Nehéz időszakot él jelenleg a forint, amit jól mutat, hogy az euróval szembeni árfolyam a mindenkori csúcsok közelében van. Emellett az állampapírpiacon sem maradunk izgalmak nélkül, hiszen már ott is majdnem fél éve emelkednek a hozamok. Befektetőként ezeket az eseményeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen egy devizás vagy kötvényalap birtokában nagyon könnyen megérezzük a hatásokat. Emellett lehet egy olyan jolly joker megoldás is a kezünkben, amivel gyakorlatilag mindegy, hogy mi történik a piacokon.
Használd befektetési alap keresőnk, hogy megtaláld az elvárásaidnak leginkább megfelelő alapot!
A forint euróval szembeni árfolyama legutóbb már a 323 szint körül járt, ilyen szintet 2015 januárjában láthattunk legutoljára. Százalékosan kifejezve ez az április közepén jellemző 310-es árfolyamhoz képest bő 4 százalékos emelkedést is jelent. A forint árfolyamának alakulását azonban mindenképp együtt kell vizsgálnunk azzal a ténnyel is, hogy a mindenki által vásárolható államkötvények hozamai már az év eleje óta töretlenül emelkednek, 0,2-1,56%-kal kerültek magasabbra.
A hozamemelkedés leginkább a kötvényalapok számára kedvezőtlen hatású, míg a forint árfolyam változása elsősorban akkor érint minket, ha devizális kitettséggel is rendelkezik a befektetési alapunk. Nézzük is meg, mivel számolhatunk az egyes esetekben!
Hirdetés
Hirdetés
Rá sem lehet ismerni a kötvényalapokra!
Jó tudni, hogy a kötvénybefektetések esetében a hozam és az árfolyam alakulása között fordított kapcsolat áll fent. Vagyis amikor a hozamok elszállnak, a kötvények árfolyama leesik, márpedig ez egy kötvényalap birtokosa számára veszteséget okozhat. Természetesen nem mindegy, hogy milyen futamidejű kötvényeket vásárló alapról van szó: a rövid kötvényalapok általában kisebb, míg a hosszú kötvényalapok nagyobb a kamatérzékenység.
Az utóbbi tézist jól példázza a kötvényalapok idei teljesítménye is. A rövid kötvényalapok az év eleje óta mintegy 1,62%-os, míg a hosszúakkal 3,70%-os veszteséget lehetett elérni. Ez alapján már messze vannak azok az időszakok, amikor sokan a kétszámjegyű visszatekintő hozam miatt vásároltak kötvényalapot.
Jóval nagyobb azonban a rizikó, ha az államkötvényt mi magunk vásároltuk (nem egy kötvényalap keretében), hiszen ekkor futamidőtől függően 1% hozamemelkedés akár 10%-os mínuszt is okozhat. Természetesen ez nem vonatkozik a lakossági állampapírokra, hiszen itt a külső hozamok alakulásának nincsen semmilyen határa a kötvény árfolyamára. Ebben az esetben az számít, hogy meddig tartjuk meg a papírt, hiszen ez alapján számolják ki az időarányos kamatot (idő előtti eladásnál 0,5-1% levonást is érvényesít az államkincstár). A lakossági állampapírral aktuálisan a lejárattól függően 1,5-3,8%-os kamat ütheti a markunkat.
Keresőnkkel utána nézhetsz, hogy milyen hozamokat értek el az egyes befektetési alapok!
A devizás alapok helyett bízzuk az alapkezelőre az árfolyamkockázatot!
Amellett, hogy sokan szívják a fogukat amiatt, hogy a nyaralásra magasabb árfolyamon válthatnak egyeseknek az is szöget üthetett a fejében, hogy profitáljanak ebből az elmozdulásból. Persze a spekulációt senkinek sem tanácsoljuk, ugyanakkor a befektetési alapoknál több esetben is előfordulhat, hogy a devizanem közbeszól.
Alapesetben egy befektetési alap nemcsak a hazai lehetőségek között mozog, hanem a nemzetközi színtéren is nézelődik, így könnyedén előfordulhat a portfólióban olyan befektetés (például részvény, kötvény), amely devizában denominált. Ugyanakkor nagyon sokszor az alapkezelők részben vagy teljes egészében bebiztosítják magukat a forint árfolyamának elmozdulása ellen, ezért gyakorlatilag mi semmit nem érzékelünk ebből. Tehát az elérhető hozam alakulásába nem szól bele, hogy a forint aktuálisan hol áll.
Más a helyzet, ha olyan alapról beszélünk, ami alapvetően nem forintos devizanemű, tehát a befektetéseit sem forintban tartja nyilván. Ekkor érdekeltek vagyunk abban is, hogy a forint árfolyam hogy áll, hiszen a befektetés végső eredményét ez nagymértékben meghatározza. Egy gyengülő forint például kifejezetten előnyös a hozam szempontjából, hiszen ez megtoldja az alap által elért hozamot. Például, ha az alapunk euróban 5%-ot ért el az elmúlt egy évben, akkor emellé a forint gyengülése is hozzátehetett néhány százalékot.
Azt viszont csak a merészebbeknek tanácsolnánk, hogy a befektetési alap rizikója mellett az árfolyam változásából fakadó kockázatot is felvállalják. Az a biztos, ha inkább az alapot kezelő szakemberre hagyjuk, hogy a forint árfolyamából fakadó kockázatokat kezelje.
Egy abszolút hozamú alap keze például egyáltalán nincs megkötve a lehetséges befektetések terén, mint például egy részvény vagy kötvényalap esetében. Tehát a portfóliómenedzser a belátása szerint választhat befektetést, akár rövidtávú fókusszal is. Ebbe bőven belefér a devizavásárlás is (sőt a származtatott ügyletek is), sőt akár short ügyletet is indíthat, amivel a gyengülő árfolyamból is profitálni tud. Az abszolút hozamú alapok abban a helyzetben is mentsvárat jelenthetnek, ha viharos időszakot élünk, így a saját portfóliónkban érdemes lehet helyet keresni nekik.
