári év lezárása után, legkésőbb február 15-ig igazolást küld neked a befizetéseidről, a NAV felé pedig már január 31-ig lejelenti ugyanezt az adatot.
Tavasszal a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetedet, neked pedig ebben kell megadnod, hogy a visszaigényelt összeget melyik nyugdíjmegtakarítási számlára kéred. Ez a legfontosabb különbség egy sima adóvisszatérítéshez képest: a pénz nem a folyószámládra jön, hanem a nyugdíjcélú megtakarításodba, ahol nyugdíjas korodig marad.
Egy rubrika az egész. Aki ezt kihagyja, a saját befizetett adóját hagyja az államkasszában.
És hogy mennyit ér ez hosszú távon? A példánk havi 30 ezer forintja után évi 72 ezer forint jóváírás jár, ami 25 év alatt 1,8 millió forint állami pénz a számládon – és ez még a hozamok nélkül számolt összeg. Ennyivel indulsz előrébb annál, mint aki ugyanezt az összeget egy sima bankszámlán tette félre.
Számold ki a Bankmonitor nyugdíj-megtakarítási kalkulátorával, hogy a mostani életkorod és a vállalható havi összeg mellett mekkora megtakarítás gyűlne össze 65 éves korodra!
