A magyarok körében a bankbetétek és az állampapírok után 4200 milliárd forintos vagyonukkal a befektetési alapok számítanak a 3. legnépszerűbb befektetési formának. Működésüket mégis kevesen ismerik. Ez annak ellenére van így, hogy nagyon fontos tudnunk azoknak a befektetéseknek a működését, amibe a pénzünket tesszük. A CashMester új részében megmutatjuk, hogy az egyes befektetési alapoknak mitől nő, vagy mitől csökken az árfolyamuk.
Mi a befektetési alap?
A befektetési alapokat arra találták ki, hogy a befektetők pénzét összegyűjtve – az összeget valamilyen befektetési politika szerint befektetve – a befektetők számára hozamot érjenek el. Ebből ki is derül, hogy a befektetési alapok nem kamatoznak, ezért hozamukat előre nem tudjuk megmondani.
Ha igazán mélyen érdekelnek a befektetések, vegyél részt az Aegon Alapkezelő és a Bankmonitor 2018. október 9-én megtartandó közös rendezvényén! A részletes programot pedig itt éred el: Befektetési szeminárium! Jelentkezni a weboldalon vagy az alábbi form kitöltésével tudsz:
Minden befektetési alapnak van legalább egy portfóliómenedzsere, aki a befektetők pénzén minél jobb hozamot próbál meg elérni. Azt hozzá kell tenni, hogy az Alapkezelő az alapkezelési díj (lásd a CashMester sorozat korábbi részében) felszámításával még akkor is jól jár, ha az alap a befektetőinek veszteséget okoz.
Néhány alapnál az eredményességre való törekvést úgy próbálják meg elérni, hogy a referenciaérték feletti többlethozamra úgynevezett sikerdíjat vezetnek be. Ez érdekeltté teszi a portfóliómenedzsert és az Alapkezelőt a minél jobb hozamok elérésében. Sajnos azonban felesleges többletkockázat felvállalására is sarkalhatja, amennyiben ezt az alap befektetési politikája megengedi.
Egyaránt léteznek bármikor szabadon megvásárolható és eladható, lejárati dátum nélküli (ún. nyílt végű), másrészt jegyzési időszakban megvásárolható, lejárati dátummal rendelkező és futamideje alatt csak nagy költséggel eladható (ún. zárt végű) befektetési alapok. Mi a könnyű adásvételi lehetőség miatt inkább csak a nyílt végű befektetési alapokat javasoljuk.
Lényeges szempont, hogy a kockázatunk is kisebb például egy részvényalap megvásárlásával, mintha egyetlen részvényt birtokolnánk! Éppen ezért a számottevő megtakarítással rendelkező befektetőknek nemcsak lakossági állampapírjaik, hanem az egyedi részvényeknél kevésbé kockázatos befektetési alapjaik is vannak.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen befektetési alap kategóriák léteznek, és mitől függ, mennyi pénzed lesz belőlük?
Likviditási alapok: a portfóliómenedzser elsősorban számlapénzbe és bankbetétekbe teszi az alapba beáramló pénzt. Ezeket kiegészítheti rövid, 2 hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokkal. Akkor számíthatunk magasabb hozamra, amikor a bankok a bankbetétekre is jó kamatot fizetnek. Amikor a betéti kamatok emelkedésnek indulnak, akkor az alapba kerülő újabb pénzek már a korábbiaknál magasabb betéti kamatokkal kerülnek lekötésre, ezzel segítve az alapot a jobb hozamok elérésében. Ilyenkor az új befektetők a korábban pénzt elhelyezők miatt kisebb átlaghozamot érnek el annál, mintha csak az ő újonnan befizetett pénzük lenne az alapban. A korábbi befektetők épp ellenkezőleg: nekik ebben az esetben segít az újabb pénzbeáramlás a magasabb hozamok elérésében. A betéti kamatok csökkenésekor éppen a fentiek ellenkezője történik. Röviden: magas kamatszint melletti változatlan vagy emelkedő kamatkörnyezetben teljesítenek megfelelően, míg alacsony kamatok mellett siralmasan.
Pénzpiaci alapok: számlapénzt, bankbetéteket, és legfeljebb 6 hónap hátralévő futamidejű állampapírokat tartanak. Jellemzően akkortól érhető el velük magasabb hozam, amikor a bankbetétek és az állampapírok is jó kamatot fizetnek. Akkor pedig még jobban járnak a befektetők, amikor az állampapírok hozama egy magas szintről kezd el meredeken csökkenni. Ilyenkor a felhalmozott kamat miatt azok árfolyama nő, ezzel növelve az alap árfolyamát. Veszteséget akkor termelnek, amikor az állampapírhozamok emelkednek, mert ekkor az állampapírok árfolyama csökken, ami értelemszerűen a pénzpiaci alap árfolyamának csökkenését is maga után vonhatja. Röviden: magas kamatszint melletti változatlan vagy csökkenő kamatkörnyezetben teljesítenek megfelelően, míg alacsony kamatok mellett siralmasan.
