Minden, amit a nyugdíjbiztosításokról tudni érdemes!

Minden, amit a nyugdíjbiztosításokról tudni érdemes!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2020-10-17 Frissítve: 2020-10-28
 

A nyugdíjbiztosítás az egyik legelterjedtebb nyugdíjcélú megtakarítási forma. A közvélekedésben mégis számos tévhit kering velük kapcsolatban. Ebből a cikkből kiderül, mire való és hogyan működik egy nyugdíjbiztosítás, milyen előnyei és hátrányai vannak, és mikre kell odafigyelni a kiválasztáskor.

A legtöbbek számára ismerős lehet a fejlett világ nyugdíjrendszereinek problémája. Az elöregedő társadalmakban a fiatalok létszáma csökken, míg az időseké egyre növekszik. Ha pedig egyre kevesebb aktív dolgozónak kellene eltartania egyre több időst, akkor a nyugdíjrendszer nem lesz hosszú távon fenntartható.

Az utóbbi években szerencsére Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyugdíjkérdés. Szinte mindenki hallott már a nyugdíjcélú megtakarításokról, amelyek legalább részben megoldást nyújthatnak a demográfiai problémára. Ebben a cikkben a nyugdíjbiztosítások kategóriáját mutatjuk be részletesen, amely hazánk egyik legelterjedtebb nyugdíjcélú megtakarítási formája.

Hirdetés

Hirdetés

Mit jelent a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítási konstrukciók – nevükből is adódóan – a biztosítóknál érhetők el. Lényegük, hogy a megtakarító arra szerződik a biztosítóval, hogy legalább 65 éves koráig rendszeresen fog takarékoskodni a náluk vezetett számláján. A biztosító a befolyt összegeket az ügyfél rendelkezései alapján befekteti, így azok hozamot termelnek a futamidő során. Napjainkban az érvényben lévő nyugdíjbiztosítások száma nagyságrendileg 300 000-re tehető, ezzel a második legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági formának számítanak.

Mikor jár le egy nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy határozott tartamra jönnek létre, azaz a lejárat időpontja előre rögzítve van. A szerződés akkor jár le, amikor a megtakarító betölti a kötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt: ez jelenleg 65 év. Tehát akik 2020-ban kötnek nyugdíjbiztosítást, ők mindenképpen hozzáférhetnek majd a pénzükhöz, függetlenül attól, hogy a jövőben hogyan változik majd az állami nyugdíj korhatára. Fontos, hogy a biztosító a fentieken túl még egy minimális futamidőt is kiköthet (pl. 10 év). A nyugdíjbiztosításokkal szemben a másik két nyugdíjcélú megtakarítási forma (önkéntes nyugdíjpénztár és NYESZ) lejárata a mindenkori nyugdíjkorhatár tényleges betöltéséhez kötődik. A megtakarító tehát ezeknél a konstrukcióknál nem lehet biztos abban, hogy mikor veheti majd fel a megtakarítását.

Mennyi állami támogatás jár a nyugdíjbiztosításokra?

Az állam pénzzel is támogatja a nyugdíjbiztosításokat, hogy ezzel is ösztönözze a mai aktív lakosság öngondoskodását. A támogatás jelenleg az éves befizetések 20%-a lehet, de nem haladhatja meg az évi 130 000 forintot. (Ennek a maximális kihasználásához évi 650 000 forint befizetése szükséges, ami kb. havi 54 000 forintnak felel meg.) A támogatást mindig az adott évben befizetett személyi jövedelemadóból lehet visszaigényelni, ezáltal csak azok jogosultak rá, akik fizetnek SZJA-t. Például nem tudják kihasználni ezt a támogatást azok a katás vállalkozók, akiknek nincsen egyéb SZJA-köteles jövedelmük.

Mennyi pénzt kell félretenni havonta?

A nyugdíjbiztosítások esetében a minimális díjat a biztosító határozza meg: ez általában havi 10-12 000 forint körül alakul. Ugyanakkor a megtakarítási célt érdemesebb aszerint megállapítani, hogy valaki mekkora tőkét szeretne felhalmozni idős korára. Az elmúlt években az első nyugdíj összege átlagosan az utolsó munkabér 55-65%-a körül alakult. Ha ugyanezt a becslést alkalmazzuk a mai aktívak esetében, akkor például 250 000 forintos bér alapján 150 000 forintos állami nyugdíj várható. (Bár elképzelhető, hogy a jövőben ennél kedvezőtlenebb arány lesz tapasztalható.)

Aki tehát szeretné fenntartani a korábban megszokott életszínvonalát, neki nyugdíjasként akár 100 000 forintos jövedelemkiesést kellhet majd pótolnia a saját megtakarításaiból. A statisztikákból kiindulva a 65 év felett átlagosan még várható élettartam akár 18 év is lehet, tehát érdemes legalább ennyi időre elegendő tartalékot képezni. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 20 millió forintos nyugdíjcélú megtakarításra lenne szükség a 65 éves kor elérésekor. Egy ekkora összeg első hallásra talán soknak tűnhet, de aki kellően korán elkezdi, akár havi 18 000 forintból is megvalósíthatja! De minél rövidebb idő van hátra a 65 éves korig, annál magasabb havi összeggel érdemes elindítani egy nyugdíjmegtakarítást.

