Hazánkban idén december 31-ig úgynevezett fizetési haladék vonatkozik minden olyan hitelre, amelyet március 18-a előtt vettek fel a bankoktól az adósok. Akiknek a válság miatt bizonytalanná vált (vagy el is veszett) a jövedelmük, nekik jelentős könnyebbséget hozott ez az intézkedés, és ilyen élethelyzetben érdemes is kihasználni a törlesztési szünet lehetőségét. Vannak azonban olyan típusú hitelek is, ahol nagyon sok pénzbe kerülhet, ha élünk a moratóriummal: ilyenek például a folyószámlahitelek és a hitelkártyák. szerző: Süle-Szigeti Bulcsú
A fizetési moratórium fontos tulajdonsága, hogy bár törlesztési kötelezettség valóban nincs a hitelekkel kapcsolatosan, de a fennálló tartozás minden esetben továbbra is az ügyleti kamattal kamatozik. A moratórium időtartama akár 9 hónap is lehet – az adósok dönthetik el azt, hogy mennyi időre szeretnék kihasználni. A hónapok során felhalmozódó kamat (az időtartamon felül) a fennálló tartozás összegétől és a kamatlábtól függ. Hátrányosabb helyzetben vannak tehát azok, akiknek magas kamatot kell fizetniük az adósságukra, ami leggyakrabban a folyószámlahiteleknél és a hitelkártyáknál fordulhat elő.
Mivel a folyószámlahitelek és a hitelkártyák speciális kölcsönök, ezért a törlesztési moratórium is csak speciálisan értelmezhető. A legtöbb esetben úgy valósul meg, hogy a március 18. előtt már fennálló tartozást nem kell határidőre törleszteni, illetve a folyószámla-hitelkeret nem töltődik vissza automatikusan, holott ezek lennének a kamatmentesség feltételei. (Fontos, hogy a március 19. után kihasznált keretekre már nem vonatkozik a moratórium, azokat később is a szerződésben foglaltak szerint kell visszafizetni.) A moratórium lehetősége megtévesztő lehet: igaz, hogy a kormányrendelet értelmében a bank nem fogja behajtani az elmaradt befizetéseket, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy megéri elhalasztanunk azokat, sőt!
Vegyünk például egy olyan hitelkeretet, amely 500 000 forintig volt kimerítve 2020. március 18-án. A hitelkártyák kamata gyakran 30% fölött mozog, ebben a cikkben egy 34%-os konstrukcióval számolunk, ami teljesen reális forgatókönyv. Ha feltételezzük, hogy az adós egész évben kihasználja a moratórium lehetőségét, az azt eredményezi, hogy 9 hónapon keresztül fog kamatozni a kölcsön, így év végére csaknem 130 000 forintnyi kamattartozása halmozódhat fel! (A folyószámlahitelek kamata ennél valamelyest alacsonyabb, de hasonló elv mentén ott is akár százezres nagyságrendű kamattartozás tud összegyűlni a hónapok során.)
Az így keletkező tartozást majd jövő év januárjától kell elkezdeni törleszteni, a bank és az adós megállapodása szerinti módon. A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja, hogy 12 havi egyenlő részletre legyenek majd elosztva ezek a tartozások, és a megszokott havi törlesztésekkel párhuzamosan kerüljenek befizetésre. A fenti példában ez kb. 11 000 forintos plusz kiadást jelent majd havonta azon adósok számára, akik 500 000 forintig kimerített hitelkerettel indultak neki a moratóriumnak.
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy bár a moratórium rövid rávon nagy segítség lehet azoknak, akik a válság okán nem lennének képesek a hiteleik törlesztésére, de sokszor komoly árat kell majd cserébe fizetniük. Mindazok, akik nem kerültek anyagi nehézségbe, jobban járhatnak tehát, ha a kínálkozó lehetőség ellenére továbbra is törlesztik a hiteleiket, mert így jelentős pénzügyi veszteséget tudnak később elkerülni.
