A május elején benyújtott törvénymódosítás szerint a kormány még inkább rászorítja a magyar lakosságot idős szüleik támogatására. Bár az úgynevezett szülőtartás már 2011 óta része a magyar törvényeknek, ennek új szabályozása szerint már harmadik fél is kötelezhet arra, hogy eltartsd idős szüleidet. Az intézkedés egy újabb következménye nyugdíjrendszerünk fenntarthatatlanságának. Szerencsére azonban van megoldás!
Május elején újabb bomba robbant nyugdíjügyben: egy benyújtott törvénymódosítás szerint a kormány tovább szigoríthatja a szülőtartás intézményét. A magyar nyugdíjrendszer jövője eddig is kétséges volt, a jelek szerint pedig az ország vezetői is felismerték. Ám az egyik lehetőséges megoldásként a nyugdíjasok gyermekeinek további terhelését látják. Az aktuális törvénymódosítás szerint ugyanis már egy harmadik személy (például egy szociális otthon) is kötelezheti a gyermeket arra, hogy kiegyenlítse idős szülei számláját.
(Az azonban egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy törvényi erővel veszik rá a gyermekeket szüleik időskori támogatására, hiszen már 2011 óta érvényben van ez a szabályozás.)
Hirdetés
Hirdetés
Miért kell módosítani az eddigi szabályozást?
Amikor a törvénymódosítás híre kipattant, érthető módon, óriási felháborodást keltett. A probléma azonban nem a szülőtartás intézményében keresendő. Úgy is mondhatnánk, hogy mindez csak egy újabb jele a magyar nyugdíjrendszer borús jövőjének. Hiszen az igazi gond abban áll, hogy a jelenlegi rendszerben az aktuális dolgozó réteg után beszedett elvonásokból fizetik a nyugdíjasokat. Az aktuális trendek, vagyis a dolgozó réteg csökkenése és a számának növekedése azonban duplán rossz egy hasonló struktúra fenntartásához.
Az ország tehát arrafelé tart, hogy egyre több nyugdíjast egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania. Ebbe a képbe illik bele a szülőtartás szigorítása, amivel a kormány több olyan kellemetlen intézkedést is megúszhat, mint
- a dolgozóktól levont nyugdíjjárulékok növelése,
- a nyugdíjak összegének csökkentése,
- vagy a nyugdíjkorhatár emelése.
Mit tegyenek az érintettek?
A problémát több szinten kell kezelni:
- A potenciális nyugdíjasoknak fel kell készülniük arra, hogy az állami nyugdíjuk nem lesz elég nagy a megszokott életszínvonal megtartásához. De ez nem elég!
- A gyermekeiknek is készen kell állniuk, hogy szüleik esetleges eltartása ne okozzon nekik gondot.
Mindehhez szerencsére több megtakarítási termék is rendelkezésre áll, amelyek nagy részét az állam is támogatja az éves befizetések 20%-ával.
Öngondoskodás
A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításból három áll rendelkezésre:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
- Nyugdíjbiztosítás
1.) ÖNYP
A nyugdíjcélú megtakarítások a nagy tömegek számára legjobb, pénzügyi tudást nem igénylő megoldását az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) jelentik, amellyel 150 ezer forintos maximális támogatás érhető el.
Egy ilyen megtakarítás esetén legalább olyan sokat számít, mikor kezdesz el takarékoskodni, mint az, hogy mennyit teszel félre. Ha például 30 évesen megnyitod az ÖNYP-det, és minden hónapban mindössze 5 ezer forintot fizetsz be, már azzal 6,2 millió forintot tudsz összegyűjteni nyugdíjas éveidre. Ez idős korodban 20 éven keresztül havi 40 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést biztosít majd neked.
Ha kíváncsi vagy más megtakarítási összegek és időtávok mellett mit tudnak nyújtani az ÖNYP-k, próbáld ki alábbi kalkulátorunkat!
2.) NYESZ
Az ÖNYP-knél alacsonyabb költségekkel működnek a nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ), amelyekhez azonban már komoly pénzügyi tudás és felkészültség szükséges. Ebben az esetben ugyanis a neked kell a befektetéseidet sikeresen kezelned akár hosszú évtizedeken keresztül. (NYESZ-szel maximum 100 ezer forintos állami támogatást érhetsz el évente.)
3.) Nyugdíjbiztosítás
A harmadik lehetőséget a nyugdíjbiztosítások jelentik, amelyekkel évente legfeljebb 130 ezer forintos állami támogatás vehető igénybe. Ezek azonban általában unit-linked biztosítások, és olyan magas költségekkel működnek, hogy a másik két nyugdíjcélú megtakarítással szemben semmiképpen nem tudjuk ajánlani őket.
Figyelj az időtávokra!
A megtakarításoknak azonban több időtávon is passzolniuk kell az igényekhez. A nyugdíjcélú megtakarításokba ugyanis több olyan ösztönzőt (más megközelítésben korlátot) építettek be, amelyek arra szolgálnak, hogy a megtakarításokat csak a nyugdíjas években költsék el. Ilyen lehet például a nyugdíj előtt kivett pénzmennyiségek erős adóztatása, vagy az állami támogatások 20%-kal való megemelt visszafizettetése.
Ebből következik, hogy a nyugdíjas szülőket gyermekeik nem támogathatják saját a nyugdíjcélú megtakarításaikból. Ahhoz ugyanis csak akkor férhetnek hozzá büntetlenül, ha már ők is nyugdíjasak lesznek. Az idős szülők támogatására a legjobb megoldást ezért a rendszeres megtakarítási programok (RMP) jelentik.
Ezek a megtakarítások a jelenlegi 50-es és 60-as korosztály számára is jó megoldás lehet, hiszen nekik a nyugdíjig már nincs hátra olyan sok idő, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat kellőképpen kihasználhassák.
Az RMP-kbe ugyanúgy rendszeres időközönként kell befizetni, mint a nyugdíjcélú megtakarításokba, az ezekben félretett pénz azonban bármikor hozzáférhető, cserébe viszont az állami támogatás sem jár értük. A hasonló megtakarításokat érdemes minden esetben TBSZ számlára gyűjteni, hiszen ezzel a kamatadó (15%) és az EHO (6%) terhétől mentesülni tudsz.
