A fejőstehén megdöglött – ezekkel a szavakkal temette tavaly áprilisban az Európai Unió távközlési biztosa az SMS-t. Neelie Kroes stílszerűen egy Twitter üzenetben osztotta meg ebbéli meggyőződését a világgal, amivel jelezte: az ingyenes üzenetküldő szolgáltatásoké a jövő. De vajon végleg leáldozott a 160 karakteres üzenetek ideje vagy a távközlési szolgáltatók megmentik az évtizedekig komoly bevételeket termelő szolgáltatást?
Növekedve haldokolni?Ha végigböngésszük a hivatalos statisztikákat és iparági elemzéseket, akkor egyértelműnek tűnik, hogy az 1993 óta létező
SMS aligha éri meg 30. születésnapját. Az Informa elemzőcég például kimutatta, hogy
2012-ben naponta 17,6 milliárd SMS-t küldtek egymásnak az emberek, miközben a mobiltelefonos
chatalkalmazásokon keresztül küldött üzenetek száma akkor már
19 milliárd darab felett volt. 2013-ra a becslések szerint az
SMS szám napi 19,5 milliárd darabra, míg a különféle
internetes alkalmazásokból származó üzeneteké
41 milliárdra nőhet.
Hosszú távon a különbség tovább nőhet, mert a chat alkalmazásokon keresztül beszélgetők bőbeszédűbbek az SMS-ezőknél. Az Informa megsaccolta, hogy egy hagyományos mobilt használó
átlagember napi 5 SMS-t küld, míg az okostelefonos alkalmazásokon keresztül kommunikálók napi 32 darabot. Ma már a kutatások szerint a fiatal
16-24 éves korosztály 90 százaléka chatüzenetekkel tartja a kapcsolatot családjával és barátaival. Az elemző, piackutató cégeknél is gyorsabb pusztulást jósolnak az azonnali üzenetküldést lehetővé tevő szolgáltatások működtetői. Az egyik ilyen, a WhatsApp legalábbis néhány hónapja azt közölte: felületén
napi 50 milliárd üzenet áramlik át.
A nemzetközi tendenciához hasonló folyamatok játszódnak le Magyarországon is. Az átrendeződés azonban nálunk valamivel drasztikusabb. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly
minden negyedévben 3-6 százalékos SMS szám csökkenést mért. Mindezek alapján nem is csoda, hogy szakítva a korábbi évek hagyományaival tavaly karácsonykor a hazai mobilcégek közül már csak a Vodafone tette közzé az ünnepek alatt elküldött SMS-ek számát. Nem meglepő módon, komoly csökkenést mutat a statisztika. A december 24. és 26. között a Vodafone ügyfelei által elküldött
7 millió SMS 6 százalékkal kevesebb a 2012-ben mértnél.
Az ingyenesnél nincs jobbEgyszerű oka van annak, hogy kezdünk leszokni az SMS-ről. A szolgáltatás pénzbe kerül és a jelek szerint nem is olcsó. Az Analysys Mason piackutató régebbi adatai szerint az
Európai Unióban egy SMS átlagosan körülbelül 2,2 cent (durván 7 forint) körül van.
Magyarországon ugyanezen szolgáltatásért jóval többet,
átlagosan 10-12 centet (31-37 forint) kell fizetni. Az internet alapú szolgáltatások használatánál ugyanakkor mindössze
az Internet előfizetési díja jelent költséget. Ám ennek fejében bárkinek bármennyi üzenetet küldhetünk. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a felhasználók egyre szélesebb köre tartja a kapcsolatot ismerőseivel e-mailen, közösségi oldalakon (Facebook, Linkedin) vagy a számtalan okostelefonos csevegő alkalmazás (WhatsApp, Snapchat, Viber, Skype, Hangouts) valamelyikén keresztül.
A fogyasztói szokások megváltozása meglátszik az SMS-ből származó bevételek alakulásán is. A felmérések szerint 2012-ben világszerte már 23 milliárd dollárral,
115 milliárd dollárra apadtak az SMS-ből származó bevételek. Magyarországon a már említett Analysys elemzés az elmúlt években
9 százalék körüli bevételcsökkenést mért ebben a szegmensben.
1
Korai temetni az SMS-tHiába törnek azonban előre az ingyenes szolgáltatások, hiába csökken az SMS-ekből származó bevételek, még jópár évig fogunk 160 karakterben kommunikálni. Ennek több oka is van. Egyrészt az okostelefonok és a hozzájuk tartozó
mobilinternet előfizetések ma még meglehetősen drágák, nem mindenki számára elérhetők. Mint ahogy a világ egyes részein ma még a mobiltelefon is luxuscikk. Így aztán még egy darabig biztosan
nő az SMS szám és az ebből származó bevétel is.
Sokat nyom a latban, hogy a különféle szolgáltatók a fejlett piacokon is még mindig a régi,
jól bevált SMS-re esküsznek. Hiába vannak meg a technológiai feltételei mondjuk a közösségi oldalakon át történő banki ügyintézésnek, ha a
pénzintézetek SMS-ben küldik az átutaláshoz szükséges kódokat és ezen a csatornán értesítenek a számlánkon történő pénzmozgásról. Ugyancsak nehéz ma még elképzelni, hogy parkolójegyünket ne SMS-ben vásároljuk meg. Mindezek miatt megint csak
nem számíthatunk az SMS gyors eltűnésére.
Végül, de nem utolsó sorban maguk a távközlési szolgáltatók sem nézik tétlenül a hanghívás után a legnagyobb bevételt hozó szolgáltatásuk lassú hanyatlását. Az SMS árának csökkentése lassíthatja a folyamatot. Ennek előfutára lehet a
fix összegért korlátlan belföldi beszélgetést és SMS küldést tartalmazó csomagok terjedése is. Egy ilyen szolgáltatás bevezetése persze okozhat némi bevételcsökkenést a mobilcégek számára, ám az
SMS és a hanghívás még mindig olcsóbb technológiával működtethető, mint az ingyenes chatszolgáltatásokhoz szükséges mobilinternet.