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor

Mennyire erős a díjfizetési kötelezettség?

A díjfizetési kötelezettség az összes nyugdíj-előtakarékossági forma közül a nyugdíjbiztosítások esetében a legszigorúbb. Éppen ezért túlzottan magas havidíjat sem ajánlott bevállalni, hogy ez semmiképpen ne okozhasson fizetési nehézséget az évek során. Ugyanakkor, ha valaki időben elkezd takarékoskodni, ő alacsonyabb összegekből is elérheti a nyugdíjcélját, így stabilabban tudja majd fizetni a díjakat. Díjnemfizetés esetén a biztosítók gyakorlata változó: kitűzhetnek póthatáridőt, átvezethetik a hiányzó összegeket az ügyfél eseti számlájáról, díjmentesíthetik a szerződést, és végső esetben akár visszamenőleges hatállyal is felmondhatják azt. A szerződés idő előtt történő megszűnése anyagi veszteséggel járhat az ügyfél számára – erről egy későbbi pontban részletesen is szót ejtünk.

Lehet-e szüneteltetni a díjfizetést?

Bár a díjfizetési kötelezettség alapvetően erős, mégis van lehetőség ezt rugalmasabbá tenni. A legtöbb biztosítónál 3 év elteltével kérhető a rendszeres díj összegének csökkentése, de ilyenkor is teljesíteni kell a minimális összegre vonatkozó elvárást. Ugyancsak 3 év után szokott először lehetőség nyílni a díjfizetés szüneteltetésére: ez meghatározott időszakra és meghatározott gyakorisággal lehetséges. A díjfizetés szüneteltetése esetén az ügyfelet nem terheli rendszeres díjfizetési kötelezettség, de a szolgáltatás költségeit változatlanul levonják továbbra is.

Van-e lehetőség eseti díjfizetésre?

Megtörténhet, hogy valaki a rendszeres díjakon felül is szeretne alkalmi befizetéseket eszközölni a megtakarítási számlájára – erre természetesen van lehetőség! Az eseti jellegű befizetéseket általában külön számlán tartja nyilván a biztosító, és erre bizonyos esetekben eltérő feltételek is vonatkoznak, mint a rendszeres díjakra. Nyugdíjcélra történő eseti befizetésre (a rendszeres díjakhoz hasonlóan) igényelhető a 20%-os SZJA-jóváírás: ekkor az eseti befizetés is csak 65 év felett hozzáférhető. Számos biztosító engedélyez szabad felhasználású (nem nyugdíjcélú) befizetéseket is. Ezekre ugyan nem jár az adóvisszatérítés, viszont a hozzáférhetőségük is rugalmas, azaz nincs korhatárhoz kötve. Az eseti díjak befektetési módjáról az ügyfél külön rendelkezhet.

Milyen befektetési lehetőségek elérhetők?

A nyugdíjbiztosítások befektetési lehetőségei viszonylag szélesek. A biztosító meghatároz kb. 10-20 eszközalapot, melyek között az ügyfél tetszőleges arányban oszthatja szét a saját befizetéseit. A kínálatban egyaránt megtalálhatók pénzpiaci alapok, kötvényalapok és részvényalapok. Ezáltal mindenki számára van lehetőség megvalósítani a saját befektetési stratégiáját, amit az egyéni kockázattűrő képesség és hozamelvárás ismeretében érdemes megalkotni. A hosszú távú tapasztalat azt mutatja, hogy a kockázatosabb befektetések magasabb hozamot eredményezhetnek, míg a biztonságosabb alapok hozama elmarad ezektől.

Milyen befektetési szolgáltatások elérhetők?

A biztosítók többféle befektetési szolgáltatást is nyújthatnak ügyfeleik számára. Például, ha valaki nem szeretne egyedi portfóliót összeállítani, az ő számára általában alapértelmezett portfóliók is elérhetők. Választhatók továbbá céldátum alapok vagy céldátum szolgáltatás is, melyek a kockázatkezelésben nyújtanak segítséget. Az árfolyamfigyelő- és árfolyamvédelmi szolgáltatások a veszteségek elkerülését igyekeznek elősegíteni. Előfordulhat továbbá, hogy a biztosító portfólió-kiigazítási szolgáltatást nyújt, amely a befektetési stratégia megőrzését hivatott szavatolni.

Milyen egyéb szolgáltatások kapcsolódhatnak mellé?

A nyugdíjbiztosítások mellé mindig kapcsolódik valamilyen kockázati biztosítás is, jellemzően alacsony biztosítási összegig. Ezek lényege, hogy az ügyfél befizetéseinek egy része nem kerül befektetésre, hanem azokból a biztosítónak származik bevétele. A biztosító cserébe – bizonyos keretek között – vállalja a kockázatviselést. Ilyen kockázati biztosítások például az életbiztosítás és a balesetbiztosítás. Fontos, hogy az ilyen jellegű kockázatokra egy nyugdíjbiztosítás nem feltétlenül nyújt kielégítő védelmet, ezért nem helyettesíti a külön erre a célra köthető biztosításokat.

