Az életszínvonal folyamatos javulásának köszönhetően ma már akár évtizedekig is eltarthat a nyugdíjas kor. Nagy kérdést jelent viszont, hogy hogyan is osszuk be akár évtizedekre előre a nyugdíjba vonulásunkig összegyűjtött pénzünket úgy, hogy életünk végéig kitartson és akár még utódaink számára is legyen mit örökül hagyni. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy ennek meghatározása egyáltalán nem bonyolult, sőt, egy konkrét példán keresztül szemléltetjük is mindezt.
Nemrég nagyon érdekes kérdés érkezett a Bankmonitor.hu csapatához. Olvasónk nyugdíj előtt áll, hosszú évek tisztességes munkájával szép megtakarítást halmozott fel 50 millió forint „személyében”. A felvetett probléma az volt, hogy nem tudja, hogyan fektetheti be és oszthatja be ezt a pénzt be ahhoz, hogy biztonságosan kitartson élete végéig és még örökségül is hagyhasson belőle. Utánajártunk a válasznak és az alábbiakban meg is osztjuk azt.
Jelenleg hazánkban 63-65 éves korunkig kell várni, hogy elérjük az öregségi nyugdíj korhatárát és ez akár még jobban kitolódhat a jövőben. Bár egyre tovább kell dolgoznunk, szerencsére egyre tovább is élünk. A KSH 2013-as adatai szerint a férfiak várhatóan 72,2, a nők pedig 79,1 évig élnek, és további jó hír az is, hogy a várható élettartam folyamatosan nő.
Mindebből az következik, hogy nyugdíjas éveinket akár évtizedekig élvezhetjük. Ekkor aratjuk le annak a gyümölcsét, amit egész addigi életünk során megteremtettünk magunknak. Van viszont még egy alapvető fontosságú dolgunk: meg kell határoznunk, mekkora az a mindennapi életre szánható összeg, amivel a megtakarításainkból életünk végéig nyugodtan élhetünk.
Hirdetés
Hirdetés
Miből gazdálkodhatunk?
Nyugdíjas éveinkig összegyűjtött pénzünk természetesen továbbra is kamatozni fog. Érdemes azonban átgondolni a megtakarítások szerkezetét. Minél idősebbek vagyunk, annál kisebb kockázatot érdemes vállalni, hiszen egyre kevesebb időnk van, hogy egy esetleges árfolyamesés korrekcióját kivárjuk.
Éppen ezért ilyenkor már a jól kiszámítható, biztonságos eszközök között érdemes válogatni. Igaz, hogy ezek hozama is alacsonyabb lesz, de ezért cserébe nem kell félnünk attól, hogy akkor, amikor éppen a legnagyobb szükség lenne rájuk, befektetéseink árfolyamai éppen alacsonyan lesznek.
Ha pedig az állampapírokhoz, vagy bankbetétekhez hasonló, biztos eszközöket választunk, azok futamidejét is jól kell megválasztani. A legfontosabb, hogy mindig legyen egyből hozzáférhető, likvid része a megtakarításnak. Vásárolhatunk akár 3-5 éves lejáratú állampapírokat is, de azok megtakarításainkban elfoglalt hányadát a kor előrehaldtával érdemes folyamatosan csökkenteni.
Legtöbbünk természetesen állami nyugdíjra is számíthat, sokat hallani azonban olyan véleményeket, amelyek szerint demográfiai okokból a jövőben egyre nehezebben lesz fenntartható a jelenlegi nyugdíjrendszer. Érdemes ezért minél hamarabb kezünkbe venni az irányítást, és önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyitni, vagy nyugdíjbiztosításba kezdeni.
Milyen kiadásaink lehetnek?
Nyugdíjas éveinknek a jól megérdemelt pihenésről kell szólniuk. Éppen ezért kell még munkával töltött éveink alatt nagy energiát fordítanunk arra, hogy ekkor megfelelő nagyságú megtakarítás álljon rendelkezésünkre.
A kiadásaink között pedig ennek megfelelően megjelenhetnek olyan tételek is, amelyeket korábban talán nem engedhettünk volna meg magunknak. Ilyenek lehetnek külföldi utazások, vagy más olyan kényelmünket szolgáló eszközök, amiket fiatalabb korunkban nem vettünk volna meg.
Ahogy egyre idősebbé válunk, ezek a kiadások természetesen csökkenni fognak, ezzel együtt viszont az egészségünkre kell majd egyre többet költeni.
Mennyit költhetünk tehát havonta?
Mindezek után nézzük, mekkora az az összeg, amit adott nagyságú megtakarításunk mellett minden hónapban nyugodtan elkölthetünk úgy, hogy életünk végéig pénzügyi biztonságban élhessünk.
A számításnál érdemes egy átlagosnál magasabb várható élettartamot feltételezni, és az utódainknak szánt örökséget is figyelembe venni. Emellett pedig az összes többi kiadást jobb a biztonság javára, enyhén túlbecsülni.
Elkészítettünk egy konkrét számítást, amiben az alábbiakat feltételeztük:
- 20 évig tartó nyugdíjas kor,
- 50 millió forint megtakarítás nyugdíjba vonuláskor,
- 10 millió forintot ebből örökségnek szánunk,
- nyugdíj nagysága havi 100 ezer forint,
- évente két nagyobb utazás (az első évben alkalmanként 500 ezer forint értékben, majd nagysága évente 25 ezer forinttal csökken),
- az egészségünkre fordítandó összeg havi 10 ezer forint (évente 20%-kal nő),
- a befektetéseink hozama 2% az infláció fölött.
A számításunkból megkaptuk, hogy mindezek alapján – az egészségünkre és az utazásokra szánt kiadások után – minden hónapban több mint 203 ezer forintot költhetünk. A számításoknál feltételeztük, hogy – az életszínvonal fenntartása érdekében – ennek nagyságát évente az infláció értékével növeljük is. Kezdeti megtakarításunk tehát mindezzel együtt is kitart 20 évig, sőt, az utódainknak szánt 10 millió forintos örökséget is biztosítani tudjuk.