Kötvényalapok: hosszú, akár 10-15 éves hátralévő futamidejű állampapírokat tartalmaznak. Az átlagos hátralévő futamidő jellemzően 5 év felett alakul. Akkor érhető el velük magasabb hozam, amikor az állampapírok is jó kamatot fizetnek. Akkor pedig még jobban járnak a befektetők, amikor az állampapírok hozama egy magas szintről kezd el meredeken csökkenni. Ilyenkor a felhalmozott kamat miatt a kötvények árfolyama nő, ezzel növelve az alap árfolyamát is. Röviden: csökkenő kamatkörnyezetben kiválóan teljesítenek, míg emelkedő kamatkörnyezetben a tartásuk nem ajánlott.
- Rövid kötvényalapok: legfeljebb néhány év hátralévő futamidejű állampapírokat tartanak.
- Hosszú kötvényalapok: hosszú, akár 10-15 éves hátralévő futamidejű állampapírokat tartalmaznak.
- Szabad futamidejű kötvényalapok: nincs meghatározva az átlagos hátralévő futamidő
Vegyes alapok: ha a kötvények hozama csökken, azaz árfolyamuk emelkedik, és a részvények árfolyama is emelkedik, akkor érünk el ezzel az alappal jó hozamot. Azonban a kötvények hozamának növekedése, ezáltal a kötvények árfolyamának csökkenése az alapot a földbe döngölheti, ahogy a részvények árfolyamának esése is csökkenti az alap árfolyamát. Röviden: csökkenő kamatkörnyezetben kiválóan teljesítenek, míg emelkedő kamatkörnyezetben a tartásuk nem ajánlott.
- Óvatos vegyes alapok: nagyobb részben állampapírok, kisebb részben részvények alkotják a befektetéseit.
- Kiegyensúlyozott vegyes alapok: körülbelül fele-fele részben kötvényekből és részvényekből áll a befektetési portfóliójuk.
- Dinamikus vegyes alapok: kisebb részben állampapírok, nagyobb részben részvények alkotják a befektetéseit.
Fejlett piaci részvényalapok: a fejlett piaci részvények árfolyamának emelkedése a döntő, de a forintos alapok devizakitettsége miatt a dollár és az euró erősödése is kedvezően hat az árfolyamukra. Röviden: ha a fejlett részvénypiacok esnek, az alapunk árfolyama is esni fog, míg emelkedés esetén az emelkedésnek lehetünk részesei. Általában csökkenő kamatkörnyezetben lehet részünk sikerélményben, míg tartósan emelkedő és magasan álló kamatszintek mellett borítékolható az árfolyamok esése. (A részvények iránt ilyenkor csökken a kereslet amiatt, mert az újabb állampapírokra az eddigieknél magasabb kamatot fizetnek, és az emberek a kamatok emelkedésével egyre inkább ebbe teszik a pénzüket. Magas kamatok esetén pedig az állampapírpiac teljesen elszívja a pénzt a részvények elől.)
Feltörekvő piaci részvényalapok: fontos tudni, hogy a fejlődő részvénypiacokon a politikai kockázatok és a vállalatok kisebb eredménytermelő képessége miatt tartós befektetéssel jellemzően kisebb hozamokat lehet elérni, mint például egy hosszú távon megtartott amerikai részvényalappal. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a dollár erősödése a fejlődő részvénypiaci hozamokat általában negatívan szokta érinteni, míg a dollár gyengülése nekik kedvező fejlemény. Röviden: ha a fejlődő részvénypiacok esnek, az alapunk árfolyama is esni fog, míg emelkedés esetén az emelkedésnek lehetünk részesei. Általában csökkenő kamatkörnyezetben lehet részünk sikerélményben, míg tartósan emelkedő és magasan álló kamatszintek mellett borítékolható az árfolyamok esése.
Közvetlen ingatlanalapok: általában kereskedelmi és ipari ingatlanokba fektetnek. Aztán ezeket bérbe adják, vagy értékesítik, ebből szereznek pénzt az alapnak. Röviden: ha emelkednek az ingatlanárak, és kiemelkedő bérleti díjakat lehet kérni, akkor teljesítenek jól ezek az alapok. Azonban az ingatlanárak esésével az ingatlanalapok árfolyama veszíthet értékéből.
Közvetett ingatlanalapok: általában több közvetlen ingatlanalapba fektetnek. Röviden: Ha az ingatlanpiac fellendülőben van, akkor tud az alap az ügyfeleinek pénzt termelni. Amennyiben rosszul teljesít az ingatlanpiac, akkor az alap árfolyama csökken, és előfordulhatna az is, hogy az alapban lévő pénzhez pedig nehezen lehetne hozzájutni.
Abszolút hozamú alapok: minden piaci környezetben számottevő hozamot lehet velük produkálni. Gyakorlatilag minden instrumentumba fektethetnek, amennyiben ezt a befektetési politikájuk megengedi. A kockázati szintjük és a várható hozamuk alaponként nagyon eltérő. Vannak olyanok, melyek a befektetett pénz többszörösére kötnek üzleteket. Ezt hívjuk tőkeáttételnek. Több alapnál előfordul, hogy akár a nettó eszközértékük 300-450%-ának megfelelő kitettséggel rendelkeznek. Röviden: leginkább a portfóliómenedzser döntéseitől függ a hozamunk.
