A befektetési sikert leginkább hozamban mérik. Lezárult a 2013. év, így érdemes egy pillantást vetni arra, mely befektetési alapok hozták a legtöbbet azoknak, akik elhagyták a bankbetéteteket. Igen meggyőző teljesítményeket láthatunk: a legnépszerűbb alapkategóriák élharcosai vastagon 10% feletti reálhozamot, azaz infláció feletti hozamot értek el.
A tavalyi év áttekintése mellett érdemes néhány szót ejteni a jövőről is: befektetési alapot választani művészet…
A tavalyi év azok számára, akik jól választottak befektetési alapot abszolút gyümölcsöző volt. Figyelem, komoly hangsúly van a „jól választott” szóösszetételen. Ugyanazon befektetési alapkategória legjobb és 10. legjobb alapja között ugyanis akár 15%-ot meghaladó teljesítménykülönbséget is látunk (mint pl. az abszolút hozamú alapoknál). Az év során a rangsor jelentős mértékben átalakult: több kategória esetében is az év elején még élen állók lecsúsztak a középmezőnybe és 2013-as teljesítményük egésze már nem kiemelkedő.
Milyen tényezők befolyásolták 2013-ban a hozamokat:
- töretlenül folytatódott az MNB kamatcsökkentési ciklusa, mely igen kedvezően hatott a kötvénybefektetésekre (kötvények pedig jelentős súlyt képviselnek szinte minden befektetési alapkategóriánál)
- a tőzsdék száguldása 2013-ban is folytatódott – köszönhetően a jegybankok agresszív pénzpumpálási tevékenységének -, de a részvényárak emelkedésének üteme mérséklődött
A legtöbb friss pénzt a magyar befektetők két alapkategóriában helyeztek el: a kötvény alapokban és az abszolút hozamú alapokban. Mindkét alapkategória vastagon infláció és bankbetéti kamatok feletti hozamokat szállított a befektetőknek. A különbségek azonban jelentősek a kategórián belül: egyrészt sok olyan esetet találhatunk, ahol lényegesen magasabb kockázatvállalással sikerült csak azonos, vagy rosszabb hozamot elérni egy-egy alapnak, mint a versenytársaknak. A magasabb kockázat akár nyugtalan pillanatokhoz is vezethet a befektetőknek a hozamkimutatás nézegetése közben…
Befektetési alapot választani művészet. De mégis hogyan érdemes?
- értsük meg, hogy az adott befektetési alapkategória milyen típusú befektetéseket hajt végre és ebből milyen hozamingadozás és várható hozam következik
- ne a pillanatnyilag legjobb hozamot felmutató alapot válasszuk, hanem egy olyan alapot mely tartósan képes saját kategóriája élvonalbeli hozamát nyújtani (itt nyilván csak a múltat vizsgálhatjuk, de pár évnyi statisztika már javítja a valószínűségeket)
- ne várjunk csodát: nincs ingyen ebéd, a többlet hozamot csak kockázatért cserébe kaphatjuk meg, a kérdés, hogy az adott hozamért ne vállaljunk szükségesnél nagyobb kockázatot (érdemes figyelni a szórás mutatót, mely a hozam ingadozását mutatja, ezt minden egyes alap esetében megtalálhatjátok a Bankmonitor adatbázisában)
- egy konkrét példával szemléltetve: a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok első 15 alapjának átlagos kockázata (szórása) érdemben nem tér el: a kötvényalapok átlagos hozama 10,3% volt 3,6%-os szórás mellett, míg az abszolút hozamú alapok átlagos hozama 16,2% volt 4,9% szórás mellett. Alig valamivel nagyobb hozamingadozás mellett lényegesen magasabb befektetési hozam.
Két alapkategória esetében két alapkezelő teljesítménye meglehetősen dominánsan kirajzolódik. Az abszolút hozamú alapok esetében a Concorde Alapkezelő nagyon masszívan uralja az élmezőnyt, míg ugyanez mondható el a tőkevédett alapok esetében a K&H Alapkezelőről.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
