Nem kérdés, hogy ha valakinek magasabb a jövedelme, akkor idővel nagyobb vagyont tud felépíteni. Ez a mai magyar valóság is, hiszen a jegybank adatai szerint a pénzügyi vagyon kétharmada a leggazdagabb háztartásoknál van. Érdekesség viszont, hogy az átlagnál jóval kevésbé részesednek a betétekből vagy a biztosításokból. Gyűjtésünkből az is kiderül, hogy nemzetközi szinten mennyire lógnak ki a gazdagok, ha a befektetésekről van szó.
Lassan már fel sem kapjuk a fejünket azon, hogy azt látjuk a hírekben, hogy a leggazdagabbaknak mekkora vagyonuk is van pontosan. Nehéz belegondolni, de például a világ leggazdagabb emberének, Bill Gatesnek több pénze van, mint amennyiből jövőre a magyar költségvetés gazdálkodik.
Magyarországon is szép számmal találhatók milliárdosok, de néhány kiadványtól eltekintve nehéz átlátni, hogy mennyire nagy eltérések is vannak az országon belül. A jegybank a közelmúltban tett közzé egy összefoglaló anyagot, ami éppen ennek vizsgálatát tűzte ki zászlajára. A bő 100 oldalas elemzésben találtunk egy nagyon beszédes ábrát, ami azt mutatja meg, hogy ha csak a pénzügyi vagyont nézzük (vagyis a lakóingatlant és egyéb ingó és ingóságokat), akkor is erősen szét van szakadva az ország.
Ha egy csokorba gyűjtenénk azokat a háztartásokat, ahová a legvagyonosabb 10% tartozik, akkor az összes pénzügyi vagyon kétharmada lenne náluk. A leggazdagabb 1%-nál pedig az összes vagyon 37%-a(!) lenne. Kevésbé súlyos a vagyoni egyenlőtlenség, ha az összes vagyont, tehát az ingatlant is például beleértjük, hiszen ekkor a felső 10% a vagyon felét birtokolja. De ez valamilyen szempontból logikus is, hiszen itthon nagyon magas a saját tulajdonú ingatlan aránya.
Cikkünk szempontjából igazán a befektetések érdekesek és azok megoszlása. Igaz, hogy az összes pénzügyi eszközből kétharmados a részesedésük, de a jegybank számításai szerint nagy eltérések vannak azon belül.
Egyrészt, úgy tűnik, hogy kisebb arányban van a birtokukban készpénz és betét, valamint a biztosítások és nyugdíjpénztári megtakarításokból sem tudnak akkora szeletet kihasítani, mint azt gondolnánk. Másrészt, viszont sokkal nagyobb a részesedésük az olyan fontos befektetéseknél, mint a kötvények, vagy a részvények és részesedések.
A lakossági állampapírok teszik ki a kötvények nagy részét, és itt közel 90%-os részesedéssel bírnak a leggazdagabbak. Úgy is lefordíthatjuk ezt, hogy a leggazdagabb 10%-nál van a lakossági állampapírok közel 90%-a.
A részvények és részesedésekben találhatók:
- tőzsdei részvények,
- nem tőzsdei részvények,
- egyéb vállalati részesedések (pl. egyéni vállalkozások…),
- befektetési jegyek.
Nem meglepő módon, itt már 92%-ra emelkedik meg a részesedés. Az elemzés szerint ennek az az oka, hogy ilyen vagyonméretnél már sokkal nagyobb tér nyílik a vállalkozásra. De persze, a leggazdagabbak vagyoni lehetőségei azt is megengedik, hogy több értékpapírt tartsanak, legyen szó akár egy részvényről, akár egy kockázatosabb befektetési alapról.
Végül, lássunk egy kitekintést nemzetközi szinten. A BCG évente elkészíti a saját privátbanki kiadványát, ebben pedig benne van, hogy a leggazdagabbak arányaiban milyen pénzügyi befektetéseket tartanak. Ezek alapján az látszik,
- a legnagyobb kockázatot bevállalók az észak-amerikaiak, ahol a részvények aránya 70%
- a nyugat-európaiak kiegyensúlyozottak, 40% részvény mellett közel ugyanekkora kockázatmentes befektetést tartanak,
- Kelet-Európában még mindig a készpénz és a betét az úr, a vagyon 61%-a van itt.
Mindezek tudatában a magyar valóság a legközelebb a nyugat-európaihoz áll. Annyi eltéréssel, hogy nálunk megfordul a reláció, és nem a részvényekből van arányaiban a legtöbb, hanem kötvényből, azon is belül lakossági állampapírból.
Keresd meg a legjobb befektetési alapokat a keresőnk segítségével!