Árupiaci alapok: az árupiaci befektetések velejárójaként ezek jellemzően dollárkitettséggel is rendelkező alapok. Röviden: a dollár és az árupiaci termékek árfolyamának változása járul hozzá legnagyobb mértékben az alap teljesítményéhez. Azonban létezik köztük olyan alap is, amelyik az árupiaci termékek árfolyamának esésén is tud pénzt keresni.
Származtatott alapok: nagy tőkeáttétellel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a befektetett pénzünk többszörösét teszik kockára, ezzel az árfolyam nagyobb mértékű árfolyam-változását idézve elő. Röviden: akik nem szeretnének nagy kockázatot vállalni, azoknak nem ajánlott!
Tőkevédett alapok: túlnyomórészt zárt végű alapok. A tőke nagyobbik részét bankbetétbe teszik, a másik részét befektetik. A bankbetét rész kamatai biztosítják az alap számára a lejárat időpontjában a tőkevédelmet. A befektetési rész annál kisebb arányú, minél alacsonyabbak a betéti kamatok. Ez azt eredményezi, hogy érdemleges hozamot csak kivételes esetben tudunk elérni az ilyen alapokkal, de azért van erre is példa. Megvételüket épp ezért a jegyzéskor inkább nem javasoljuk! Inkább abban az esetben lehet meggondolni az ilyen alapok vételét, ha árfolyamuk már bőven a lejáratkori érték (például névérték alatti árfolyam, ha a tőkevédelem a névértékre szól) alatt van, és a másodpiacon kedvező árfolyamon tudunk hozzájutni.
A vegyes alapok, az árupiaci alapok, az abszolút hozamú alapok és a származtatott alapok vásárlásakor azért érdemes körültekintőnek lennünk, és az adott befektetési alap utolsó havi jelentésében megnéznünk, hogy aktuálisan éppen milyen befektetéseket tartalmaz. Ha ismerjük a portfóliómenedzser által a befektetési alapban felvett pozíciókat, hogy mibe fekteti a pénzünket, akkor felelősen tudunk dönteni.
Miket olvassunk el a vétel előtt?
Minden befektetési alapnak van tájékoztatója, rövidített tájékoztatója és kiemelt befektetői információk (KIID) című dokumentuma, amikben megtalálunk minden olyan információt, amire kíváncsiak lehetünk. Ha korábban még nem vettünk az adott befektetési alapból, akkor a rövidített tájékoztatót és a kiemelt befektetői információkat mindenképp olvassuk el! Ez minden befektetési alapnál nagyon fontos! Vásárlás előtt mindenképp nézzük meg azt is (például bankmonitor.hu oldalon megtalálható grafikonokon), hogy a megvásárolni kívánt befektetési alapnak az indulása óta mekkora volt a maximális visszaesése. Csak akkor döntsünk az alap megvásárlása mellett, ha a beletett pénzünk olyan arányú visszaesése nem okozna számunkra álmatlan éjszakákat! A jó döntéshez nézd meg a Bankmonitor befektetési alap kalkulátorát!
Milyen számlára vásárolhatjuk meg a befektetési alapokat?
Azt is el kell döntenünk, hogy milyen számlatípusra helyezzük el a megtakarításunkat. A befektetési alapokat 3 számlatípusra tudjuk megvenni: értékpapírszámlára, tartós befektetési értékpapírszámlára (TBSZ) és nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ-R).
Az értékpapírszámlán a befektetési alapok árfolyamán elért nyereségünk után adót kell fizetnünk. A törvény érdekes módon úgy rendelkezik, hogy ne árfolyam-nyereségként, hanem kamatként kezeljék a bankok az elért nyereségünket. Ezért kamatadót vonnak le belőle.
Tartós befektetési értékpapírszámlán elhelyezve viszont a számla megnyitását követő 5. év végét kivárva kamatadó-mentes lesz a hozamunk.
Nyugdíj-előtakarékossági számlán tartva szintén mentesülünk a kamatadó megfizetése alól. Ezen felül a személyi jövedelemadónk egy részét (az éves befizetésünk 20%-a, maximum 100 000 forint, a nyugdíjkorhatárt 2020-ig elérőknek maximum 130 000 forint) is becsatornázhatjuk a megtakarításaink közé és egyúttal a hozamtermelésbe is. Ha érdekel, hogyan lesz nyugdíjad, olvasd el korábbi cikkünket is! A nyugdíj kalkulátorunk segítségével megtudhatod, milyen megtakarítást érdemes választanod!
Ne feledd rendezvényünk! Vegyél részt az Aegon Alapkezelő és a Bankmonitor 2018. október 9-én megtartandó közös rendezvényén! Bővebb információ és jelentkezés: Befektetési szeminárium
Töltsd ki a befektetői tesztünket is, hogy megtudd, mekkora a kockázatviselési képességed! Tekintsd meg a kalkulátoraink listáját!
Csatlakozz te is a több mint 160 000 feliratkozott olvasónkhoz és értesülj elsők között a gazdasági hírekről és a legjobb pénzügyi ajánlatokról.
