A passzív befektetési alapok vagy az ETF-ek neve sokaknak ismerősen csenghet, főleg az utóbbi évek után, mikor nagy népszerűségre tettek szert. Ugyanakkor a tőzsdék csúcsokat döntő szárnyalása után most úgy tűnik egyre inkább háttérbe kerülnek és megéri inkább az aktív stratégiákban dolgozni. Ezeken belül is a befektetési alapok zászlóshajói, az abszolút hozamú alapok nyújthatnak menedéket. ETF-ek és az aktív befektetési alapok témáját jártuk körül a legfrissebb Cashmesterben.
Mi történt pontosan?
A közelmúltban még egy részvénypiaci indexet lekövető ETF-el is megcsinálhattad a szerencsédet. Persze ez nem véletlen, hiszen a világ tőzsdéi közel 9 évig egyöntetűen emelkedtek, ám a jelek szerint lassan véget ér az az időszak. Márpedig ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé vonzó egy index teljesítményét követni, inkább az egyedi meglátások, vagyis az aktív befektetési stratégia kerül előtérbe.
Mit jelent ez magyarul?
Régóta léteznek ETF-ek, vagyis tőzsdén kereskedett alapok, azonban az igazán nagy népszerűséget az utóbbi 15 év hozta meg számukra. Ezek legfőbb jellemzője az, hogy alacsony költség mellett képes lekövetni valamely részvénypiaci index teljesítményét (például az amerikai S&P500 hozamát). Egy részvényalaphoz képest gyakorlatilag ötödannyi költség merül fel, ami éves szinten nagyságrendileg 0,5%-ot jelent. Ergo mindig a részvényindex hozama alatt egy kicsivel lehet a hozamod.
Sok befektetőnél éppen ez jelenti a fő motivációt, hiszen úgy gondolják, hogy egy aktívan kezelt alap rendkívül drága. Ráadásul az elmúlt években a részvényindexek vonzó hozamai miatt rendkívül sokan megelégedek a passzív stratégiával. Emellett sokan afelől is kételkednek, hogy az alapkezelők éveken keresztül egyáltalán képesek a piac egészét összefoglaló indexet megverni.
Itthon elsősorban a passzív befektetési alapokkal lehet találkozni, amelyek szintén egy index (elsősorban BUX) teljesítményét másolják le és szintén relatíve alacsony költségterheléssel működnek.
Az előnyös tulajdonságok ellenére már az elemzők is régebb óta felhívták a figyelmet az ETF-ek jelentette veszélyekre is, miután tavaly globális szinten rekord mennyiségű pénz áramlott ilyen befektetésekbe. Látni kell, hogy egy ETF esetében egy kétélű kardról van szó: örülhetünk, amíg a piacok egyöntetűen emelkednek, viszont a visszaesések elől sincs menekülés, vagyis a piac esésével párhuzamosan mi is veszítünk. Hacsak nem megyünk át rögtön egy inverz ETF-be, ami a piacok eséséből is profitál.
Hirdetés
Hirdetés
Miért kellene engem érdekelnie?
Persze a költségek rendkívül fontosak a befektetések esetében is, ugyanakkor aktuálisan mást is szem előtt kell tartani. A részvények már jó ideje túlárazottnak tűnnek, az év eleji csúcsok elérése után pedig nem találja az irányt a piac, az elemzők pedig zuhanást várnak. Tehát véget ért az az időszak, amikor a részvények egyöntetűen tudnak emelkedni és ebben az időszakban az indexkövetés nem kifizetődő.
Ebben a helyzetben inkább az aktívan kezelt alapok között érdemes nézelődni. Persze egy aktív részvényalap sem tud mit kezdeni azzal, ha a piacon kevés jó lehetőség van, hiszen az ő kezük az eszközosztályon belül kötve van. De legalább megvan az a szabadsága, hogy átsúlyozzon az egyes részvények között, amivel a befektetők veszteségét tompítja.
Az aktívan kezelt alapok külön típusát jelentik az abszolút hozamú alapok, amelyek viszont bármilyen befektetésből válogathatnak (mint például részvény, kötvény, deviza, származtatott eszközök). Gyakorlatilag az a célkitűzés, hogy az alap a kockázatmentes hozamnál magasabb teljesítményt érjen el, attól függetlenül, hogy mi történik a piacon.
Csatlakozz te is a több mint 160 000 feliratkozott olvasónkhoz és értesülj elsők között a gazdasági hírekről és a legjobb pénzügyi ajánlatokról.
