Rendkívül izgalmas, sokak számára tragikus évet tudhatunk hamarosan magunk mögött, ráadásul kénytelenek voltunk hónapról hónapra újratervezni, mert az élet a korábbi elképzeléseket gyorsan felülírta. Persze, ahogy ez lenni szokott, a helyzet mindig tartogat lehetőségeket is, amelyeket ha lehet, mindenképpen érdemes kihasználni.
Azt már tavaly év végén sejtettük, hogy az idei esztendő sok izgalmat hozhat, ám ekkor még egy esetleges kamatemelkedésre, a túlárazottnak tartott budapesti lakáspiac némi korrekciójára, az 5%-os újépítésű lakásáfa kivezetésére, valamint a 3%-os jegybanki cél felett portyázó inflációra gondolhattunk. Ugyanakkor a makrogazdasági környezet remekül alakult 2019-ben: a magyar GDP (bruttó hazai termék) csaknem 5%-kal nőtt, az építőipar 20% felett bővült, az ipari termelés 5,4%-kal lett magasabb, miközben a munkanélküliségi ráta 3,4%-ra csökkent. A nettó bérek országos szinten 11,4%-kal lettek magasabbak, így nem meglepő, hogy a boltokban is többet vásároltunk 6%-kal.
Hirdetés
Hirdetés
Hitelkiváltás: csökkenteni a kamatkockázatot!
Ebben a helyzetben az foglalkoztatott bennünket leginkább, hogy miként védheti meg magát egy esetleges kamatemelkedés negatív pénzügyi hatásaitól a több százezer változó kamatozású lakáshitellel rendelkező adós, akik közül sokan ráadásul egykori devizahitelesek. És mennyire igazunk volt, hiszen a 3 havi BUBOR (bankközi kamatláb, amihez a változó kamatozású hitelek kamatszintje igazodik) 2020-ban 0,15%-ról 0,75%-ra emelkedett, ami a havi törlesztőkben is érzékelhető drágulást jelent. Eközben a legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamatszintje gyakorlatilag nem változott, míg a végig fix kamatú lakáskölcsönök még olcsóbbak is lettek, ezáltal a hitelkiváltás egyre kisebb plusz költséget jelent.
Automatikus hitelmoratórium
A koronavírus járvány azonban áthelyezte a prioritásokat, hiszen több százezren maradtak munka nélkül a vendéglátásban, a turizmusban és az ezeket kiszolgáló ágazatokban, de az állásukat megtartók közül is sokan szembesülhettek fizetéscsökkentéssel. Az erre adott egyik legfontosabb és legtöbbeket érintő kormányzati döntés a hitelmoratórium bevezetése volt, ami azt jelenti, hogy a 2020. március 18-ig folyósított hiteleket nem kell törleszteni, mégpedig a legfrissebb információk szerint egészen 2021. június 30-ig.
Sokat foglalkoztunk a hitelmoratórium pénzügyi hatásaival is, mert azzal tisztában kell lenni, hogy a gyors segítségnek ára van. Mivel a hitelmoratórium automatikus, valószínűleg olyanok is beléptek a rendszerbe, akik egyébként tudnának törleszteni, így nekik fontos tanács, hogy a „megspórolt” összeget nem érdemes felélni, inkább tartalékot kell belőle képezni.
Jöttek a maximált „árú” személyi kölcsönök
Aki gyorsan szeretett volna idén fedezet nélküli hitelhez jutni, az elvileg akár örülhetett is volna az ilyen kölcsönök esetében az év végéig érvényben lévő THM (teljes hiteldíj-mutató) plafonnak. Eszerint a március 19. után felvett személyi kölcsönök THM értéke december 31-ig nem haladhatja meg 5 százalékpontnál nagyobb mértékben az aktuális félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot, ami július 1-jén 0,75% volt. Igen ám, de az előírás csak év végéig érvényes, így ha valaki például idén október elején vett fel személyi kölcsönt 3 éves futamidőre, akkor a 36 hónapból mindössze 3 hónapig fizet kevesebbet emiatt. Ezért a Bankmonitor hitelszakértői sokszor figyelmeztettek arra, hogy igényléskor érdemesebb a kedvezmény nélküli, normál fizetnivalóra koncentrálni.
Kedveső hitelek, szigorúbb bírálat
A koronavírus járvány és annak gazdasági hatásai ellenére a hitelek nem drágultak 2020-ban, sőt, a kamatkockázatnak legkevésbé kitett végig fix kamatú lakáshitelek még olcsóbbak is lettek. Ugyanakkor a bankok óvatosabbak most. Nehezebben vagy egyáltalán nem fogadják el például a készpénzes vagy a külföldi jövedelmet, de a határozott idejű munkaviszonyban dolgozókkal szemben is számos plusz elvárást fogalmaznak meg, a veszélyeztetett ágazatokban foglalkoztatottak pedig jelenleg gyakorlatilag nem hitelképesek. A személyi kölcsönöknél a felvehető maximális hitelösszeg is alacsonyabb lett: a legtöbb bank a korábbi 10 millió forint helyett jelenleg 5-8 millió forintot hitelez legfeljebb.
Mi várható 2021-ben?
Jövőre számos pozitív változás lép életbe, amelyek segíthetik a lakásvásárlást tervezőket céljuk elérésében. Az újépítésű lakások áfája például 5%-ra csökken újra, ráadásul ha a család csok-kal vásárol, akkor utólag még ezt is visszaigényelheti. Ugyancsak a csok-kal vásárlók számára érdekes, hogy nekik nem kell vagyonszerzési illetéket fizetniük, ami alapesetben az ingatlan értékének 4%-a egyébként. A 2021-től elérhető felújítási támogatás is jó lehetőséget jelent, hiszen a költségek 50%-át, akár 3 millió forintot utólag visszatéríthet az Államkincstár. Ráadásul kedvezményes, maximum 3% kamatú felújítási hitelt is lehet igényelni mellé, ami akkor jöhet jó, ha valaki nem tudja saját erőből megfinanszírozni a munkálatokat.
