A kormány egy múlt heti intézkedésében a lakosság összes hitelére vonatkozólag elrendelte a „moratóriumot” (a törlesztési kötelezettség szünetelését), egészen 2020. dec. 31-ig. Habár a rendelet bizonyos részleteit még mindig homály fedi, az elérhető információk alapján kiszámoltuk az összes olyan verziót – a mai MNB közleményben szereplőt is -, amely feltehetően szóba jöhet majd. Valószínűleg lesznek olyanok, akik jól fognak járni a moratóriummal, de olyanok is, akik kevésbé. (Süle-Szigeti Bulcsú írása)
A lakáshiteleknél komplikált a helyzet, hiszen itt a kamatot is mindenképpen figyelembe kell vennünk a hitel moratórium hatásának kiszámítása során. A 9 hónapos moratórium hatására mind tőketartozás, mind kamattartozás felhalmozódik, a kérdés pedig az, hogy a bankok ezeket utólag miként szedhetik majd be.
Ami bizonyos, hogy a hitelek futamideje a moratórium időtartamával ki fog tolódni – sőt a ma közzétett MNB iránymutatás alapján, akár még jobban megnövekedhet -, tehát a törlesztőrészletek amiatt nem emelkedhetnek meg, hogy a hitelt kevesebb részletben kellene visszafizetni. Az azonban még eldöntetlennek látszik, hogy az elmaradt kamatokat a bankok tőkésítik-e vagy sem. Ez azért fontos, mert ha igen, azzal megnövekszik a hitel teljes visszafizetendő összege, és a bankok nem szenvednek el veszteséget, ha azonban nem, akkor az összes visszafizetés nem változik, így a bankoknak az időbeli csúszás veszteséget okoz.
Mi három különböző lehetőség hatását vizsgáltuk meg:
- Moratórium kamatelengedéssel: A moratóriumi időszak kamatát a bank elengedi, a futamidő pedig a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. Ezzel a törlesztő nem emelkedik, így a teljes fizetési kötelezettség is változatlan marad.
- Moratórium tőkésítéssel: A moratórium idejére jutó kamatot a bankok utólag beszedik a havi törlesztőkkel együtt. A hitel futamideje a fizetési haladék idejével megnő, emiatt valamelyest emelkedne az adósok törlesztőrészlete.
- Moratórium tőkésítés és változatlan törlesztőrészlet mellett: A mai MNB közleménynek ez felel meg a leginkább. A moratóriumi időszak kamatát a bank később a törlesztőrészletekkel beszedi, ugyanakkor a havi fizetési kötelezettség nem emelkedne meg. Ehhez azonban a futamidőt jelentősen meg kellene növelni, ami hatással lehet a teljes visszafizetendő összegre.
Mennyi lesz a havi törlesztőrészlet a moratóriumot követően?
Vegyünk példaként egy 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitelt, melyből 9 hónap már eltelt. Az induló 71 759 forint törlesztőrészlet megfizetése alól kap mentességet az adós 9 hónapra. A törlesztőrészlet érdemben – 3 200 forinttal – abban az esetben nő meg, ha az elmaradt kamatot a bankok utólag beszedik és a futamidő a moratórium idejével meghosszabbodik.
Ha a bankok nem szedhetik be az elmaradt kamatot utólag és a futamidő megnő 9 hónappal – fizetési haladék ideje -, akkor a törlesztő nem emelkedik, hiszen kvázi a moratórium előtti állapot lesz érvényes, ez viszont a bankoknak veszteséget jelenthet. Ráadásul a rendelet nem tartalmaz kamatelengedést, emiatt erre eléggé kicsi az esély.
Különösen akkor, ha az MNB mai iránymutatását nézzük, amely szerint a futamidőt annyival kell megnövelni, hogy a később befizetendő kamatok miatt se emelkedjen a törlesztőrészlet. (Ez azt is jelenti, hogy a kamatokat nem engedik el a bankok.) Ez utóbbi esetben se kell az adósnak többet fizetnie havonta, viszont a törlesztőrészletek száma jelentősen megemelkedhet, számításaink szerint a 270 hónap lenne az új teljes futamidő, ami 21 hónapos kitolást jelentene. Ennek pedig ára van.
Hogyan alakulhat a teljes visszafizetendő összeg a moratórium alatt?
A fenti példa alapján egyedül a kamatelengedés esetén nem kellene az adósnak többet visszafizetnie összesen, hiszen ebben az esetben a bank vállalja át a kamat terhet. A másik két megoldás azonban jelentősen megnövelheti az adós összes kötelezettségét.
A kamat tőkésítésekor, ha csak a fizetési moratórium idejével emelkedne meg a futamidő, akkor a törlesztőrészlet emelkedése miatt összességében több mint 700 ezer forinttal növekedne meg a fizetési kötelezettsége az adósnak. Ha pedig a futamidőt növelnék meg annyira, hogy a havi kötelezettségek ne emelkedjenek, akkor bizony a törlesztőrészletek számának emelkedése miatt már közel 1,5 millió forinttal járna rosszabbul az adós, mint a moratórium nélkül.
Emiatt is jó tudni, hogy az adós nem köteles élni a moratórium lehetőségével. Ha valaki úgy ítéli meg, hogy a koronavírus okozta hatások az ő életét anyagilag nem nehezítették meg, az megteheti, hogy továbbra is szerződésszerűen teljesíti a havi kötelezettségeit a bank felé. Ebben az esetben a fenti téma nem aktuális, és sem a havi törlesztőrészleteikben, sem a teljes visszafizetendő összegben nem fog változás bekövetkezni.
Hirdetés
Hirdetés
Minden friss információ egy helyen a fizetési moratóriumról: Hitel moratórium Kisokos
