Bankmonitor.hu pénzügyi körképe, kitekintése 2014-re. Az első részben áttekintettük az infláció és a kamatok várható alakulását és a hitelekre koncentráltunk. Most azt latolgatjuk, hogy mit hozhatunk ki pénzünkből, ha befektetünk az idei évben.
Egy dolog egészen világosan látszik: egyre nehezebb lesz jó döntést hozni. A tavalyi évben kockázatmentesen elérhető, inflációt 4%-kal meghaladó hozam ma már a történelem napos oldalához tartozik, idén sokkal keményebb lesz jó kamatokat, hozamokat elérni. Betétek, befektetési alapok, állampapírok 2014-ben.
1., Betétek és állampapírok
Az év első felében kifutnak azok a bankbetétek, melyek ma már irigylésre méltóan magas kamatot adnak (bár a lekötésnél a legtöbben nagyon keveselték az anno 5-5.5%-ot). Pszichikailag még mindig nehéz feldolgozni a magyar lakosságnak a soha nem látott mélységben lévő banki kamatot.
A legfőbb különbség a tavalyi évhez viszonyítva – hívhatjuk túlzás nélkül drámai fordulatnak – hogy 2014-ben már nagyon ügyesnek kell lenni, hogy érdemi hozamot, kamatot érjünk el az infláció felett. Míg 2013-ban csökkentek a kamatok, jelentősen visszaesett az infláció is. Az elmúlt évben kockázatmentesen el lehetett érni az infláció (0,4%) felett 4-5%-os kamatot. Ma már az infláció felett elérhető kamat is határozottan megcsappant: 2,4% körüli hivatalos éves inflációs várakozáshoz, a banki kamatok éppen, hogy meghaladják a 3%-ot. Az infláció feletti kamat tehát alig több mint 0,5%, szemben a 2013-ban elért 4%-kal!
Ahogy a korábbiakban kifejtettük, azt gondoljuk, hogy már nincs túl sok tere a hazai kamatcsökkenésnek, míg a kamatnövekedés az év második felében már mérsékelten megkezdődhet. Egy ilyen helyzetben – amennyiben nem akarunk kockázatot vállalni – vagy változó kamatozású befektetést keresünk, vagy rövidebb távra kötjük le a pénzünket. A változó kamatozású megoldások között az inflációhoz kötött bankbetétek, vagy állampapírok jöhetnek szóba, esetlegesen az MNB alapkamathoz igazított kamatozású betétek.
Fontos megemlíteni, hogy míg 2013 második felében is töretlen lendülettel csökkentette az alapkamatot az MNB (és ennek hatása minden egy éves, vagy azon belüli befektetési formánál éreztette hatását), addig az 5 és 10 éves állampapírok hozama – bár erőteljesen ingadozott – de érdemben a második félévben már nem csökkent. Az 5 éves állampapír aktuális hozama 4,6%, a 10 évesé (5,4%). Ezek a hozamok különösen akkor lehetnek vonzók, ha csak kisebb kamatemelést tartunk valószínűnek a jövő vonatkozásában. Az 5 és 10 éves befektetés definíció szerűen azonban hordozni fogja azt a kockázatot, hogy időközben esetleg jelentősebben megemelkedik a kamat és magasabb kamatszinten tudnánk befektetni.
2., Befektetési alapok
2013-ban már érezhetően mérséklődtek a befektetési alapok hozamai is 2012. évhez viszonyítva. A hozamok azonban még mindig igen szépen alakultak. 2014. nagy valószínűséggel a következő jelenségeket fogja produkálni:
- a pénzpiaci alapokban csalódni fognak azok, akik azért vették, mert nagyobb múltbeli hozamuk volt, mint a bank által kínált kamat (a pénzpiaci alapok ugyanis definíciószerűen nem hozhatnak jobban, mint a betétek élvonala, nem is ez a céljuk)
- a kötvényalapok számottevően kisebb hozamot érhetnek el (esetükben nagyon pozitívan hatott tavaly a kamatcsökkenés)
- a részvényalapoknak kapaszkodnia kell, mert nagyon sok részvénypiac csúcson van, ahonnan egyre nehezebb még 2%-ot, még 3%-ot emelkedni (már az oxigén palackok is be vannak kapcsolva)
- az abszolút hozamú alapokat is érinteni fogja az általános kamat és hozamszint csökkenés és vélhetően egy további 5-7%-kal csökkeni fog az éves hozamuk
Mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet érdemi hozamtöbbletet elérni befektetési alapokkal a betétekhez viszonyítva. Sőt! Ez a legreálisabb alternatíva, viszont a jó választásnak egyre nagyobb jelentősége lesz. Míg korábban egy átlagos alappal is szépen lehetett „kaszálni”, addig 2014-ben már jó döntést kell hozni hová tesszük a pénzünket.
13., Amit bűn kihagyni
Nincs nagyobb gólhelyzet, mint kihasználni a kockázatmentesen elérhető éves 12-14%-os hozamot. Ez természetesen kizárólag állami támogatással érhető el lakástakarék-pénztári szerződéssel. Kétségtelen tény, hogy a pénz felhasználása kizárólag lakáscélú, vagy lakáshitel törlesztés lehet, de kevesen szokták vitatni, hogy 4-5 évente látható összeget elköltenek a lakásuk felújítására. Legalább ezt az összeget érdemes lakástakarékba elhelyezni.
4., Azért az adó sem mindegy
Még mindig túl kevesen mernek élni a tartós befektetési számla (TBSZ) előnyeivel, pedig szintén a „bűn kihagyni” kategóriába esik. Alapvetően csak előnye van: ha megtartjuk legalább 3+ évig a befektetésünket, akkor a 16%-os kamatadó 10%-ra csökken, ha 5+ évig, akkor 0%-ra. Ha mindez nem sikerül, akkor be kell fizetnünk a 16%-os adót, mintha nem vettük volna igénybe a TBSZ-t.
Előző cikkünkben elolvashatod, hogy mire számíthatunk a kamatok és az infláció alakulását illetően a nemzetközi folyamatokat is figyelembe véve.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