Milyen költségei vannak egy nyugdíjbiztosításnak?

A nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatosan az ügyfélnek számos költsége felmerülhet. A teljesség igénye nélkül néhány példa ezekre: a kezdeti költség, a vagyonkezelési költség, a tranzakciós jutalékok, az allokációs költség és a számlavezetési költség. Az egyes biztosítók ajánlatainak könnyebb összehasonlíthatósága érdekében létezik az ún. „teljes költség-mutató” (TKM). A TKM egy százalékos érték, és azt fejezi ki, hogy az ügyfélnek mekkora évesített hozamvesztesége keletkezik a költségek miatt, ha egy bizonyos élethelyzetben indítja el a szerződést. A Magyar Nemzeti Bank a különböző futamidőkre felső limiteket szab a TKM-nek, és a biztosítók ajánlatai nem haladhatják meg ezeket az értékeket. Az egyes termékek költségei között jelentős különbségek lehetnek, ezért érdemes közülük igen körültekintően választani.

Milyen adóvonzata van egy nyugdíjbiztosításnak?

Amennyiben a szerződés biztosítottja betölti a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt (vagy még az előtt jogosulttá válik saját jogú nyugellátásra), illetve teljesül a legalább 10 éves futamidő, akkor adómentesen igényelhetők a nyugdíjszolgáltatások. Továbbá adómentes a biztosító szolgáltatása, ha a szerződés biztosítottja a futamidő során 40%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Visszavásárlásnak nevezzük azt az esetet, ha a fentiek bekövetkezte nélkül a megtakarításból pénzkivételre kerül sor (leszámítva a nem nyugdíjcélú eseti befizetéseket). A visszavásárlási érték gyakran nem éri el a felhalmozott megtakarítás valódi értékét. Részleges vagy teljes visszavásárlás esetén a szerződéskötéstől eltelt időtől függő mértékű kamatadó fizetendő az eseti és a rendszeres díjak hozama után. Továbbá ilyenkor a korábban kapott összes állami támogatás 120%-a visszafizetendő a NAV részére.

Hogyan örökíthető a nyugdíjbiztosítás?

A szerződés biztosítottjának halála esetén a kedvezményezettek (kedvezményezett hiányában az örökösök) jutnak hozzá a haláleseti szolgáltatási összeghez, amely állhat egyrészt a haláleseti biztosítási összegből, másrészt a megtakarítás aktuális értékéből. A kedvezményezettek részére történő szolgáltatás hagyatéki eljáráson kívül történik, és adó- és illetékmentes.

Milyen lejárati szolgáltatások igényelhetők?

Amennyiben a nyugdíjszolgáltatásra jogosító biztosítási események valamelyike a 10 éves futamidő lejárata előtt következik be, akkor kizárólag járadékszolgáltatás igényelhető. Ekkor a járadék összegét nem csökkenő részletekben, minimum a 10. év eléréséig folyósítják. Kivételt képez ez alól, ha a járadék összege nem érné el a havi 10 000 forintot (2017. után kötött szerződések esetében az 5 000 forintot), ugyanis ekkor engedélyezett az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás.

Ha a nyugdíjszolgáltatásra jogosító biztosítási események valamelyike a 10 éves futamidő lejárata után következik be, azt a szerződés normál lejáratának nevezzük. Ekkor adómentes nyugdíjszolgáltatásként igényelhető a lejáratkori egyenleg egyösszegű kifizetése, vagy választott időtávú járadékszolgáltatás.

Végrehajtható-e a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosításban felhalmozott megtakarítás a hatályos törvény értelmében mentes a végrehajtás alól.

Mennyire biztonságos a nyugdíjbiztosítás?

A természetes befektetési kockázat ezeknek a megtakarításoknak is velejárója: a megtakarító akár veszteséget is elszenvedhet a befektetési döntései következtében. Az intézményi kockázatok ellen szigorú jogszabályi előírások nyújtanak védelmet: az MNB folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosítók rendelkeznek-e a szükséges szavatoló tőkével, illetve biztosítástechnikai tartalékkal. Amennyiben az MNB a követelmények megsértését észleli, és a tőkepótlás érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a meglévő szerződések kötelező átruházását írhatja elő egy másik, kellően fizetőképes biztosító számára. Ebben az esetben az ügyfelek szerződése változatlan feltételekkel él tovább az új biztosítónál. Sokan tartanak továbbá a nyugdíjcélú megtakarítások „államosításától”, azonban a kérdés mélyebb megértése esetén egyértelművé válik, hogy ez a félelem teljesen alaptalan.

A legmegfelelőbb nyugdíjbiztosítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíjbiztosítás-kalkulátora.

Hirdetés
Hirdetés